Bár nagy volt a drágulás, az ingatlanárak eddig nem emelkedtek inflációarányosan, így reálértéken csökkentek az árak. A kereslet-kínálat azonban továbbra sincs köszönőviszonyban sem egymással.
A tavaly év végi mérséklődést követően a 2023-as év első negyedévében ismét emelkedésnek indultak a lakásárak itthon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a lakásárak 2,4 százalékkal növekedtek a decemberi árakhoz képest, az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva pedig közel 10 százalékos emelkedést mértek. A 2015-ös adatokat bázisnak tekintve 165 százalékos drágulás figyelhető meg.
Ez egyszerűen annyit jelent, hogy egy lakás, ami 8 évvel ezelőtt 20 millió forintot ért, most akár több mint 50 millió forintért is elkelhet a piacon.
A nominál lakásár-emelkedés üteme bár mérséklődött, az új lakások esetén 13,6 százalékos, a használtaknál pedig 9,1 százalékos áremelkedést mért a KSH, a jegybank számítása szerint pedig átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Ezek az adatok persze nem tartalmazzák az inflációs hatást. Reálértéken 16,5 százalékkal mérséklődtek a lakásárak Magyarországon, a nagy „csökkenés” oka, hogy ezen a területen nem volt megfigyelhető az inflációval arányos áremelkedés. A használt lakások árai 13 százalékkal mérséklődtek, míg az új ingatlanoké is 9,4 százalékkal csökkent az első negyedévben.
Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdaági szakértője korábban azt mondta, hogy az alig 2 százalékos drágulás mérsékeltnek mondható, a legfrissebb adatok szerint az év első három hónapjában 9 százalékkal voltak magasabban a lakásárak, mint egy évvel korábban. Ez már sokkal visszafogottabb lakásdrágulási tempót mutat a korábbi évek 15-25 százalékos üteméhez képest.
Az éves lakásár-dinamika egy negyedév alatt 6,9 százalékponttal csökkent, így jelenleg 4,7 százalékon áll.
A fővárosban 1,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak, az előző negyedévi 0,8 százalékos csökkenést követően. A lakásár-dinamika pedig mindeközben a tavalyi 16 százalékról 10,1 százalékra csökkent Budapesten – ez már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közölt elemzéséből derül ki.
A vidéki városokban kicsit rosszabb a helyzet, ott 4 százalékkal nőttek a lakásárak, az éves áremelkedés üteme azonban közel 15 százalékról 9-re mérséklődött. Pozitív hír azonban, hogy a községekben 3,4 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető az első negyedévben, az áremelkedés pedig éves összevetésben 5,6 százalékos csökkenésbe fordult.
A fővárosban enyhébb, vidéken erőteljesebb volt az áremelkedés
A városi ingatlanok között legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön emelkedtek az árak, ott átlagosan 14,7 százalékos volt az árnövekedés üteme. Őket követik a sorban a következő régiók:
- Nyugat-Dunántúl (13,5 százalék),
- Dél-Dunántúl (11,5 százalék),
- Budapest (10,1 százalék),
- Észak-Alföld (7,0 százalék),
- Észak-Magyarország (5,8 százalék),
- Közép-Dunántúl (3,5 százalék).
Pest megye volt az egyetlen régió, ahol 6,3 százalékos csökkenés volt megfigyelhető. A közép-magyarországi városok adatai azonban egyelőre alacsony feldolgozottságúak – teszi hozzá a jegybank jelentése.
Nem veszik a lakásokat, nem véletlenül
Jelentősen csökkent a lakáspiaci forgalom az idei évben. A kínálati oldalon széles a választék, a kereslet azonban nagyon visszafogott. Ráadásul a kínálathoz egyelőre nem társul megfelelő kereslet. A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) részleges megszüntetése azonban megfordíthatja ezt a trendet az Ingatlan.com elemzése szerint. Az év első negyedében 30 százalékkal kevesebb használt lakás cserélt gazdát. Éves szinten a tavalyi 130 ezres forgalomhoz képest akár 30 ezres visszaesést is elképzelhetőnek tartanak.
A magyar lakosság pénzügyi helyzete rég volt ilyen rossz állapotban, legalábbis megtakarítási szempontokat figyelve egész biztos. Azok, akik nem keresnek havi 200 ezer forintot sem, szinte semmit nem tudnak félretenni, csak minden harmadik embernek volt megtakarítása ebben a jövedelmi csoportban. A 200-500 ezer forint között keresők körülbelül felének van félretett pénze, efölött a bér növekedésével arányosan nő a megtakarítási képesség. Saját lakásra spórolni – a számok alapján legalábbis – nem sokan képesek.
Akik nem tudnak saját ingatlant venni, azoknak az egyik opció a hitel, a másik pedig az albérlet. Az egyetemisták dilemmáiról ITT, az egyedülállók horrorisztikus anyagi helyzetéről pedig ITT írtunk részletesen.
Forrás:https://www.napi.hu/ingatlan/ingatlan-vasarlas-arak-inflacio.775601.html