A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bizottsága március 28-án, egy lausanne-i ülésen hivatalosan azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy számos követelmény figyelembevételével térjenek vissza az orosz és fehérorosz sportolók a sportversenyekre.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke ragaszkodik a tervekhez, hogy az orosz és a fehérorosz sportolókat „semleges” zászlók alatt térítsék vissza a versenyekre.
„Az orosz és fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók nemzetközi versenyeken való részvétele működik” – mondta Bach a NOB végrehajtó bizottságának lausanne-i ülésének kezdetén mondott beszédében, ahol szóba került ezen sportolók versenyre bocsátásának kérdése. Hozzátette: a politika nem lehet része a sportversenyeknek, a sportolókat pedig nem lehet megbüntetni az útlevelükért.
A NOB figyelmen kívül hagyta Ukrajna minden fellebbezését és érvét az orosz és fehérorosz sportolók nemzetközi sportversenyeken való részvételéből való kizárásával kapcsolatban.
A NOB által az orosz és fehérorosz sportolók részvételére szabott feltételek naivnak tűnnek, nem állnak az agresszió propagandájának útjába.
„Szinte minden nap találkozunk vele számos sportágban, különösen a teniszben, de a kerékpározásban, egyes asztalitenisz-eseményekben is. Látjuk ezt a jégkorongban, a kézilabdában, látjuk a labdarúgásban és más bajnokságokban az Egyesült Államokban és Európában, és más kontinenseken is” – mondta, hozzátéve, hogy nem jelentenek veszélyt a versenyre.
Oroszország és Fehéroroszország esetében nem működik az „apolitikus sportolók” elve. Ezek totalitárius államok, amelyekben elnyomják a nézeteltéréseket, és szigorú ellenőrzés alatt áll a sportipar.
A NOB döntése az ukrán sportolókkal szembeni diszkrimináció, akik számára elfogadhatatlan, hogy oroszokkal és fehéroroszokkal együtt vegyenek részt a versenyeken, ami többször hangzott el. Az, hogy a NOB elnöke a teljes körű orosz agressziót banalitássá redukálta (a „világ több mint 70 fegyveres konfliktusának egyike”), azt mutatja, hogy félreérti a tragédia mértékét és a világban tapasztalható eszkalációjának fenyegetését.
Az oroszországi és fehérorosz sportolók nemcsak országukat képviselik a sportversenyeken, hanem az Ukrajna elleni konfliktusban – politikában és katonai műveletekben – részt vevő hadsereg részeként is fellépnek.
Januárban a NOB többlépcsős tervet vázolt fel arra, hogy orosz és fehérorosz sportolók részt vegyenek a 2024-es párizsi nyári és a 2026-os milánói téli játékokon.
A döntést az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország, köztük az Egyesült Királyság, Németország és Lengyelország bírálta. Ukrajna a párizsi játékok bojkottálásával fenyegetőzött, ha orosz és fehérorosz sportolók versenyeznek ott, akár semleges zászlókkal.
Urmas Reinsalu észt külügyminiszter március 27-én Twitter-üzenetében közölte, hogy a tokiói olimpián a legtöbb orosz érmet az orosz hadsereghez köthető sportolók szerezték.
Ukrajna Dél-afrikai Köztársaságbeli nagykövetsége a Twitteren közölte, hogy a 2021-es tokiói olimpián Oroszország 71 érmet szerzett, ebből 45-öt kaptak az orosz katonai sportolók.
„Ugyanahhoz a hadsereghez tartoznak, amely most háborús bűnöket követ el Ukrajnában” – áll a nagykövetség Twitter-üzenetében, amelyen a 2022-es pekingi olimpián résztvevő két orosz katona, a Roszgvardija kapitányai szerepelt.
Az oroszok és a fehéroroszok egyes sportágakban egyénileg semleges zászló alatt versenyeztek, de az egyéni eseményeken, például a teniszversenyeken való jelenlétük miatt néhány más sportoló tiltakozott. Az orosz és a fehérorosz csapatokat nem vették részt a nemzetközi versenyeken.
Kedden délelőtt több mint 300 vívó írt levelet a NOB vezetőjének, amelyben arra kérték, hogy gondolja át döntését. Arra figyelmeztettek, hogy „katasztrofális hiba” lenne, ha Oroszország és Fehéroroszország visszatérne.
Az ukrán külügyminisztérium kedden a Twitteren azt írta, hogy folytatja a harcot.
„Az Ukrajna Külügyminisztériumának Ifjúsági Tanácsa több mint 25 ifjúsági közösséget egyesített, hogy az orosz sport bojkottjára szólítson fel, és megakadályozza Oroszország és Fehéroroszország részvételét a 2024-es olimpián. Már 16 nyílt levelet küldtek a NOB-nak, és közös videonyilatkozatot tettek” – áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.