A magyar szélsőjobboldali Mi Hazánk vezetője Toroczkai László feltételezte Ukrajna államiságának elvesztését, és kijelentette, hogy ebben az esetben Magyarország igényt tart Kárpátaljára. Ezt beszédében mondta a január 27-i budapesti éves pártkonferencián – írja a Telex.
Toroczkai megismételte az orosz propaganda narratíváit, amelyekben nem ítélte el az Orosz Föderációt az ukrajnai terrorcselekményei miatt. Az Ukrajna ellen kirobbantott teljes körű háborúról szólva azt mondta, hogy az “elpusztítja Európát”, és Vlagyimir Zelenszkij elnök “egyszerűen eladta országát egy amerikai cégnek”.
“A Mi Hazánk azonnali tűzszünetre és békére szólít fel. Ha Ukrajna államisága a háború végén elvész, akkor Mi Hazánk igényt tart Kárpátaljára” – mondta Toroczkai. A politikus ugyan bírálta Orbán Viktor miniszterelnök és Fidesz külpolitikáját, de méltatta az Oroszországgal és Törökországgal való együttműködésre irányított nyitottságot, hozzátéve, hogy “ez nem elég ahhoz, hogy minden globális kérdésben szembemenjen velük”.
Toroczkai úrnak érdemes végezni történelemtanfolyamot, és meg kell érteni, hogy a történelem során Kárpátalja egy multinacionális régió volt, ahol a magyarokon kívül ukránok, románok, szlovákok, németek és más népcsoportok is éltek. Ezért túlságosan leegyszerűsítő az az állítása, hogy Kárpátalja történelmileg “magyar föld”, és nem veszi figyelembe a térség összetett etnikai és politikai történetét. Az, hogy Magyarország területi követeléseket támaszt Ukrajnával szemben, indokolatlan és populista lépés egy magas rangú budapesti tisztségviselő részéről. Ez ellentmond a nemzetközi jog elveinek, valamint Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásának.
Mindazonáltal ez a helyzet Toroczkai “kárpátaljai fantáziáival” elgondolkodtat, milyen sikeresen hirdeti Magyarország az Orbán-kormány országon kívüli programját? Végül is ez az “információs gyarmatosítás” nyílt politikája, és a helyi lakosság állami kormányzatba vetett bizalmának aláásásának taktikája.
A kutatást a Political Capital magyar elemzőközpont végezte, amely a közelmúltban publikálta munkája eredményét, a magyar média hatását a határon túli magyarokra. Az elemzésben olyan szakértők vettek részt, akik Romániában, Szlovákiában, Szerbiában és Ukrajnában figyelték a magyar nyelvű médiát. Kárpátalja ad otthont a legnagyobb magyar kisebbségnek Ukrajna területén, itt magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök jelennek meg, a térség nagyobb területén pedig magyar rádió- és televíziójelekre lehet ráhangolódni.
Sholtes Bandy kárpátaljai író az ukrajnai politikai tőkeelemző központ megfigyelőcsoportjának tagja volt. Jól beszél magyarul, ismeri a környezetet. “A mind a négy országban feltárt kulcsfontosságú narratívák között a következők szerepeltek: A Nyugat felelős a háborúért Oroszország “érdekszférájának” megsértésével, Ukrajna felfegyverzésével és súlyos gazdasági válság előidézésével, “elutasítja a békét” és szankciókat ír ki. Az oroszok pedig a normalitást képviselik, védik a hagyományos értékeket, szemben az identitásválságot átélő Nyugattal. De ha a magyar nyelvű tömegtájékoztatás hatását a környező országokkal hasonlítjuk össze, ahol nagy magyar közösségek élnek, akkor Kárpátalján van a legkevesebb dezinformáció és “Orbán-párti” narratíva. Például, ha a szlovákiai magyar nyelvű médiában eléri a 68%-ot bizonyos ilyen ötletek népszerűsítése, akkor Kárpátalján már csak a 4%-ot” – jegyzi meg Sholtes Bandy.
A kérdés összetett és hosszú múltra tekint vissza, mert Magyarország információs befolyása Kárpátalján jóval Orbán előtt volt aktuális. Nem mindig negatív, de a közelmúltban jelentős dezinformációs jeleket tartalmaz – gyakran a terrorország, Oroszország érdekében. Az ilyen információs befolyás minimalizálásához szükséges, hogy a kárpátaljaiak ne csak a független, eseményeket pártatlanul tudósító ukrán tömegtájékoztatásban bízzanak, hanem a racionális világképben is. De ebben a kérdésben is vannak árnyalatok. A KMIS 2023. decemberi adatai szerint a válaszadók mindössze 29%-a mondta azt, hogy bízik az ukrán médiában. Amikor az emberek nem bíznak a helyi vagy országos médiában, máshol keresik az igazságot.
Az Orbán Viktor miniszterelnök irányítása alatt álló informális médiabirodalom részét képező Magyar Nemzet viszont Szijjártó Péter magyar külügyminiszter látogatásának előestéjén tendenciózus és nyíltan propagandacikket közölt az ukrán médiát kritizálva. “Míg a külföldi sajtó számára “Potyomkin falut” szerveznek, az ukrán nemzeti sajtóban egy csepp klasszikus újságírás sincs. Ukrajnában szabadon mozgó kiadványok többnyire az EU és Soros pénzéből működnek … a vérszomjas ukrán háborús propaganda az európai adófizetők pénzén alapszik” – áll a szerzőjével nem rendelkező cikk szövegében. Bírálja a lap a független ukrán kiadványokat is, azt állítva, hogy azok állítólag Soros vagy az európai adófizetők pénzét használják fel olyan anyagok közzétételére, amelyek kielégítik az ukrán hatóságokat.
A magyar lapok azonban határozottan elutasítják a “keserű igazság” megírását: most, amikor Ukrajna ádáz csatát vív az orosz agresszorral, minden eddiginél nagyobb szüksége van a világ közösségének segítségére és támogatására. Ahelyett, hogy területi követelésekkel nyomást gyakorolna Ukrajnára, Magyarországnak – más országokhoz hasonlóan – mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy ellenálljon az orosz támadásnak. Ellenkező esetben Budapest kénytelen lesz “saját bőrén” megtapasztalni a területi igényeket, de Oroszországtól – amelytől Toroczkai, vagy maga Orbán, Putyin barátja biztosan nem tudja csak úgy elvenni Kárpátalját.