Januártól Magyarország újult erővel száll be a harmadik országbeli befektetőkért folyó nemzetközi versenybe, életbe lépett az aranyvízum-törvény. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy hazánk megpróbál minél kedvezőbb gazdasági és jogi környezetet teremteni az érintett befektetésekhez.
A 2023. évi XC. törvény 2024 januárjától lépett hatályba, kedvezményezettjei pedig a 3. országbeli állampolgárok, egészen pontosan az EU-n, illetve EGT-n kívüli állampolgárok. Számukra új vízum és tartózkodási engedély szabályok, lehetőségek nyíltak meg – mondta el az Economxnak Szabó Gergely Gábor, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda szakértője.
Ezzel Magyarország új, és a korábbi lehetőségeknél kedvezőbb szabályozási környezetet teremtett, gyakorlatilag új törvénnyel szálltunk be a nemzetközi versenybe, hiszen más országok is igyekeznek magukhoz vonzani a befektetőket, ebben az esetben az uniós tagállamok a 3. országbelieket.
A menetrend a következő: a törvényben meghatározott befektetési feltételek teljesítése esetén jár az aranyvízum, ennek birtokában kérhető a tartózkodási engedély.
Erre jogosít az aranyvízum
Az aranyvízum száznyolcvan napon belül, kilencven napot meghaladó tartózkodásra jogosít fel, valamint többszöri beutazásra, és értelemszerűen a vendégbefektetői tartózkodási engedély igénylésére. Ha utóbbit az érintett megkapta, szabadon mozoghat a schengeni térség teljes területén.
A vendégbefektetői tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb 10 év, ez azonban további 10 évvel meghosszabbítható. Sőt, a magyar jogrendszer lehetőséget ad a családegyesítésre is, ha az aranyvízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező befektető úgy kívánja.
Szabó Gergely Gábor kiemelte: mivel a befektetési feltételek szigorúak, ezért aki ilyen anyagi áldozatot vállal, az bizonyára nem pár napot szeretne Magyarországon turistáskodni, hanem valóban komolyak a szándékai.
Ezek a befektetési feltételek
Az aranyvízum birtokában a következő befektetések valamelyikét a vendégbefektetői vízummal Magyarország területére történő belépését követő három hónapon belül meg kell megvalósítania az érintett személynek.
A jogszabály által meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő, MNB által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott 250 ezer euró értékű befektetési jegy megszerzése.
Legalább 500 ezer euró értékű, Magyarországon található tehermentes lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése (akár a családtagok által közösen) azzal, hogy az ingatlanra az adásvétel időpontjától 5 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Így ebben az 5 évben az ingatlan kizárólag a vendégbefektetői tartózkodási engedélyes, vagy ezen személy és családtagjai tulajdonában lehet.
A harmadik lehetőség: legalább egymillió euró értékben történő oktatási, tudományos kutatási, vagy művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.
Az Economx kérdésére Szabó Gergely Gábor végezetül elmondta: a vízumigénylés során igazolni kell, hogy a befektetésnek megfelelő „törvényes eredetű összeggel” rendelkezik a befektető.
Egyébként a pénzmosás elleni, szigorú magyar szabályok mellett kevés esély van az új törvényben lefektetett befektetési lehetőséggel kapcsolatos visszaélésekre.
A Bloomberg figyelmét is felkeltette
Miként arról korábban az Economx beszámolt, a magyar program a Bloomberg figyelmét is felkeltette, és hírt adott róla, hogy azok, akik legalább 250 ezer eurót (mintegy 96 millió forintot) helyeznek el helyi ingatlanalapokba, vagy 500 ezer eurót (közel 192 millió forintot) fektetnek magyar ingatlanokba, 10 évre szóló, megújítható tartózkodási engedélyért folyamodhatnak.