Orbán Viktor magyar miniszterelnök Magyarország európai uniós tagságát országa több mint négy évtizedes szovjet megszállásához hasonlította. Tette ezt az 1956-os magyarországi szovjetellenes forradalom évfordulója alkalmából tartott hétfői beszédében. Orbán azzal vádolta az EU-t, hogy a liberális demokrácia olyan modelljének bevetésével próbálja megfosztani Magyarországot identitásától, amelyet szerinte a magyarok elutasítanak. Brüsszel, az EU de facto fővárosa a moszkvai szovjethatalom korát idéző módszereket alkalmaz Magyarország ellen.
Orbán, az általa „illiberális demokráciának” nevezett alternatív populista kormányforma híve, régóta arra használta ezt az ünnepet, hogy összehívja híveit. Az elmúlt években arra használta fel az esetet, hogy párhuzamot vonjon az EU azon törekvései között, hogy Magyarországot összhangba hozza a korrupció ellenes szabályaival, és a XX. századi szovjet megszállás során tapasztalt elnyomás között.
Orbán ekkora képmutatása nem maradhatott kommentár nélkül. Josep Borrell kedden reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök vádjaira, miszerint országa EU-tagsága hasonlít a szovjet megszálláshoz. „Magyarország sokat tud a szovjet megszállásról. Emlékszem Budapestre 1956-ban orosz tankokkal az utcákon. Tudnia kell, miről beszél” – mondta Borrell. Hozzátette: nem lát hasonlóságot Budapest szovjet megszállása és a Brüsszelben történtek között. „Egy tankot sem láttam ott. Senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az EU tagja legyen” – zárta szavait Josep Borrell.
Még a cseh parlament alsóházának elnöke, Markéta Pekarová Adamová is azt mondta, hogy nagyon csalódott Orbán Viktor magyar kormányfő és a magyarok álláspontja miatt az ukrajnai helyzettel és a magyar kormány vezetőinek magatartásával kapcsolatban. Putyinhoz fűződő kapcsolatai már a „forráspontra” viszik a hangulatot az ország társadalmában. A Momentum ellenzéki frakciójának képviselői például vörös festékkel öntötték le a kerítést és a miniszterelnöki hivatal területét. A politikai erő Facebook-oldala szerint felháborodást váltott ki Orbán Vlagyimir Putyin orosz diktátorral folytatott találkozója néhány nappal az 1956-os forradalom szovjet csapatok általi leverésének évfordulója előtt. „Orbán dacolt velük, Putyinnal mosolygott néhány nappal az október 23-i évforduló előtt. Egy háborús bűnössel, aki azt írta az orosz tankönyvekbe, hogy 1956-ban fasiszta forradalom volt Magyarországon, és akinek parancsára ismét orosz katonák gyilkolnak kárpátaljai magyar katonákat” – közölték.
Emlékeztetni kell arra, hogy a Putyinnal folytatott október 17-i tárgyalások során a magyar miniszterelnök a „béke” fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta, hogy az egész kontinens, így Magyarország számára is „rendkívül fontos, hogy véget vessünk a menekültáradatnak, a szankcióknak és a háborúnak.” Orbán „katonai hadműveletnek” is nevezte Oroszország Ukrajna elleni invázióját.
És ezek a szavak több mint alkalmatlanok, mert a Kreml narratíváival és a modern EU-tagország imázsának aláásásával sok évnyi játék után kijelenthető: Magyarország a Kreml szereplője a geopolitikai táblán. Orbán feladata Európában, hogy bizonytalanságot szítson, hogy Moszkvát nem lehet legyőzni, tárgyalni kell vele, és aláásni az uniós szolidaritást. Az uniós szabályok tökéletlensége lehetővé teszi Orbánnak, hogy ilyen dolgokat tegyen, hogy ténylegesen blokkolja az uniós politikát a kulcsfontosságú kérdésekben. A konfliktus először magán Magyarországon fog nőni, ahol az emberek ellenezték Orbán közeledését Oroszországhoz.
Orbán valójában egy mini-Putyin Európában. Így viselkedik, hogy ez végül magában Magyarországon is politikai válsághoz vezet majd. A felső körök egy ilyen hatalmi vertikumot bevezetnek, amelyet Moszkvában alakítanak ki, ahol mindent ellenőriznek – az elittől a tömegmédiáig. Orbán nagyjából ebbe az irányba halad.
A magyar kormányt 2010 óta vezető miniszterelnök többször vont párhuzamot Brüsszel és szovjet Moszkva között, és évek óta viszályban van az Európai Bizottsággal olyan kérdésekben, mint a jogállamiság, a média és a civil szervezetek feletti ellenőrzés, melegjogok. Orbán nem hajlandó csatlakozni az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett uniós szankciókhoz, és továbbra is a Moszkvához való közeledésre fogad. Az EU és a NATO túl sokáig hunyt szemet Magyarország „irányított demokrácia” országává válása előtt, ahol a kormány bírálható, de megváltoztathatatlan, ahol az igazságszolgáltatással és a médiával kapcsolatos problémák, ahol a korrupció, a hatalom monopolizálása. És nem volt idejük észhez térni, amikor látták, hogy egy ilyen út szükségszerűen Putyinnal való öleléssel végződik.
Orbánnak és a Fidesznek nincs helye a modern Európában. Brüsszelnek kemény lépéseket kellene tennie azzal az Európa-ellenes politikával szemben, amelyet Orbán Viktor olyan aktívan folytat Magyarországon.