Sem az Erasmus-program kapcsán, sem a jogállamisági feltételek teljesítése terén, sem pedig a rendelkezésre álló uniós források elérése érdekében nem tett komoly lépéseket a magyar kormány nyáron, holott egy fontos pénzügyi keret péntektől elérhetetlenné válik.
“Nem változott meg drámaian a helyzet az elmúlt pár hétben”
- mondta Ujvári Balázs, az Európai Bizottság szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján az Euronews azon kérdésére, hogy rendeződött-e az Erasmus-szerződések sorsa a nyáron.
A válaszból az derült ki, hogy tulajdonképpen semmi változás nem történt annak érdekében, hogy az érintett diákok és a Horizon Europe programban érintett kutatók számára legyen uniós finanszírozás. Ehhez a kormánynak a közalapítványi formában működő kuratóriumok (ez a 21 modellváltott egyetemet jelenti) összetételére vonatkozó vállalásait kellett volna teljesíteni, ami nem történt meg.
Az üzengetésekből és a belső információkból az szűrhető le, hogy az Európai Bizottság ráunt a Navracsics Tiborral folytatott eredménytelen egyeztetésekre és már nem akarják rendszeresen ugyanazokat elmondani, hanem szeretnének elfogadott jogszabályt látni. Ennek birtokában aztán el tudnák végezni az értékelésüket annak érdekében, hogy a tagállamok tanácsa által előírt szankciók feloldására javaslatot tehessenek. A magyar kormány azonban azt szeretné, ha az elfogadtatni tervezett dokumentumról jelentse ki a Bizottság, hogy “oké, ez így jó lesz”.
Így aztán semmi nem történik.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy azok az egyetemek, amelyek például 2022-ben megkötötték a kétéves támogatási szerződésüket, továbbra is élhetnek az uniós diákcsere-lehetősséggel. Azok számára lehetetlenül el mindez, akiknek korábban megkötött szerződése lejár, esetleg kifogyott a pénzügyi keret, mert új szerződés nem köthetnek velük, sőt, meglévő szerződést sem újíthatnak meg, mivel az EU tavaly december óta nem tehet pénzügyi kötelezettségvállalást az átláthatatlanul működő magyar egyetemek felé.
A nyár vége azonban elhozott egy újabb határidőt, amely nagyságrendekkel több pénz elvesztésének a kockázatát jelenti. Magyarország továbbra sem fér hozzá a több mint 2000 milliárd forintos (5,8 milliárd euró) helyreállítási alaphoz, mert ehhez teljesítenie kellene a jogállamisági eljárás keretében 21 úgynevezett szupermérföldkövet. Ezek előrehaladásáról semmi hír nincs. A pénz azonban rendelkezésre áll, elvészni akkor fog, ha a feltételeket jövő év decemberének közepéig sem sikerült kipipálni.
A helyreállítási és ellenállóképességi eszköznek (RRF) azonban van egy másik, eddig csak néhány tagállam által igénybe vett része: a kedvezményes hitel, ami Magyarország esetében legfeljebb 3300 milliárd forintot jelent. A magyar kormánynak meglehetősen kalandos a viszonya ehhez a forráshoz, néha kérik, néha nem, máskor pedig kérik, de nem tesznek érte semmit. Úgy tűnik, jelenleg az utóbbi állapotban vagyunk. Bár idén májusban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter megerősítette, hogy Magyarország “igényt tart” erre a forrásra, ez azonban önmagában kevés. Az RRF-ről szóló jogszabály 14. cikkében ugyanis ez olvasható:
(2) Valamely tagállam a 18. cikkben említett helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásakor vagy a 2023. augusztus 31-ig terjedő időszakon belül más időpontban kérhet hiteltámogatást. Ez utóbbi esetben a kérelemhez csatolni kell egy felülvizsgált helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, amely további mérföldköveket és célokat is tartalmaz.
Vagyis a meglévő tervet egyrészt módosítani kell, másrészt be kell tartani a határidőt, ami ezen a héten csütörtökön éjfél.
Az EUrologusnak az Európai Bizottságtól származó információi szerint Magyarország kedden délig biztosan nem adta be a módosított pályázatát. Vagyis hivatalosan és formálisan nem igényelte a pénzt. Az ezzel kapcsolatos kérdésünket feltettük a kormányszóvivőnek, ha válaszol, frissítjük a cikkünket.
Az persze nem egyszerűsíti a helyzetet, hogy a hitelhez – ha kéri is a kormány – csak úgy lehet ténylegesen hozzáférni, ha a már említett 21 pontos vállalást teljesíti Magyarország. Ugyanakkor pénzügyileg ez sokkal kedvezőbb konstrukció mint a piacon elérhető hitelek, mert ezt a kifogástalan besorolással rendelkező EU veszi fel és azzal a kondícióval adja tovább a kérelmező tagállamnak. Igaz, feltételként szabja a pénzek átlátható elköltését, amelynek a gazdaság zöld átállását és a digitalizálását kell szolgálnia.