Sosem volt még ilyen magas a kórházak adóssága, mint október végén: most elérte a 125 milliárd forintot is, ami egy hónap alatt 15 milliárd forintos emelkedést jelent, mondta Rásky László, az OSZ főtitkára az Economxnak.
Soha nem volt még ekkora adóssága a kórházaknak október végén, mint most. A legfrissebb adatok szerint a kórházi adósságok elérték a 125 milliárd forintot a szeptember végi 110 milliárd forint után, ami jelentős emelkedés.
Egy hónap alatt 15 milliárddal nőtt az intézmények kintlévősége, és ez rosszabb, mint amire számítottak az orvostechnikai beszállítók, mondta az Economxnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. December végére a tartozásállomány meghaladhatja a 135 milliárd forintot is.
Ez csak tűzoltás
A jelentős emelkedés mögött az állhat, hogy az év vége felé már számítanak a kórházak az adósságrendezése, ami idén már meg is jelent a Magyar Közlönyben. E szerint 90 milliárd forint összegben kórházkonszolidáció keretében rendezik az intézmények adósságát a költségvetésből.
Ilyenkor a kórházak gyűjtögetik a számláikat – fogalmazott Rásky László. Amelyik intézmény korábban rendezte a számlái egy részét, az október vége, november eleje felé rendszeresen már nem fizet a beszállítóknak, gyűjtögeti az adósságot. A jelenlegi adósságrendezés egyébként az OSZ szerint tűzoltás, erről itt írtunk bővebben.
Bár a tényleges adósságszerkezetet nem ismerik, de az OSZ tagvállalataira jutó adósságrendezés a számításaik szerint nem fogja elérni az 50 milliárd forintot sem, azaz legalább 30 milliárd forint kifizetetlen számlával maradnak adósokaz eszközbeszállítóknak az intézmények – válaszolta Rásky László.
A Magyar Államkincstár (MÁK) október végi adatai szerint, – ebben az adatban nincsenek benne a modellváltó orvosegyetemek – a kórházak adóssága, 95,5 milliárd forint volt, a szeptember végi 82,5 milliárd forinthoz képest. Ez alapján is 13 milliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága.
Az adatszolgáltatásra kötelezett 563 intézményből valamennyi teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét – írja a MÁK. Az adós intézmények száma 326 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással csupán 94 intézmény rendelkezett.
Furcsaságra lett figyelmes az OSZ
Az adósságrendezéses kormányrendeletben van egy furcsaság, mégpedig az, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) élvez elsőbbséget az adósságrendezésnél. Korábban ezt az előnyt a büntetésvégrehajtás élvezhette, ami most a második helyre szorult.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) idén nyártól 15 fővárosi intézményt és annak a telephelyeinek az üzemeltetését vette át, 2024-től pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) által üzemeltetett összes intézmény a KEF-hez kerül. Rásky László szerint a KEF úgy veszi át az üzemeltetést, hogy nem vehet át adósságot.
Pedig a 2024-es év egyelőre úgy néz ki, hogy 40-50 milliárd forintos kórházi adóssággal indul, és egészen biztos, hogy jövőre még a kórházi beszállítók élete nem lesz könnyebb, mint az elmúlt tíz év volt, mondta a főtitkár. Elárulta azt is, hogy a kifizetetlen számlák 10-20 százaléka még 2022-es lejáratú.
Az üzemeltetés költségei mivel átkerülnek a KEF-hez és kiesnek a tartozásokból, ezt pozitívumként fogják megélni az intézmények, de Rásky László szerint például a jubileumi jutalmakat, amelyek hiányoznak a finanszírozásból, azokat továbbra is kénytelenek a kórházak a dologi kiadásaikból fedezni.
Egyetemi klinikák tartozása október végén:
- Semmelweis Egyetem: 1,196 milliárd forint;
- Debreceni Egyetem: 11,205 milliárd forint;
- Szegedi Tudományegyetem: 7,337 milliárd forint;
- Pécsi Tudományegyetem: 7,612 milliárd forint;
Így oszlanak meg az adósságok az Orvostechnikai Szövetség becslései szerint:
- orvostechnikai beszállítók: 65 százalék;
- őrzés védelem, takarítás: 5 százalék;
- élelmezés: 5 százalék;
- rezsi: 10 százalék;
- egyéb szolgáltatás: 15 százalék;
És akkor 40-50 milliárdot görgetnek maguk előtt
Az idei év bebizonyította, hogy nem elégséges évente egyszer foglalkozni az adósságkérdéssel, illetve rendezéssel. Ha a kormány el akarja kerülni, hogy az éves tartozásállomány a korábbi 45-50 milliárd helyett 90-100 milliárd legyen, akkor az év végén maradt 40-50 milliárd forint nagy részét az első negyedévben rendezni kellene, véli Rásky László.
Utána pedig folyamatos monitorozás mellett, rövidebb időszakonként kellene belenyúlni a rendszerbe és pluszforrásokat biztosítani az intézmények működéséhez, addig amíg a finanszírozási rendszer reformja meg nem valósul.
Mint tíz évvel ezelőtt…
Az egészségügyre 2024–re előirányzott kiadás meghaladja a 3200 milliárd forintot, így tíz év után az arányokban hasonló a helyzet és az államadósság növekvő kamatterhének alakulása tekintetében, mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Medicina Fórumon. Kitért arra is, hogy tíz év alatt a közkiadások értéke 2,3-szorosára emelkedtek.
Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyre és sajnos az adósságszolgálat emelkedő kamatterheire, a GDP arányában csökkenő arányú államháztartási kiadásokból kell kiszakítani a tervezett összeget.
Jövőre az intézmények teljesítményekkel kapcsolatban Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Medicina Fórumon azt mondta: jutalmazni és büntetni fogják a betegellátókat, és fél évente értékelik majd őket.