December elején republikánus és demokrata szenátorok együtt akartak megakadályozni egy fegyverüzletet, melynek keretében az Egyesült Államok többek között levegő-levegő rakétákat adna el Szaúd-Arábiának. A Biden-kormányzat terve inkább a demokratákat osztotta meg, a republikánus szenátorok többsége az elnök mellé állt, így végül nagy fölénnyel leszavazták a fegyvereladás leállítását. A javaslat beterjesztői szerint Szaúd-Arábia támogatása csak tovább szítja a jemeni polgárháború tüzét, amelyben a közel-keleti ország is jelentős részt vállal. Egyesek szerint a jemeni polgárháború valójában proxy háború a síita húszi lázadókat támogató Irán, illetve a regnáló elnököt támogató Szaúd-Arábia között. Mindeközben Jemen napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját éli át.
Egy furcsa szavazás az amerikai Szenátusban
December elején érdekes alkalmi szövetség állt össze az amerikai törvényhozás, a Kongresszus felsőházában, a Szenátusban. Bernie Sanders vermonti szenátor, a Demokrata Párt balszárnyának fontos alakja, aki a 2016-os, majd a 2020-as demokrata előválasztáson is rajthoz állt, együtt terjesztett be egy határozatot két republikánus szenátorral, a Kentucky államot képviselő Rand Paullal és a Utah államot képviselő Mike Leevel. A javaslat célja az volt, hogy útját állják egy 650 milliárd dollár értékű fegyverüzletnek, melynek keretében az Egyesült Államok többek között 280 levegő-levegő rakétát adna el Szaúd-Arábiának. A beterjesztők Szaúd-Arábiának a jemeni polgárháborúban játszott szerepével indokolták a határozatot.
A szavazás bizonyos értelemben meglepően alakult, hiszen a Joe Biden kormányzata által tervezett fegyvereladás ellen a republikánus táborból mindössze a két, a javaslatot beterjesztő szenátor szavazott. Biden pártját már sokkal jobban megosztotta a kérdés, végül 28-an szavaztak a javaslat mellett, a Szenátus így 30–67 arányban elutasította a határozatot. Vagyis Biden elnök terve mellett nem saját pártja, hanem mindenekelőtt a republikánusok álltak ki.
A Szenátus republikánus csoportjának vezetője, Mitch McConnell azt mondta, annak megakadályozása, hogy védelmi fegyvereket adjanak el Szaúd-Arábiának, aláásná egyik lefontosabb térségbeli partnerüket, amelynek az Irán által jelentett fenyegetéssel kell szembenéznie. McConnell szerint óvakodni kell attól, hogy hátat fordítsanak régi partnereiknek. Hasonlóan nyilatkozott New Jersey demokrata szenátora, Bob Menendez, aki a Trump-éra idején ellenezte, hogy támadó fegyvereket adjanak el Szaúd-Arábiának, ám szerinte a civil lakosság megvédése érdekében a közel-keleti országnak szüksége van védekező rendszerekre. Sanders szerint azonban a fegyvereladás csak olaj a már tomboló tűzre.
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. MTI/EPA/Jajha Arhab
Ambivalens amerikai Jemen-politika
Ez a tomboló tűz nem más, mint a 2014 óta tartó jemeni polgárháború, amelyben az állítólag Irán által támogatott síita húszi lázadók küzdenek Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök csapataival, illetve az őket segítő, Szaúd-Arábia által vezetett szunnita koalícióval. A küzdelembe 2015-ben beavatkozó koalíció többnyire légitámadásokat hajt végre Jemen területén, míg a húszi lázadók nemcsak az országon belül harcolnak, hanem rendszeresen ballisztikus rakétákkal és felfegyverzett drónokkal támadnak szaúdi célpontokat, így nemrég az Aramco olajcég egy létesítményét, illetve a szaúdi védelmi minisztérium épületét Rijádban. A szaúdi koalíció erre a húszik által elfoglalt főváros, Szanaa elleni légitámadással válaszolt. Bár a lázadók azt állítják, nem Irántól kapják a fegyvereket, erős a gyanú, hogy a perzsa ország látja el rakétákkal, drónokkal és más harci eszközökkel a világ egyik legszegényebb országában harcoló fegyvereseket.
EZÉRT A JEMENI POLGÁRHÁBORÚT SOKAN PROXY HÁBORÚNAK TARTJÁK, AMELYBEN VÉGEREDMÉNYBEN A KÖZEL-KELET KÉT JELENTŐS HATALMA, A SZUNNITA SZAÚD-ARÁBIA ÉS A SÍITA IRÁN KÜZD MEG EGYMÁSSAL.
Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok látványosan beállt a szaúdi koalíció támogatói közé, támadó fegyverekkel, logisztikával és hírszerzéssel segítve a húszik elleni küzdelmet. Azonban a szaúdi támadásoknak rengeteg civil is áldozatul esett, ráadásul az ENSZ szerint nemcsak a lázadók, hanem az ellenoldal is háborús bűncselekményeket követett el, ezért még 2019 júliusában az amerikai törvényhozás mindkét háza – mind demokrata, mind republikánus képviselők támogatásával – megszavazta, hogy megtiltják a Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe irányuló fegyvereladásokat. Trump azonban vétót emelt a tiltó határozat ellen, így továbbra is folytatódott a szaúdi koalíció aktív támogatása. Nem sokkal hivatali idejének lejárta előtt pedig Trump terrorszervezetnek nyilvánította a húszi mozgalmat. Trump azonban vétót emelt a tiltó határozat ellen, így továbbra is folytatódott a szaúdi koalíció aktív támogatása. Nem sokkal hivatali idejének lejárta előtt pedig Trump terrorszervezetnek nyilvánította a húszi mozgalmat.
Az új elnök, Joe Biden fordulatot ígért az ügyben, rögtön januárban be is fagyasztotta a Trump-féle fegyvereladásokat. Úgy tűnik azonban, hogy Biden mégsem fordított hátat a koalíciónak, jól mutatja ezt a most tervezett fegyverüzlet. Persze a kormányzat azzal igyekszik igazolni ezt, hogy csak a szaúdi civil lakosság védelméről van szó, de egy fegyvereladás így is, úgy is állásfoglalásnak minősül egy háborúban.
Biden elnök azt mondta, változtatni fog Trump Szaúd-Arábia jemeni háborúját támogató politikáján, de egyáltalán nem látszik, hogy ez a politika változott volna
– mondta a nemrég elbukott javaslat egyik benyújtója, Rand Paul szenátor a szavazás előtt. A Biden-kormányzat meglehetősen hallgatagnak mutatkozik az ügyben, aminek az lehet az oka, hogy Biden korábbi ígéretével sem akarnak látványosan szembefordulni, ugyanakkor nem akarják elidegeníteni Amerikától egyik legfontosabb térségbeli szövetségét, Szaúd-Arábiát.
Humanitárius katasztrófához vezető polgárháború
A jemeni polgárháború – hasonlóan a líbiaihoz és a szíriaihoz – az arab tavaszban gyökerezik. A 2011 januárjától 2012 februárjáig tartó jemeni forradalom véget vetett Ali Abdullah Száleh uralmának, aki 1978-tól Észak-Jemen, majd a Dél-Jemennel való egyesülés után Jemen állam elnöke volt. A húszi felkelés 2014-ben tört ki, amelyben Száleh jó lehetőséget látott arra, hogy visszaszerezze hatalmát, ezért szövetkezett a lázadókkal. 2017 végén azonban kifarolt a szövetségből, majd menekülésre kényszerült, de menekülés közben egy húszi mesterlövész lelőtte. Korábbi katonái most a húszi lázadók ellen harcolnak unokaöccse, Tarek tábornok vezetésével, akinek jó kapcsolatai vannak az Emírségekkel. Száleh utódja 2012-ben egykori alelnöke, Abed Rabbo Manszúr Hádi lett, aki jelenleg a szaúdiak vendégszeretetét élvezi, miután a polgárháború miatt elhagyta az országot.
Jelenleg az ország nyugati egynegyedét – nagyjából a volt Dél-Jemen területét – a fővárossal, Szanaával együtt a húszi lázadók uralják, míg keleti háromnegyedét az elnök, Hádi csapatai. Áden központtal egy kisebb délnyugati rész az úgynevezett Déli Átmeneti Tanács hatalma alatt áll, amely újra létre szeretné hozni az 1967 és 1990 között létező Dél-Jement. Emellett az Iszlám Állam és az al-Kaida is ellenőrzése alatt tart egyes területeket. A szituáció tehát meglehetősen összetett és nehezen átlátható, a két legfontosabb harcoló fél mégis a szaúdi koalíció által támogatott elnöki erők és a vélhetően Irán által segített húszi lázadók.
A polgárháború hatalmas pusztítást vitt végbe Jemenben, és az ENSZ szerint a jemeni a legsúlyosabb humanitárius katasztrófa ma a világon. Közvetetten mintegy 150 ezren haltak meg eddig a polgárháborúban a 30 milliós Jemenben, de a polgárháború hatásai, például az éhezés miatt még sokkal többre tehető a polgárháború áldozatainak száma. Az ENSZ novemberi jelentése szerint az év végére már 377 ezer közvetett vagy közvetlen áldozata lehet a vérontásnak. Még súlyosabb, hogy becslések szerint az áldozatok 70 százaléka öt év alatti gyerek. 4 millió embernek kellett elhagynia otthonát, és több mint 15 millióan szélsőséges szegénységben élnek. Mintegy 5 millió embert fenyeget éhezés, 50 ezren pedig ténylegesen éheznek. 2,3 millió öt éven aluli gyermek alultáplált, és mintegy 20 millió ember nem kap rendes orvosi ellátást. Minden második ember nem jut elegendő mennyiségű ivóvízhez.
A helyzet akkor is csak lassan javulna, ha januárban sikerülne lezárni a polgárháborút. Az ENSZ becslése szerint ez esetben 2047-ig lehetne megszüntetni a szélsőséges szegénységet. A békekötésre azonban kevés az esély. Ha nem ér véget a háború, akkor 2030-ig már 1,3 millió halottal kellene számolni, több mint 9 millióan szenvednének az alultápláltságtól, a lakosság 65 százaléka pedig szélsőséges szegénységben élne. A mostani szituációban sajnos a rosszabb forgatókönyv valóra válásának van nagyobb esélye.
Címlapkép: Egy szaúdi légitámadás után a jemeni főváros, Szanaa 2021. december 5-én. Forrás: Getty Images