Hamvába holt próbálkozás, céltalan kapálódzás, látszatpolitizálás. Egyebek között így értékelte Balázs Péter professzor azt a határozati javaslatot, amelyet az országgyűlés a kormánypárti képviselők kezdeményezésére és szavazataival fogadott el az Európai Unió jövőjével kapcsolatban. A volt külügyminiszter és uniós biztos azt is hozzátette, semmilyen eredménye nem lehet, ha nincs mögötte erős európai politikai akarat, amely egy ilyen változáshoz kellene. Röviden szólva: lényegében senki sem akarja.
Budapestről megüzenték, miképpen kellene megreformálni az Európai Uniót. Többek között azt javasolják, hogy oszlassák fel az Európai Parlamentet, a helyére pedig a nemzeti parlamentek delegáljanak képviselőket. A nemzeti parlamenteket egyben fel is ruháznák vétójoggal az uniós jogalkotásban. Ezen kívül szorgalmazzák egy közös európai hadsereg létrehozását, megtiltanák a további uniós adósságfelvételt, valamint ellenzik az „egyre szorosabb egység” célkitűzését.
„Orbán Viktor fordítva ül a lovon” – fogalmazott Balázs Péter –, szembemegy az uniós tendenciákkal. A világ halad előre, ő pedig visszafelé szeretné mozgatni. A professzor felidézte, más nemzetközi szervezetekben van olyan, hogy a nemzeti törvényhozásból delegálnak küldötteket egy parlamenti közgyűlésbe, de az unió éppen ezen lépett túl, amikor elfogadta az alapszerződés 14. cikkét. Eszerint ugyanis az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, titkos és szabad választásokon öt évre választják (minden uniós szervezetnél öt év a rotációs időszak). A lényeg az, hogy az EP-választás legyen független a tagállamok belső hatalmi politizálásától.
A magyar javaslat viszont éppen ezzel ellentétes. Nem véletlenül egyébként – tette hozzá a volt külügyminiszter. Beleillik a miniszterelnök próbálkozásai közé, amelyek célja, hogy gyöngítse az uniót, korlátozza a hatásköreit, ne legyen mozgástere, ne legyen semmire sem felhatalmazva. Tény, hogy az Európai Parlament sok borsot tört Orbán Viktor orra alá, több olyan jelentést is elfogadott, amely elmarasztalta a magyar jogállamiságot. Napjainkban is viták folynak ezekről a kérdésekről. A magyar vezetés most elérkezettnek látta az időt, hogy a hazai pártpolitika alapjain nekimenjen az EP-nek. Ezt a szándékot nyilvánvalóan erősítette, hogy a Fideszt – amelynek ma is 12 képviselője van a strasbourgi parlamentben – másfél éve kitessékelték a legjelentősebb pártcsaládból, az Európai Néppártból. Így most „hazátlanok, sehová sem tartoznak”.
Az ilyen reformjavaslatok persze elsősorban az itthoni híveknek szólnak – magyarázta Balázs Péter. Erre utal a választási törvénynek az a most elfogadott módosítása is, amellyel összevonták a 2024-ben esedékes EP-választást az ugyanabban az évben, de néhány hónappal később időszerű önkormányzati voksolással. Pedig nyilvánvaló, hogy a három választás – az önkormányzati, az országgyűlési és az európai parlamenti – nagyon különböző politikai dimenziók. Az EP-választás jelentősége éppen az, hogy nincs hazai hatalmi következménye, ezért lehet tiszta szívvel, a politikai szimpátia alapján szavazni, nem kell azon gondolkodni, hogy a pártok miként állhatnak össze kormányozni. Az önkormányzati ugyanakkor borzasztóan fontos helyi szavazás, amelyen az dől el, hogy egy-egy kisebb közösségben mi a teendő és kire bízzák a helyi problémák megoldását. A Fidesz most ebből csinált egy katyvaszt – mondta a professzor, aki szerint a centralizált önkény próbál győztesen kikeveredni minden szinten. Emlékeztetett rá, hogy a választási törvényt nem először módosították, rég eltörölték a két fordulót, átrajzolták a körzeteket, most pedig az EP- és az önkormányzati választást is megcsonkítják.
A volt uniós biztos úgy látja, a budapesti „reformjavaslat” hamvába holt próbálkozás. „Nem ismerek olyan kormányt, amely arra törekedne, hogy visszafejlessze, visszabontsa az európai parlamentet. Ez legfeljebb szélsőjobboldali pártok célja lehet” – mondta Balázs Péter. Ahhoz egyébként, hogy bármi változzék, alapszerződést kellene módosítani, márpedig ezt aligha támogatják sokan. Mint fogalmazott, „ma nincs idő arra, hogy az európai építményt csinosítgassuk, mert másra kell a politikai kapacitás”. Olyan sürgető, súlyos gondokkal kell szembenézni, mint az Ukrajna elleni orosz agresszió, a háború okozta élelmiszerválság. De nem kevésbé fontos probléma az általános felmelegedés, a környezet rombolása, vagy a növekvő infláció.
Megkérdeztük a professzortól, hogy szerinte ez a határozati javaslat összefügghet-e a sokat emlegetett szuverenitással, vagyis a nemzeti érdekek mindenek feletti érvényesítésével? Igennel válaszolt, de hozzátette: a szuverenitás gyakorlásához kell egy mozgástér és bizonyos erő, máskülönben az egész csak illúzió. Ez olyan – magyarázta –, mint a tőke a gazdaságban. Ha ülök rajta otthon, akkor nem gyarapodik, ha meg jól fektetem be, akkor kamatozik. Az állami szuverenitást akkor lehet jól kamatoztatni, ha nagyobb mozgástérben erős támogatókat szereznek hozzá. Így lehet megoldani a klímagondokat, a közlekedési problémákat, a migrációt és egy sor más dolgot, de mit sem ér, ha bezárt ajtó és ablakok mögött otthon őrizgeti az állam a maga szuverenitását – mondta Balázs Péter.
#Balazs_Peter #Orban