A régóta várt Vilniusi NATO-csúcsra július 11-12 kerül sor. A várakozás oka az, hogy új mérföldkőjévé kell válnia az Ukrajnával kialakított együttmüködésnek a biztonsági kérdésekben és a globális orosz terrorizmus semlegesítésében.

Kijevnek két dolgot kínálnak. Megállapodás születik egy többéves, esetleg határozatlan időre szóló segélycsomagról, amely a szovjet korszak katonai doktrínájáról a NATO-szabványokra és fegyverekre való átállásra irányul. Természetesen ez már most is megtörténik mindazokkal a fegyverekkel és kiképzésekkel, amelyeket Ukrajna nyugati szövetségesei biztosítanak a teljes körű orosz invázió 2022 februári kezdete óta. Jelenleg tárgyalnak egy esetleges évi 500 millió eurós Kijevnek nyújtott segélyről, de a szám a vilniusi megbeszélések függvényében változhat.

A második eredmény, amelyet Ukrajna valószínűleg megkap, a Kijev és a Szövetség közötti politikai kapcsolatok megújulása. A jelenlegi Ukrajna–NATO Bizottságnak teljes jogú Ukrajna–NATO Tanáccsá kell válnia – ez azt jelenti, hogy Kijev egyenrangú félként ül majd az asztalhoz. Korábban Ukrajna csak a NATO-tagországokkal való megbeszélésekre kapott meghívást, most viszont bármikor összehívhat találkozókat. Emellett a NATO-tisztviselők úgy vélik, hogy a tanács elmélyíti az együttműködést különböző szakpolitikai területeken.

Amint azonban Lettország újonnan megválasztott elnöke úgy véli: “a Vilniusi csúcson nem születik döntés Ukrajna NATO-tagságba hívásáról, nincs szükség illúziókra”. Szerinte az a probléma, hogy 31 tagállam van a NATO-ban – “nagyon eltérő nézetek vannak egy ekkora szervezetben”.

Rinkevics megjegyezte, hogy óvatos lesz azzal a várakozással, hogy a július 11-12-i NATO-csúcs „történelmi és áttörést jelentő” lesz Ukrajna számára.

“Először is, Vilniusban nem születik döntés arról, hogy Ukrajnát meghívják a NATO-ba. Remélem, ez világos, és most nincs szükségünk illúziókra ezzel a lehetőséggel kapcsolatban. Ehelyett egy nagyon konkrét, gyakorlatias és nagyon részletes leírást szeretnénk kapni arról, hogyan, mikor és pontosan mit kell tennie egyrészt a Szövetségnek, másrészt Ukrajnának annak érdekében, hogy az ország hamarosan a Szövetség teljes jogú tagjává tudná válni” – hangsúlyozta a politikus.

Rinkevics hozzátette, Lettország mindig is támogatta Ukrajna minél gyorsabb NATO-tagságát.

Lettország elnökének ez az álláspontja nagyon világos: az olyan országok miatt, mint Magyarország, amelyek lassítják Kijev integrációját a NATO-ba, disszonancia van Ukrajna NATO-tagságának nyilvánvaló igazságai és ennek akadályozó oroszbarát vélemények sokasága között.

Vilnius nem lehet egy másik Bukarest. Az is világos azonban, hogy Litvániában nem veszik figyelembe Kijev azonnali tagsági ajánlatát. Nyugati tisztviselők és politikusok szerint ebben nincs értelme egy olyan országnak, amely háború kellős közepén van nukleáris fegyveres szomszédjával. Ehelyett számítson sok kreativitásra a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában a jövőbeli tagság megfogalmazása körül.

A csúcs több lesz, mint egy stratégiai ülés. A NATO-tagországok a vilniusi csúcstalálkozó alkalmával “erőteljes támogatási csomagot” biztosítanak Ukrajnának, ami jelzés lesz Putyinnak, hogy a nemzetközi egység továbbra is erős, és neki nem sikerül elérnie céljait. Ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be hétfőn egy washingtoni sajtótájékoztatón.

“Úgy gondolom, hogy a NATO-csúcson a jövőben erőteljes politikai és gyakorlati támogatási csomagra számíthatunk Ukrajnának” – mondta az amerikai külügyminiszter.

Meggyőződésének adott hangot, hogy ezzel egyidejűleg erős jelzést küldene Putyinnak, aki láthatóan meg akarja várni, amíg a nemzetközi közösség véget vet a segélyezésnek. A külügyminisztérium vezetője azonban hangsúlyozta, az ukránokat támogató országok tele vannak elszántsággal.

Az USA támogatása, mint Ukrajna legfontosabb katonai szövetségesének sokat jelent a háború lefolyása és Kijev NATO-tagsága további lehetőségének szempontjából. Az Egyesült Államok bízik Ukrajna ellentámadásának sikerében, amely megerősíti Kijev pozícióját jövőbeni tárgyalásokon az Oroszországgal folytatott háború befejezéséről. Blinken megjegyezte, hogy “ez a legelső napja” az ukrán offenzívának, ezért még túl korai megmondani, mihez vezethet.

“De fontos megérteni, hogy Ukrajna több mint 50 állam általi támogatásának, valamint az ukrán nép és az ukrán hadsereg bátorságának és ellenálló képességének köszönhetően biztosak vagyunk abban, hogy továbbra is sikerrel járnak abban, amit megpróbálnak elérni – visszaszerezni azt a területet, amelyet Oroszország elfoglalt tőlük” – hangsúlyozta.

Az amerikai külügyminiszter szerint a nyugati szövetségesek Ukrajnának nyújtott támogatása hosszú távon egy olyan béke megteremtését célozza, amelynek “méltányosnak és tartósnak” kell lennie.

A hivatalos Washington szavai azt jelentik, hogy a vilniusi csúcstalálkozó nemcsak biztonsági garanciákat ad Ukrajnának, hanem kiterjeszti a Nyugat együttműködési körét Kijevvel. Bármilyen ország áll is Ukrajna Szövetségbe való teljes integrációja útjában, Ukrajna találja helyét abban. Az Oroszországgal vívott teljes körű háború lefolyása bebizonyította, hogy a NATO-nak nem kevésbé szüksége van Ukrajnára, mint Kijevnek a szövetségi tagságra. Ukrajna győzelme megszabja azokat a feltételeket, amelyekbe azoknak az országoknak is bele kell egyezniük, amelyek nem látják Kijev jövőjét a NATO-ban.