Csaknem kétéves Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja Ukrajna ellen, és az orosz diktátor azzal dicsekszik, hogy a Nyugat szankciói nem érték el céljukat, de Oroszország feléli a jövőjét, amikor szinte minden erőforrását katonai célokra fordítja – hívja fel a figyelmet a CNN gazdasági rovata.
“Ötvenszeresére növeltük a lőszerek és rakétakilövő rendszerek gyártását” – jelentette Putyin elnöknek Szergej Csemezov a Rosztek főnöke. Az állami hadiipari vállalat vezetője korábban arról tájékoztatta Putyint, hogy a páncélozott szállító járművek gyártását ötszörösére növelte a cég.
Ez lenne a gazdasági siker? A háború villámtempóban fogyasztja a haditechnikát és a lőszert. Gyártását el lehet számolni a nemzeti jövedelemben, de minthogy a fronton szinte minden azonnal meg is semmisül, ez nem más, mint a Kreml önmagát félrevezető hadművelete.
Milyen hatása van a nyugati szankcióknak?
15 ezer személy és cég került feketelistára Putyin Ukrajna elleni agressziója következtében – írja az Atlantic Council jelentése. Sok ország követte a nyugati példát, de sok más állam továbbra is vásárol orosz kőolajat és földgázt, márpedig ez Oroszország legfőbb exportcikke.
India és Kína veszi meg manapság az orosz olajexport 90 százalékát. Ezt Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes közölte a külvilággal. A Nyugat 60 dolláros ársapkát húz az orosz olajra, de ezt India és Kína figyelmen kívül hagyja, noha ők is olcsóbban veszik meg Oroszországtól a nyersanyagot, mint a világpiaci ár. Oroszország olajexport bevétele tavaly novemberben 15,2 milliárd dollár volt.
Az oroszok ugyanis megtanulták, miképp lehet kijátszani a szankciókat: 1400 tankerből álló szellemflottát használnak az olajexportra. A Swift fizetési rendszerből ugyan kitiltották az orosz bankok egy részét, de mások benne maradtak, így a pénzügyi átutalásokat Moszkva eljuttathatja a címzettekhez.
Ugyanakkor néhány nyugati szankció hatását már a fogyasztók is megérzik: az S7-es orosz repülőgép motorja amerikai, és mivel a javításához nincsen pótalkatrész, ezért a gépek 20 százaléka a földre kényszerült.
Az USA pénzügyminisztériumának vezető közgazdásza így összegezte a helyzetet: ”Az orosz döntéshozók egyre nagyobb áldozatokra kényszerülnek: csökkennek a beruházások a civil ágazatokban, visszaesik a hatékonyság, és a helyzetet növekvő munkaerőhiány is nehezíti” – mondta Rachel Lyngaas a Financial Timesnak.
Sivár jövő
Idén a központi költségvetés 40 százalékát fordítja Oroszország az ukrajnai háborúra, ez a GDP 8 százaléka. Összehasonlításképp a NATO-ban az előírás a GDP 2 százaléka.
Különösen az egészségügy és az oktatás szenved az elvonásoktól annál is inkább, mert ezek az ágazatok igen elhanyagoltak voltak korábban is, de most még inkább nem kapják meg a szükséges beruházásokat.
Honnan jön akkor a GDP növekedése, amellyel Putyin dicsekszik? A hadiiparon kívül olyan ágazatok fejlődnek, amelyek nem importigényesek. Ilyen például a fémfeldolgozás – írja jelentésében a finn nemzeti bank. Amely rámutat a várható következményekre is: ”A haditermelés elvonja a tőkét a civil ágazatoktól, amelyek a fejlett gazdaságokban a hosszú távú fejlődés alapját jelentik.”
Már középtávon is komoly gondokat okozhat, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint Oroszország olaj és földgáz exportja 40-50 százalékkal csökkenhet a következő hét évben, mert nem tudnak új kitermelő berendezéseket vásárolni Nyugaton, és a régiek karbantartása is komoly gondot jelent. Külföldi tőkebefektetésre sem számíthatnak ebben a stratégiai fontosságú ágazatban, amely Oroszország exportjának jórészét adja, és az ország költségvetésének is ez az alapja.