A magyar miniszterelnök a Bild című lapnak adott interjújában meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna már nem szuverén állam, hiszen függővé vált az Egyesült Államok és a Nyugat segítségétől.
Orbán azt is elmondta, hogy lényegtelen eseménynek tartja a Wagner katonai magáncég oroszországi lázadását, Putyint pedig nem tartja háborús bűnösnek.
Az ukrán elnöki hivatal a magyar miniszterelnök legutóbbi kijelentéseire reagálva kétségeinek adott hangot szubjektivitását illetően, és megállapította, hogy Orbán Viktor történelmi sárba tiporja országa hírnevét.
Itt az ideje, hogy Orbán ráébredjen – mondta Mihail Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója, hogy Ukrajna a politikáiban és a döntéseiben abszolút szubjektív és szuverén, és 489 napja hevesen védi saját és európai szabadságát. “A történelmi sorozatgyilkosnak, a posztszovjet neobirodalomnak” hatékonyan ellenáll.
“A kérdés az, hogy maga Orbán mennyire szubjektív, ha ennyire nyíltan lealacsonyítja az európai értékeket, szigorúan ragaszkodik az orosz propagandamítoszokhoz… És milyen tiszteletlennek kell lenni Magyarországgal szemben, hogy ilyen cinikusan lábbal tiporni saját országa hírnevét a történelmi sárba” – mondta Podoljak.
Közismert Magyarország miniszterelnökének ukránellenes retorikája. Többször kijelentette, hogy nem tekinti Ukrajnát szuverén államnak. Az Ukrajna elleni katonai agresszió kezdete után a magyar vezető nem ismerte el Putyint háborús bűnösnek, és azt állította, hogy Ukrajna állítólag nem lesz képes megnyerni az Oroszország elleni háborút, és ebben a helyzetben az egyetlen megoldás a fegyverszünet lehet a Kreml feltételein. Szerinte amint az USA és az Európai Unió úgy döntenek, hogy nem finanszírozzák tovább az ukrán állam tevékenységét, “a háború azonnal leáll”.
Még a legutóbbi, 11 ukrán katona orosz hadifogságból való kiszabadításával kapcsolatos incidens, amely újraindíthatta volna Kijev és Budapest államközi kapcsolatait is pusztító hatásúnak bizonyult. Kétségtelen, hogy ez a mérgező történet, akárcsak a korábbi barátságtalan ukránellenes lépések, “orosz zászló alatt” zajlott. Csak miután nyilvánosan megvádolták a magyar hatóságokat ukránok fogva tartásával, a foglyok egy részét sikerült visszajuttatni Ukrajnába.
Magyarország egyelőre kész szerepet vállalni a közvetlenül a Kreml által rendezett ukránellenes előadásokban. Hiba lenne azonban Magyarország egész civil társadalmát az Orbán-rezsimmel azonosítani. A magyar lakosság jelentős része tehát Orbán oroszbarát orientációját az ország fejlődésének zsákutcájaként határozza meg. Ráadásul az oroszok kudarcai a fronton és a belső politikai ellentmondások a Kreml csúcsán magát Orbánt is arra kényszerítik, hogy fokozatosan újragondolja a Kreml parancsainak szigorú követésének szükségességét.
Hiszen egyrészt az, hogy Magyarország nem ért egyet a NATO és az Európai Unió számos politikai, katonai és gazdasági döntésével, már megkérdőjelezi az ország tagságát a jövőben, és ennek megfelelően Orbán választási győzelmét. Másrészt a közelmúlt oroszországi eseményei nem garantálják a Kreml további támogatását Orbán hatalmi ambícióihoz. Nem csoda, hogy a Bild német bulvárlapnak adott interjújában június 27-én Orbán elismerte, hogy kezdetben a Wagner PMC moszkvai útját “Putyin gyengeségének egyértelmű jeleként” értékelte. Orbán a nyugaton elterjedt véleményt kommentálva, miszerint Magyarország “az Orosz Föderáció barátja”, váratlanul hangsúlyozta: “Ha azt mondanánk, hogy oroszbarátok vagy az oroszok barátai vagyunk, az ellentmondana történelmi tapasztalatainknak.”
Mint most látható, Orbán minden kijelentése összhangban van az orosz propaganda és Putyin kijelentéseinek fő üzeneteivel. A mesterségesen kiprovokált ukrán-magyar konfrontáció egyértelműen a “Kreml oldalán” zajló játék demonstrációja. Ez a júliusi NATO-csúcs és a decemberi EU-tanácsi szavazás előestéjén történik, ahol Ukrajna észak-atlanti szövetségi és EU-csatlakozásának feltételeit tárgyalják. A Kreml mindkét esetben számít arra, hogy Magyarország blokkolja Ukrajna európai és euroatlanti szándékait. Az ukrán foglyok Ukrajnába való visszatérésének történetét az orosz propaganda máris ürügyül használja fel, hogy mesterségesen gerjesztse az etnikumok közötti feszültséget Kárpátalján. Orbán azzal, hogy a kárpátaljai foglyokat kiemeli a többiek közül, a “Magyar Kárpátalja” mítoszát és Magyarország e térségre vonatkozó igényét igyekszik táplálni, ami az orosz propaganda egyik kulcsnarratívája. Érdemes felidézni, hogyan érkezett Orbán korábban egy focimeccsre “Nagy-Magyarország” térképes sálban, amelynek része Ukrajna és Románia területe. A Moszkvában és Budapesten “a kárpátaljai magyarok jogainak védelme érdekében” indított ukránellenes információs kampány pedig szervesen kiegészíti az Orosz Föderáció hibrid akcióit Ukrajnában.