A Fidesz által kiagyalt és képviselőik szavazataival keresztül vert, a tanárok új életpályájáról szóló törvényt Brüsszel azonnal vizsgálni kezdte.

Az Európai Bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy az uniós pénzek egyes feltételei kötődnek a tanárok fizetéséhez.

Az Országgyűlés július 4-én 134 igen, 60 nem szavazattal, tartózkodás nélkül megszavazta a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslat – ami státusztörvény vagy bosszútörvény néven híresült el. A törvény 2024. január 1-től lépne hatályba.

A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is. A pedagógusok a hatálybalépés előtt megkapják a tájékoztatást arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnik, és nyilatkozniuk kell, szeretnének-e átlépni a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba. Eddig közel ötezren jelezték, ha bevezetik a státusztörvényt, felmondanak – írja a Blikk.

Azok, akik nem írják alá a nyilatkozatot, a jövőben nem dolgozhatnak pedagógusként. Akik idén szeptember 15–29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a törvénymódosítást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után egyhavi, 20-30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak – ez jóval kevesebb, mint amennyit a random politikusok szoktak egymásnak megszavazgatni, ilyen-olyan ürügyekkel.

Az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová szerint az Európai Bizottság figyeli a státusztörvény körüli fejleményeket, miután a fideszes többségű Országgyűlés kedden elfogadta a jogszabályt. Ennek utolsó, már jóváhagyott szövegét szeretnék látni. Emellett emlékeztetett: a Helyreállítási Alapok egyes feltételei kötődnek a tanárok fizetéséhez.

Kitért arra is, hogy Orbánék visszaéltek volna a leleplezők védelméről szóló uniós irányelvvel. Az eredetileg a közérdekű információ kiszivárogtatását védené, ám a kormány ide akarta sorolta, ha valaki bejelenti az azonos nemű párokat. Jourová szerint ez figyelmeztető jel lehet arra, miként élnek vissza egyes tagállamok a hősöket védő jogszabályokkal.

Soha nem gondoltam volna, hogy ezt a direktívát erre használhatják. Nem volt ekkora fantáziánk– idézte az uniós biztost a 24.hu.