Ismét egyszerre nőtt a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai jelentéséből kiderül, tovább folytatódik a nyáron megkezdődött furcsa trend.

Négy százalékon a munkanélküliség
A KSH közlése szerint a június–augusztusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 34 ezer fővel, 200 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk pedig 1,0 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 43 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 13,6 százaléka volt. Az összes munkanélküli 21,5 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,0 százalék volt.

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 36,6 százaléka legalább egy éve keresett állást.

Ha az éves szintet nézzük, akkor a tavaly augusztusi szinthez mérve csökkenést tapasztalhatunk, ugyanis a nyilvántartott álláskeresők létszáma 1 százalékkal, 229 ezer főre csökkent.

Az újraiparosodó Magyarország elvesztette legfontosabb tartalékát
Nincs ugyanis emberi erőforrás. Viszont jó hír, hogy minden negyedik magyar vezetői, értelmiségi foglalkozású, és minden harmadik honfitársunk felsőfokú végzettséggel találta meg a helyét a munkaerőpiacon.

Egyre több magyar dolgozik külföldön
Ezzel szemben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 709 ezer főre emelkedett, ezzel 74,6 százalékos a foglalkoztatási ráta. De ez csak a férfiakra igaz, ők 22 ezer fős növekedést, a nők pedig 10 ezres csökkenést produkáltak.

A június–augusztusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 721 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, a külföldön dolgozóké 22 ezerrel nőtt, a közfoglalkoztatottaké pedig 8 ezerrel csökkent – figyelmeztetett a KSH.

A 15–64 évesek közül 4 millió 604 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,8 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év június–augusztusához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 445 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,3 százalék volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 159 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,2 százalékot ért el.

A KSH adataiból kiderül, a fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 274 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk pedig 27,7 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,9 százalékponttal, 87,6 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,8 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett.

Valóságszabadság
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára értelmezése szerint

mára 1 millióval dolgoznak többen, mint a dollárbaloldal kormányzása idején. Ezt az eredményt meg kell őrizni és továbbra is meg kell védeni a családokat és a munkahelyeket a szankciók káros hatásaitól.
Mindezt arra alapozva, hogy 2023 augusztusában 4 millió 709 ezer fő dolgozott, ami 12 ezerrel több, mint egy évvel korábban, miközben a munkanélküliség az EU-ban a hetedik legalacsonyabb – igaz, azt a tény elhallgatva, hogy 22 ezren külföldön vállaltak munkát.

Forrás:https://www.economx.hu/belfold/ksh-munkanelkuliek-munkavallalok-magyarok.778087.html