Tavaly 95,3 millió fő, vagyis az unió lakosságának 21,6 százaléka számított veszélyeztetettnek a szegénység és a társadalmi kirekesztés szempontjából. A rangsorban Magyarország a tizedik helyen állt, így a középmezőnybe tartozik a kiszolgáltatottságban. Hazánkban 2022-ben a lakosság 18,5 százaléka számított kiszolgáltatottnak. Ezzel az értékkel Magyarország megelőzte a sokszor példaként állított Franciaországot, Németországot, Belgiumot vagy Svédországot – ismertette tanulmányában az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A kutatás rámutatott: 2019-ben az Európai Unió lakosságának 21,1 százaléka, azaz 92,4 millió fő volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának. A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság megtörte az évek óta tartó csökkenő tendenciát. Az elmúlt három évben tizenöt országban (köztük Magyarország) csökkent a szegénységnek és társadalmi kirekesztésnek kitett emberek lakosságon belüli aránya. Ebben a három évben tapasztalt permanens válsághullámnak az árnyékában ez egy igen jelentős eredmény. Legnagyobb mértékben (mintegy negyedével) Cipruson csökkent a kiszolgáltatottak aránya, majd Horvátországban, Lengyelországban és Görögországban.
Magyarországon a két vizsgált időszak között három százalékkal apadt a kiszolgáltatottak aránya. Legnagyobb mértékben Németországban, Franciaországban és Romániában nőtt a szegénységnek és kirekesztésnek kitett emberek aránya.
A két előbbi ország esetében a válság okozta nehéz gazdasági helyzeten túl a tömeges bevándorlás is növelte a szociális rendszerre nehezedő terhet, így a kiszolgáltatottak arányát. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatbázisa alapján Magyarországon 1,75 millió fő volt tavaly kitéve a szegénységnek és a társadalmi kirekesztésnek. A hazánkkal csaknem azonos népességű Ausztriában ez a szám 1,55 millió fő, Svédországban 1,942 millió fő, Portugáliában 2,084 millió fő, Görögországban 2,722 millió fő, Csehországban pedig 1,209 millió fő. A kiszolgáltatottságot három tényező okozhatta: a szegénységi kockázat, az anyagi és szociális nélkülözés, illetve az alacsony munkaintenzitás.
A témával kapcsolatban lapunk nemrégiben megírta, hogy a segélyek helyett munkára ösztönző gazdaságpolitika sikereket ért el a szegénység felszámolásában az elmúlt években.
A statisztikai hivatal rendszeresen feltérképezi a területet, az eredmények pedig jól láthatók: Magyarországon a szegénység aránya nem éri el az európai uniós átlagot. Az elmúlt évek egyik nagy eredménye az, hogy majdnem egymillió fővel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez jelentős segítséget jelent a szegényebb társadalmi csoportok felzárkóztatásában.
Sokkal nagyobbat, mint ha segélyeket osztogatna az állam. A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek, a kirekesztődés kockázata nagy. Az érintettek körében nagyobb az esélye a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából elkerülendő szegénység újratermelődésének.