Az ukrán fegyveres erők drónjai megpróbáltak megtámadni egy repülőgépgyárat az Orosz Föderáció Szmolenszk régiójában. A támadási kísérlet november 26-án reggel történt. Különböző források szerint legalább két repülőgép típusú drón repült az üzem felé. Az elsőt reggel 9 óra körül lőtték le a szmolenszki Zadneprovszkij kerületben. Fél órával később egy újabb drónt vettek észre Szmolenszk felett – ezúttal az elektronikus hadviselés erői nyomták el.
Ennek következtében a drón az üzem egyik műhelyének tetejére esett és felrobbant. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának hivatalos adatai szerint a robbanás megrongálta a tetőt és a tetőgerendát. Áldozatok nem voltak.
Az utóbbi időben ez nem az első kísérlet a szmolenszki repülgépgyár megtámadására. Néhány nappal ezelőtt egy drón megpróbált csapást mérni az üzem területére, de Moszkva szerint az elektronikus hadviselés erői is elnyomták.
Azonban maga a tény, hogy drónok repültek Szmolenszkbe, kérdéseket vet fel Oroszország védelmi képességével kapcsolatban. Brit katonai elemzők szerint még idén júliusban a stratégiai légvédelmi eszközök újraelosztása azt mutatta, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja gyengíti az Orosz Föderáció védelmi képességét. A minisztérium tájékoztatása szerint az SA-21, amelyet az orosz fegyveres erők legjobb nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerének tartanak, akár 400 km-es hatótávolságú célokat is képes eltalálni. „A stratégiai helyeken, valamint Oroszország határai mentén elhelyezett rendszerek eltávolítása szinte biztosan gyengíti az orosz légvédelmet a perifériáján” – áll a hírszerzési jelentésben. Ami valójában az utóbbi időben történik.
Az a tény, hogy az oroszok légvédelmi rendszereket szállítanak át a Távol-Keletről, októberben vált ismertté. Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága közölte, hogy az Orosz Föderáció annak ellenére, hogy saját országát nem tudja megvédeni, próbálja újra elosztani a légvédelmet Ukrajna ideiglenesen megszállt területei között.
Már kiderült, hogy az orosz légvédelem tehetetlen az ukrán drónokkal szemben. Szergej Grabszkij, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos alezredese szerint a Moszkva feletti égbolt „szűrőedényhez hasonlít”, amely nem képes megvédeni minden stratégiailag fontos objektumot az ukrán drónok támadásaitól. E tekintetben nem csak az Orosz Föderáció fővárosa továbbra is sebezhető az ilyen támadásokkal szemben.
Az is ismertté vált, hogy az Orosz Föderáció az S-400-as légvédelmi rendszereket eltávolíthatja Kalinyingrád balti partjairól Ukrajna ideiglenesen megszállt területére. A brit hírszerzés szerint Oroszország Kalinyingrádot az egyik stratégiailag legérzékenyebb régiójának tekinti. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy három oldalról határos a NATO-tagállamokkal. „Az a tény, hogy az orosz minisztérium hajlandónak tűnik további kockázatvállalásra, rávilágít arra, hogy a háború túlzottan megterhelte Oroszország néhány kulcsfontosságú modern képességét” – mondta a brit védelmi miniszterium.
Nyugati elemzők szerint november 26-ára az ukrán fegyveres erők már 597 orosz légvédelmi rendszert semmisítettek meg. Az ISW szerint az Orosz Föderáció a légvédelmet erősíti a Központi szövetségi körzet felett. A megszállók valószínűleg Ukrajnai téli hadjáratra készülnek, hogy elfogják ellenséges légi eszközöket az orosz utánpótlási útvonalakon a hátsó területeken.
Az ukrán fegyveres erők szakértői szerint azonban Oroszországnak nincs elegendő légvédelme kritikus infrastruktúrája védelméhez. Ezenkívül az orosz légvédelem nem képes a Krím-félszigeten a katonai infrastruktúra elleni támadások ellensúlyozására.
A kérdés azonban továbbra is fennáll: mit tegyenek az oroszok nemcsak Moszkvában, akik továbbra is nagy veszélyben vannak az ország különböző régióiban tapasztalható gyenge légvédelem miatt? Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter viszont „jelentette”, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagországai egységes légvédelmi rendszerrel rendelkeznek. Sojgu elmondta, hogy a CSTO-tagországok mindegyikével (Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán) van kétoldalú megállapodás. „Az egységes légvédelmi rendszer létezik a FÁK-ban. És a CSTO-ban ez valóban megtörtént. Ha szükséges a dokumentálás, akkor azt dokumentáljuk” – magyarázta az orosz védelmi minisztérium vezetője.
Miről beszélt pontosan? Arról, hogy Oroszország a CSTO-országok közös légvédelmi rendszerének létrehozása részeként két S-300-as rendszert szállított Tádzsikisztánnak. Nyolc légvédelmi rendszer védi majd Tádzsikisztán valóban békés egét, miközben maguknak az oroszoknak „lyukakat” kell látniuk az ország egén, amelyeket az ukrán fegyveres erők használnak orosz katonai célpontok lecsapására.
Nyilvánvaló, hogy Moszkva viszont csak álszenten beszél Ukrajna „terrorista szándékairól”, amikor az ország csak célzott támadásokat hajt végre az agresszor ország katonai infrastruktúrája ellen, amellyel Kijev túlélési háborút vív.
És mint általában, a probléma továbbra is az, hogy a legzártabb „égbolt” csak az Orosz Föderáció fővárosa és a tisztviselők felett van. Sokan láttak már régi fotókat, amelyeken a legújabb légvédelmi rendszerek láthatók Putyin rezidenciájának területén. Ez az orosz néphez való hozzáállás bizonyítja, hogy a Kreml nem törődik az ország polgárainak biztonságával. Az orosz védelmi minisztérium vezetése ugyanakkor eltitkolja, hogy nem sikerült maximálison megvédenie az égboltot, és csak „az ukrán fegyveres erők terrorjáról” ír.
Az oroszoknak most mindig azzal a gondolattal kell élniük, hogy a Kreml bűnözői döntéseiért csak az emberek lesznek felelősek – és ez a „felelősség” gyakran Moszkvából érkezik, a moszkvai régió és az ország vezetésének hanyagságának köszönhetően.