Február 10-én délelőtt az Európai Parlament és az EU tagállamai megállapodtak az uniós költségvetési szabályok reformjáról, amelyek célja a beruházások ösztönzése és egyben a kiadások ellenőrzése. Az új megállapodás aktualizálja az 1990-es évek végén létrehozott Stabilitási és Növekedési Paktumként ismert jelenlegi uniós költségvetési szabályokat. Az országok államadósságát a bruttó hazai termék 60 százalékában, a költségvetési hiányt pedig 3 százalékban korlátozzák. Ezeket a költségvetési korlátokat túl merevnek ítélték, és soha nem tartották be őket. A koronavírus-járvány után felfüggesztették, hogy az EU-tagállamok többet költhessenek a gazdaság támogatására.
Az új szabályok alapja az egyéni megközelítés: minden uniós ország saját programot készít az államadósság fenntarthatóságának biztosítására, amely több időt ad reformokra, beruházásokra, és egyúttal kevésbé fájdalmas visszatérülést is lehetővé tesz a megszorító rendszerhez. Az Európai Bizottság kezdetben az Európai Unió Tanácsa által elfogadottnál jóval lazább szabályozást javasolt, főleg Németország nyomására.
A közelmúltban elfogadott megállapodás ugyanis nem változtat a benchmarkokon, így továbbra is az a hosszú távú cél, hogy a GDP-arányos államadósság 60 százalék alatt, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt maradjon. Varga Mihály pénzügyminiszter január elején jelentette be, hogy a költségvetés pénzforgalmi hiánya 2023-ban 4593 milliárd forint volt, ami az éves GDP-adatok alapján alig több mint 6 százalékos hiányt jelent. Ez alig marad el a 2022-es 6,2 százalékos szinttől. Ugyanakkor erős a gyanú, hogy az EU számára fontos eredményorientált mutató túllépte ezt. Míg az idei hivatalos költségvetési törvény még 2,9 százalékos hiánycélt tartalmaz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter februári közleményében már azt mondta, hogy 2024-ben reálisan 4,5 százalék, jövőre pedig 3,7 százalék lehet a hiány. Így a teljes hiány jóval a 3 százalékos határ felett lesz. Ezért ezek az uniós költségvetési szabályok változásai igazán sújthatják a magyar gazdaságot. Meg kell azonban érteni – ez tényleg valamiféle “magyarellenes törvény” és Orbán körüli nagy összeesküvés?
“Eszkalálódik a vita Brüsszel és Budapest között arról, hogy az Európai Unió 50 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást oszt ki Ukrajnának 2027-ig” – írta a Financial Times (FT) január 29-én, hétfőn este. Szerinte az EU kész ártani Magyarország gazdaságának, ha Orbán Viktor miniszterelnök megvétózza ezt a döntést a február 1-jei csúcson. “Brüsszel stratégiát dolgozott ki a magyar gazdaság gyenge pontjainak megcélzására, valutája aláásására, valamint a befektetői bizalom aláásására, hogy ezzel kárt tegyen a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedésben” – írja FT az EU által kidolgozott dokumentumra hivatkozva, amelyet láttak újságírók. Így két héttel ezelőtt olyan helyzet állt elő, amelynek célja valóban Orbán “lefegyverzése” volt az ismételt manipulációi és zsarolásai esetén, amelyek elmúlt két évben rendszeresen előfordultak.
Ugyanakkor január végén az Európai Néppárt jobbközép frakciójának költségvetési kérdésekkel foglalkozó szóvivője, José Manuel Fernandez portugál EP-képviselő azt mondta, hogy az uniós vezetőket nem szabad “zsarolni” a magyar vezetésnek. “Elfogadhatatlan, hogy az EU egyik miniszterelnöke, Orbán Viktor zsarolásával és blokkoló taktikájával ártson az európai polgároknak – 450 millió európai polgárnak. Ezt a politikai zsarolást soha nem szabad megjutalmazni” – mondta Fernandez. A politikus megjegyezte: a mai kihívások megkövetelik az uniós országoktól, hogy szolidaritást mutassanak, amelyet konkrét intézkedések és összehangolt politikák támogatnak.
Ennek ellenére Magyarország sok éven át egymás után figyelmen kívül hagyja az uniós költségvetési szabályokat, jelentős hiányt és adósságot halmozva fel. Az Európai Bizottság figyelmeztetései ellenére Budapest továbbra is többet költött, mint amennyit keresett, populista intézkedésekre és önérdekű lobbizásra támaszkodva. Az új szabályok nehéz választás elé állítják Magyarországot: vagy összhangba hozza költségvetési politikáját az európai normákkal, vagy komoly szankciókkal kell szembenéznie, beleértve a bírságot és az európai forrásokhoz való hozzáférés korlátozását. Magyarország betartja-e a szabályokat? Ez a kérdés nyitott marad. A magyar kormány már kinyilvánította, hogy nem ért egyet a megreformált Paktum egyes rendelkezéseivel. Az EU kemény álláspontja és a gazdasági szankciók kockázata azonban politikája újragondolására kényszerítheti Budapestet.
Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy az uniós költségvetési szabályok reformja nem csak Magyarországról szól. Ez egy fontos precedens, amely az EU készségét bizonyítja a tagországok költségvetési fegyelmének szigorúbb ellenőrzésére. Ez viszont az európai gazdaság egészének nagyobb stabilitásához és fenntarthatóságához vezethet.
Így az EU-nak van egy eszköze, amellyel minden európai országot kíméletesen meg lehet szabadítani az “Európa-ellenes” érzelmektől, hiszen ezen országok többsége jelentős gazdasági problémákkal küzd.