A bizottság brüsszeli közleménye szerint a javaslat mindenekelőtt a fogyatékossággal élők státuszának egységes uniós elismerését szolgálja. Az irányelv nemzeti jogba való átültetését követően a tagállamokat felkérik, hogy jogsértés esetén pénzbírságot és korrekciós intézkedéseket szabjanak ki.

Az Európai Bizottság szerdán egységesített európai fogyatékossági kártya bevezetését javasolta, amely egyenlő feltételek mellett kedvezményes elbánást és parkolási jogokat biztosít a fogyatékossággal élők számára minden tagállamban.

Az európai fogyatékossági kártya uniós elismerése biztosítja majd az egyenlő hozzáférést a különleges feltételekhez és a kedvezményes elbánáshoz a köz- és magánszolgáltatások igénybevétele során, ideértve a közlekedést, valamint a kulturális események, múzeumok, szabadidő- vagy sportközpontok és vidámparkok látogatását. A kártyát az illetékes nemzeti hatóságok állítják ki a meglévő nemzeti kártyák vagy igazolványok kiegészítéseként.

Egységes formátum digitális és fizikai kiszerelésben is
Az egységes európai parkolási kártya lehetővé teszi majd a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy más tagállamokban is élhessenek a jogszabályok nyújtotta parkolási jogaikkal. A EU-s parkolási kártyákat kötelezően egységes formátumban bocsátják majd ki, és egy átmeneti időszak után azok felváltják a fogyatékossággal élők nemzeti parkolási igazolványait.

A könnyebb kártyahasználat és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a javasolt irányelv előírja majd a tagállamok számára, hogy a kártyákat mind fizikai, mind digitális formában a felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Akadálymentesített formátummal nyilvánosan elérhetővé kell tenni a kártyák kibocsátására vagy visszavonására vonatkozó feltételeket és szabályokat. Biztosítani kell, hogy a szolgáltatók akadálymentesített formátumban elérhetővé tegyék a tájékoztatást a fogyatékossággal élőknek szóló ajánlatokról és kedvezményes elbánásról. A szabályoknak való megfelelés biztosítására a tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a fogyatékossággal élők, érdekképviseleti szervezeteik és az érintett közjogi szervek szükség esetén a nemzeti jog szerint felléphessenek.

Az irányelv nemzeti jogba való átültetését követően a tagállamokat felkérik, hogy jogsértés esetén pénzbírságot és korrekciós intézkedéseket szabjanak ki.

Az Európai Bizottság javaslata a következő lépésben az Európai Parlament és a tagországok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács elé kerül. Elfogadását követően a tagállamoknak 18 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba átültessék – számolt be róla az MTI.