Orbán december 15-én megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomag elfogadását EU-tól. A források elosztásáról szóló vitára az EU a jövő év elején tér vissza. Orbán néhány órával azután döntött a blokkolásról, hogy az Európai Tanács úgy döntött, megkezdi a tárgyalásokat Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Ennek ellenére a héten az Európai Bizottság már beleegyezett, hogy Magyarország számára feloldja a befagyasztott mintegy 30 milliárd euró harmadát. És mindez annak ellenére, hogy az Orbán-kormánynak számos vitája volt az Európai Unióval és az Európai Bizottsággal a civil szervezetek, a tudósok, a média és a bíróságok feletti állami ellenőrzés erősödése miatt, valamint egy olyan törvény miatt, amely sérti az LMBT jogait.

Ennek ellenére Orbán rendkívül magabiztos, ezért a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy kormánya addig fel nem oldja az új 50 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagnak vétózását, amíg EU ki nem fizeti Magyarországnak az összes befagyasztott forrás összegét. “Ez egy nagyszerű lehetőség Magyarország számára, hogy világossá tegye, mindent meg kell kapnia, ami jár” – mondta.

Ez a modern budapesti kormány lényege – pénzt követelni Brüsszeltől azért cserébe (!), hogy az Unió számára létfontosságú döntéseknél a vétójogát nem fog használni.

Az EU azonban már most megteszi a szükséges lépéseket, hogy megfosztja Orbánt az Unió döntéseire gyakorolt ​​ilyen befolyástól – bár a Kijevvel kapcsolatos döntést Magyarország sokáig blokkolta, vétóját Orbán Viktor meggyőzésével sikerült legyőzni (valójában “az ajtót mutatva”), hogy a szavazás alatt hagyja el a termet, és ezzel tartózkodjon a szavazástól.

Orbán Balázs, magyar miniszterelnök politikai tanácsadója pedig megpróbálta megmagyarázni, miért hagyta el főnöke a termet az ukrajnai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló szavazáson, és arra figyelmeztetett, hogy Kijev további lépéseihez egyhangúságra még nem egyszer szükség lesz.

Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a csúcs döntése ellenére Budapest továbbra sem tartja Ukrajnát “késznek az EU-val való tárgyalásokra”, és ellenzi a tárgyalások megkezdését. “Az EU 26 tagállama azonban ezzel ellentétes véleményen van. Hosszas tárgyalások után Magyarország úgy döntött, hogy elhagyja az üléstermet és tartózkodik a szavazástól – nem azért, hogy megakadályozzák az eredményt, hanem azért, hogy elkerüljék az együttműködést a véleményünk szerint hibás döntés meghozatalában” – tette hozzá.

Így Magyarország vétójogával egyenesen az egész Uniót fenyegeti, és ismét zsarolni, helyzetével visszaélni készül. A konszenzusszabálynak köszönhetően Budapest mindent blokkolhat, amit Kijev keres, még akkor is, ha más uniós országok támogatják Ukrajnát. Lengyelország új miniszterelnöke, Donald Tusk például azt mondta, hogy az Ukrajnával szembeni apátia ma már elfogadhatatlan. Azonban szerda este, amikor az uniós országok vezetői elkezdtek érkezni Brüsszelbe, felcsillantak a Magyarországgal való megegyezés első reményei.

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a Magyarországnak juttatott 30 milliárdból 10,2 milliárd eurót felold, amelyeket befagyasztották a jogállamiság és a bírói függetlenség elve elleni támadás miatt. Ezt a lépést sokan Orbán álláspontjának enyhítésére tett kísérletnek tekintik, bár Brüsszel tagadja, hogy zsarolták volna.

A legtöbb EU-tagország vezetői határozottan támogatják Kijevet. Még Szlovákia miniszterelnöke, Robert Ficó, aki leállította az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, azt mondta, nem szavaz ellene, bár nem tartja késznek az országot a tagságra.

A gazdasági és katonai segélyekkel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta szerdán az Európai Parlamentben: “Mindent meg kell adnunk Ukrajnának ahhoz, hogy ma erős legyen, hogy holnap erősebb legyen a tárgyalóasztalnál, amikor tárgyalni fog a tartós és igazságos békéről.”

A csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Zelenszkij Norvégiában tett látogatásán (amely nem része az EU-nak) biztosította, hogy Ukrajna minden uniós ajánlást teljesített, és általában mindent megtett annak érdekében, hogy ne maradjon kifogás a tárgyalások megkezdéséről szóló döntés meggátlására.

Érdemes megjegyezni, hogy az Európai Bizottság szerint Ukrajna a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésének hét előfeltétele közül hatot teljesített. Budapest ezzel szemben azt állítja, hogy Brüsszel kifejezetten Ukrajnára tette a követelmények alacsany lécét. Emiatt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Budapest különösen minden alkalommal talál új okokat arra, hogy hazudjon Ukrajnáról, és nem létező “bűnöket” tulajdonítson neki vagy az EU-nak.

Orbán jelenleg a parazita megszemélyesítője a konszenzus elvével való visszaélése miatt. Ezért a “vétójoga” elleni küzdelem lesz Brüsszel fő feladata minden Ukrajnával kapcsolatos döntésben.