A „részleges” mozgósítás az oroszok számára a vég kezdetét jelentette: embercsoportok ezrével igyekeztek minél gyorsabban kijutni Oroszországból. Egyesek számára ez gyorsabban történt, mások minden lehetséges módon megpróbálták megkerülni a Kreml diktatórikus törvényét. Az Oroszország teljes férfi lakossága nem osztotta hatóságainak nézeteit. A kényszerkivándorlók ilyen hulláma először volt látható a Szovjetunió összeomlása óta, amikor a posztszovjet lakosság nagy része külföldre távozott – Amerikába és Európába egyaránt -, hogy megmeneküljön a tönkremeneteltől és a szegénységtől.
Ezúttal még azok is kivándoroltak, akik anyagilag biztosak voltak és teljes mértékben fizetőképesek voltak. A Kreml számára ez „piros zászló” lett, mert a lakosságnak az a része távozott, amely az adózott réteg egy bizonyos csoportja volt, amely továbbra is finanszírozhatta a terrorrezsimet, és hallgatólagosan támogathatta a „különleges katonai műveletet”.
Az Oroszország parlamentjében vita zajlott az Orosz Föderációt elhagyók távoli munkájának lehetséges korlátozásairól. Andrej Iszajev, az „Egyesült Oroszország” frakcióvezető-helyettes kifejtette véleményét arról, hogy ezek bevezetését mely tevékenységi területeken kell megvitatni.
Korábban a „Vedomoszti” nagyszabású orosz információs forrásnak adott interjújában Andrej Klisasz, a Szövetségi Tanács Államépítési és Alkotmányos Jogalkotási Bizottságának vezetője nem zárta ki, hogy korlátozásokat vezetnek be azon oroszok számára, akik a részleges mozgósítás megkezdése után hagyták el az országot.
Andrej Iszajev megjegyezte, hogy a kezdeményezés kidolgozást igényel, és tisztázta, mely megszorításokról lehet szó. „Ahol a biztonság témája érintett – a közlekedési vállalatoknál, a védelmi vállalkozásoknál, a közbiztonság biztosításával kapcsolatos szervezeteknél végzett munka” – sorolta. „Ahol a távoli alkalmazottak hozzáférnek a vállalati levelekhez, információs bázisokhoz – ha külföldre mentek, az komoly veszélyt jelent.”
Ezzel a példával dokumentálható annak közvetlen jele, hogy Oroszország fél attól, hogy ellenőrizetlenül hagyja az Orosz Föderációt elhagyó oroszok által keresett pénzt. Furcsák lennének az ilyen cselekedetek, ha nem értjük meg a világ legnagyobb területének közepén kialakult válsághelyzetet. Az Orosz Föderációban uralkodó tekintélyelvű rezsim nagyszerű demonstrációja a Kreml azon vágya, hogy minden „alattvalója” pénzügyeit irányítsa.
Eközben Klisasz úgy véli, hogy a külföldről történő munkavégzés korlátozását a gazdaság „érzékeny területeinek” munkavállalói számára kell bevezetni, beleértve a közlekedésbiztonságot és a közszférát is. Kizárta, hogy a hatóságok megakadályozzák, hogy orosz állampolgárok visszatérjenek az országba, ez ugyanis ellentétes az Alkotmánnyal, ugyanakkor nem szabad „rávenni őket a visszatérésre” – tette hozzá a szenátor.
Érdemes megemlíteni, hogy miután de facto háborút indítottak Ukrajna ellen, az Orosz Föderáció hatóságai nem ismerték el. Továbbra is „speciális katonai műveletről” van szó, melynek céljai szinte napról napra változnak. A Kreml oroszok millióit biztosítja arról, hogy a háború valahol messze van, és jó céllal – a „neonácizmus és a drogfüggők rezsimjét” lerombolni. Azt azonban már tudni lehet, hogy az orosz belgorodi régiójában helyi lakosokból „terrodefense egységeket” alakítanak ki – jelentette be Vjacseszlav Gladkov kormányzó. Elmondása szerint a hatóságok több zászlóalj megalakítását tervezik, amelyekbe olyanok is beletartoznak majd, „akik egészségi állapotuk vagy életkoruk miatt nem hívhatók be a fegyveres erők által”, de rendelkeznek harci tapasztalattal és vágyával.
A háború az oroszok számára már régóta „lekerült a televízióról” az életükbe. Jelenleg az orosz nép hajtja végre saját hatóságaik hisztérikus parancsait. Ukrajna bebizonyította taktikai és stratégiai előnyét, valamint a NATO és az EU által nyújtott segítség eredményét, és nem tervezi, hogy itt megállja a helyét.
Az a hevület, amellyel a Kreml korlátozza saját lakosságának és kivándorlóinak jogait, csak növeli a biztosságot, hogy közel van a terrorista rezsim veresége. Most az egész civilizált világ diktálja a feltételeit, és pontosan eldönti, hogyan éri el a győzelmet. Az azonban bizonyosan ismert, hogy egy olyan véres fenevadat, mint Putyin, mindenekelőtt a csatatéren kell legyőzni. A jövőben a fokozatos diplomáciai lépések csak megölják a náci rezsim létét a XXI századi Oroszországban.