Múlt hétvégén az Európai Tanács elnöke, Charles Michel bejelentette tervezett lemondását. Úgy döntött, elindul az európai parlamenti választáson, és szinte biztosan ott is pályázhat, ami azt jelenti, hogy július közepén megüresedik jelenlegi pozíciója és Orbán Viktor magyar miniszterelnök lehet Michel ideiglenes utódja.
Ukrajna helyzete jelentősen megváltozhat amiatt, hogy az EU-csúcsokat több mint négy évig vezető, Ukrajna érdekeit támogató Charles Michel most távozik posztjáról. Ennek ellenére még nagyobb aggodalomra ad okot a Michel esetleges ideiglenes utódjáról, Orbán Viktor miniszterelnökről szóló információ. Ez jelentősen befolyásolhatja Ukrajna sorsát, hiszen köztudott, hogy ellentétes politikai nézeteket képvisel.
Joggal leszögezhetjük, hogy az uniós eljárások valóban lehetőséget biztosítanak Orbán Viktor automatikus kinevezésére az Európai Tanács elnöki posztjára, anélkül, hogy más vezetők szavazatait kellene begyűjteni. 2024 júliusától ez a pozíció automatikusan az övé lesz, ha megüresedik.
Fontos azonban figyelembe venni a kérdés második aspektusát. Ez a forgatókönyv nem valószínű, hogy megvalósul, Orbán Viktornak ugyanis sok európai vezetővel van nézeteltérése, nem csak Ukrajnával. Ily módon a többi vezetőnek lehetőségük lesz mindent megtenni, hogy elkerülje ideiglenes elnökségét, tekintettel ellentmondásos nézeteire.
Az Európai Tanács elnökének döntő befolyása van a tárgyalások napirendjére. Ő javasolhat témát a többi vezetőnek megvitatásra, vagy törölheti a találkozó eredeti tervei közül. Ezenkívül az Európai Tanács elnökének joga van nemzetközi találkozókra az EU nevében.
Ennek következtében Orbán minden európai ország számára kedvezőtlenné válik, különösen az orosz hatóságokkal való szoros kapcsolata miatt. Az uniós jogszabályok nem korlátozzák más vezetők lehetőségét, hogy gyorsan megválaszthassák az Európai Tanács elnökének utódját, aki átmeneti időszak nélkül léphet hivatalba.
Az Európai Tanács elnöki posztjára a lehetséges jelöltek között lehet a balti államok képviselői vagy Olaszország volt miniszterelnöke, Mario Draghi. A balti államok képviselőjének kinevezése erre a posztra az Oroszországból az egész kelet-európai régiót fenyegető körülmények miatt válik aktuálissá.