Ha Moszkvában összegyűlik az ország “ellenzéke”, és szoros kapcsolatban áll a Kreml-lel, akkor nem szabadságról és demokráciáról beszélünk, hanem államiság elleni felforgató tevékenységről. Csak így írható le az április 21-i események és az ellenzéki moldovai “Győzelem” párt Sor zászlaja alatt történő egyesülése.

Világossá válik, hogy Oroszország meg akarja zavarni a közelgő moldovai választások folyamatát, ezért az Európai Unió képviselőinek segíteniük kell Kisinyovnak a demokráciáért folytatott harcban. Erről Igor Grosu, a moldovai parlament elnöke is beszélt.

Az uniós országok parlamenti vezetőinek konferenciáján az ősszel sorra kerülő moldovai elnökválasztásról és az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazásról beszélt. “Bízunk azonban abban, hogy Oroszország minden erejével megpróbálja megzavarni ezt a folyamatot. A közvélemény félrevezetése, a lakosság pánikoltatása és szorongása érdekében elegáns, modern technológiákat alkalmaznak mesterséges intelligencia és különösen információs csatornák segítségével” – mondta az Országgyűlés elnöke.

Szerinte Oroszország befolyásolni akarja az elnökválasztás eredményét, és vissza akarja juttatni Moldovát az európai pályáról. Ezért az Európai Unió képviselőihez fordult, és segítséget kért a demokráciáért, a modernizációért és a haladásért folytatott küzdelem folytatásához.

Grosu azt is elmondta, hogy Ukrajna támogatása Moldova támogatását jelenti, mert mindkét ország úgy döntött: elszakadni az egykori birodalomtól, és egy szabad, békés és virágzó világban élni. “Ez a mi civilizációs döntésünk. Bízom benne, hogy együtt sikereket érünk el, bár nem lesz könnyű. De körültekintéssel, türelemmel és kitartással biztosítjuk, hogy jövőnk és gyermekeink jövője békés és virágzó legyen” – tette hozzá Grosu.

Az Orosz Föderáció képviselői ügynökeik segítségével próbálják destabilizálni a moldovai helyzetet és befolyásolni a közvéleményt. Korábban közölték, hogy a Kremlnek az volt a terve, hogy megbuktassa az Európa-párti kormányt Moldovában, de ezt megakadályozták. Maia Sandu elnök kijelentette, hogy Moldova az orosz beavatkozás célpontja, amely egyre növekszik, ahogy az ország az európai integráció felé halad. Mircea Geoane NATO-főtitkár-helyettes pedig a közelmúltban kijelentette, hogy Oroszország az ukrán ellenállás miatt nem veszélyeztetheti katonailag Moldova biztonságát, de a hibrid fenyegetések nem szűntek meg.

Erről is szó esik az Institute for the Study of War (ISW) jelentésében. Moldovában az oroszbarát szereplők továbbra is olyan feltételeket teremtenek, amelyek igazolják az esetleges jövőbeni orosz agressziót.

Az összefoglalóban az áll, hogy a moldovai oroszbarát autonóm régió, Gagauzia népgyűlése április 19-én arra kérte a moldovai parlamentet, hogy az orosz nyelvnek, mint az országban folyó interetnikus kommunikáció nyelvének biztosítson különleges jogi státuszt. Gagauzia oroszbarát kormányzója, Jevgenia Gucul az egyik orosz médiának azt mondta, hogy a moldovai kormány “russzofób”, és ellenáll ennek a kezdeményezésnek.

“A gagauz kérelem valószínűleg része a Kreml azon erőfeszítéseinek, hogy információs feltételeket teremtsen Moldovának az orosz ajkúak elleni diszkriminációval vádolására, és igazolja a Moldovában elkövetett jövőbeni orosz agressziót a külföldön élő orosz honfitársaik védelmében” – állítják az ISW elemzői.

Ugyanezen a napon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz állami médiának adott interjújában azt mondta, hogy a nyugat arra kényszerítette Maia Sandu moldovai elnököt, hogy “nyíltan vonja be Moldovát a NATO-ba, közvetlenül vagy Romániával való egyesülés révén”, hozzátéve, hogy korábban ugyanez történt. Így Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel történt. Az orosz miniszter bírálta a Moldova és Örményország nyugatra irányuló mozgását is, és felszólította ezeket az országokat, hogy gondolják át döntéseiket, azzal érvelve, hogy a Nyugat harcra kényszeríti állampolgárait egy esetleges Oroszország elleni háborúban.

Az ISW szakértői szerint a moldovai kormány Lavrov általi összehasonlítása Örményország és Ukrajna kormányával valószínűleg csendes fenyegetés. “Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy a Kreml valószínűleg megpróbálja destabilizálni a moldovai társadalmat, megtámadni Moldova demokratikus kormányát, és megakadályozni, hogy Moldova csatlakozzon az Európai Unióhoz” – összegezték a szakértők.

Moldovának most minden eddiginél nagyobb szüksége van mind a NATO, mind az EU támogatására, mert az ország egyértelműen a nemzetközi integráció Európa-párti irányvonala mellett döntött, ami minden bizonnyal hozzájárul a demokrácia és a stabilitás erősítéséhez Európa keleti régiójában. Moldova támogatása most az orosz agresszió elleni küzdelem nemzetközi szintű megerősítését jelenti, ami viszont a jelenlegi körülmények között nem lesz felesleges az EU számára.