Az egészségügyi kiadásokat, a család- és lakástámogatást, és az adókedvezményeket is felülvizsgálja a kormány

Írásba adta a kormány, hogy meg kell vizsgálni, milyen hatékonyan költik el az állami pénzt. Több részterületen 3 százalékos megtakarítás a cél.

Át kell nézni, mennyire hatékonyan költik el az állami pénzt – erről jelent meg egy határozat a kedd késő este kiadott Magyar Közlönyben. Varga Mihály kapta meg a feladatot, hogy a többi miniszterrel együtt dolgozva megnézze, hogyan költötték el a pénzeket.

Első lépésben idén december 31-ig a 2023-as egészségügyi, családtámogatás és lakhatásra fordított állami kiadásokat, valamint az ezekhez kapcsolódó adókedvezményeket kell áttekinteni. Ez után 2024-ben az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadásokat kell majd felülvizsgálni.

Persze egy testület létrehozása és egy vizsgálat elrendelése önmagában még jelenthetné azt is, hogy majd lesz egy papír, amit lobogtathatnak, hogy az elemzés szerint is minden rendben van. Csakhogy egy konkrét kiadáscsökkentési szám is megjelent:

az egészségügy és a családtámogatás felülvizsgálata kapcsán a cél az, hogy egyes kiadási részterületeken legalább 3 százalékos megtakarítást érjenek el,

emellett feladat az is, hogy „hatékonyságnövekedési tartalék” jöjjön létre.

A melléklet részletesen felsorolja a vizsgálandó területeket, köztük

  • a gyógyszertámogatást,
  • a gyógyászati segédeszközök támogatását,
  • a családi bölcsőde programot,
  • a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatását,
  • a családi pótlékot,
  • a gyermekek otthongondozási díját,
  • a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességét,
  • a 30 év alatti édesanyák kedvezményét,
  • a 25 év alattiak szja mentességét,
  • a babaváró támogatásokat,
  • a lakástámogatásokat,
  • a gyermekgondozási díjat,
  • a védőnői szolgáltatást,
  • az anya-, gyermek- és ifjúságvédelmet.

A kormány létrehozta a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot is. Ennek az irányító testületébe több minisztérium is küldhet államtitkárokat, ezen kívül az Állami Számvevőszék, a KSH, a Magyar Államkincstár és az MNB elnöke is delegálhat egy-egy tagot.

Emlékezetes, hogy a 2023-as költségvetést is már 2022 nyarán elfogadtatták az országgyűléssel, bár ennek hitelességét sejteni lehetett abból, hogy a 2022-es büdzsét menet közben hatvanszor írta át a kormány egyedi határozatokkal. 2022. december végén, a háborús veszélyhelyzeti felhatalmazással élve kormányrendelettel alkottak lényegében új költségvetést, majd március végén, miután egy negyedév már eltelt 2023-ból, ezt törvényként is megszavazták. Ehhez képest kedden derült ki: nagyobb hiánnyal indította a kormány az évet, mint 2020-at, 2021-et és 2022-t együttvéve. Ezek után indul a kedd este nyilvánosságra hozott kiadás-felülvizsgálat.

Hvg

Részvény: