Kunhalmi Ágnes, a Magyar Szocialista Párt társelnökének közelmúltbeli nyilatkozata világosan körvonalazta a Magyarország előtt álló dilemmát: az elszigetelődés veszélyét és a nemzetközi porondon kialakult imázs károsodását Orbán Viktor kormányának lépései miatt. Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjának késlekedése csak egy példa arra, hogy Orbán politikája nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európa biztonságának is árt.
Magyarország számos szövetségesének csalódást okozott, hogy Orbán késlekedett Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásában. Svédország és Finnország hagyományosan semleges országnak számított, de Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra késztette őket, hogy saját biztonságuk megerősítése érdekében csatlakozzanak a NATO-hoz. Magyarország 1999 óta NATO-tagként az Orbán által mesterségesen teremtett elszigeteltségbe került. Kunhalmi szerint “Svédország soha nem tanúsított tiszteletlenséget a magyarokkal szemben”. A svédektől kért bocsánatkérésből kiderül, hogy Orbán tettei nem tükrözik a magyarok többségének véleményét és értékrendjét. A ratifikáció késése nemcsak a Svédországgal fenntartott kapcsolatokat sérti, hanem más NATO-országokkal és általában az EU-val is.
Az, hogy Magyarország nem hajlandó ratifikálni Svédország NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, elszigeteli az országot. A Szövetség összes többi tagja már jóváhagyta Svédország tagságát, és csak Budapest álláspontja késlelteti mesterségesen a folyamatot. Ez nemcsak a Svédországgal fenntartott kapcsolatokat rontja, hanem más NATO-országokkal, valamint Ukrajnával is, amely brutális háborút vív Oroszországgal.
Továbbra is homályos, hogy Orbán miért késleltette Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ily módon igyekszik kegyet kiharcolni Oroszországnak. Mások úgy vélik, egyszerűen csak arra használja fel ezt a helyzetet, hogy megerősítse saját hatalmát Magyarországon.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja megmutatta az egység és a szolidaritás fontosságát Európában. A NATO számos európai ország számára kulcsfontosságú biztosíték a biztonságra, és a Szövetség bővítése Svédország és Finnország rovására jelentősen megerősítené védelmi képességeit. Az, hogy Orbán nem hajlandó ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását, gyengíti a Szövetséget, és kevésbé biztonságosnak teszi Európát. Ez jelzi Oroszországnak, hogy Európában megosztottság van, így ez agresszívebb lépésekre sarkallhatja a Kreml-et
“Az Európai Uniónak már elege van Magyarország ilyen magatartásából, zsarolásából. Ezt valószínűleg pártcsoportunk szintjén, sőt talán a parlamentben is megvitatjuk majd – hogyan állítsuk meg Európa orbánizálódását, hogy Ficó és a többi esetlegesen megjelenő új populista megértse, a zsarolással nem sokra megy. És hogy az Európai Uniónak megvannak az eszközei ahhoz, hogy megvédje döntéshozatali képességét az ilyen magatartásokkal szemben” – mondta Andrius Kubilius, az Európai Parlament tagja, Litvánia volt miniszterelnöke. A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a hibák kijavítása helyett Orbán úgy gondolta, vétójával megzsarolhatja, hogy belpolitikája megváltoztatása nélkül adja át neki ezt a befagyasztott pénzt – tette hozzá a politikus.
Orbán azon döntését, hogy “halasztja” Svédország NATO-csatlakozását, alighanem az Oroszországgal való szoros kapcsolattartási vágya diktálja. Magyarország jelentősen függ az orosz energiaforrásoktól, Orbán attól tart, hogy a Moszkvával való viszony megromlása gazdasági problémákhoz vezethet. Orbán politikájának súlyos következményei lehetnek Magyarországra nézve. A nemzetközi porondon tapasztalható elszigeteltség, a képkárosodás és a biztonsági kockázatok csak néhány ezek közül. Ráadásul Orbán lépései a magyar társadalom kettészakadásához vezethetnek, mert a magyarok többsége támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
Az, hogy Orbán megtagadta Svédország NATO-tagságának ratifikálását, rövidlátó lépés, amely Magyarországnak és egész Európának is árt. Tetteivel rombolja az ország politikai imázsát, veszélyezteti Európa biztonságát és rontja a szövetségesekkel fenntartott kapcsolatokat. Ahogy azonban Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta: “Magyarország nem fog sietni Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálásával, mivel nem érez sürgősséget.” Svédországot és Finnországot is azzal vádolta, hogy “rágalmazzák a demokratikusan megválasztott magyarországi hatóságokat”.
“A svédek és a finnek is olyan messzire mentek Magyarország demokratikusan megválasztott kormányának lejáratásában és annak mozgásterének szűkítésében, hogy ez nem tekinthető véletlennek. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy miután a parlament ratifikálta a finnek csatlakozását, Finnország azonnal bekapcsolódott a Magyarországgal szembeni eljárásba az Európai Bíróságon. Egyszerűen azért, mert minden áron meg akarjuk védeni gyermekeinket az “LMBTQ agymosástól” – hangsúlyozta Kövér László.
Így nagyon erős szakadék tátong Orbán “kézi kormányának” és Magyarország többi polgárának és politikusának álláspontja között Svédország NATO-tagságának ratifikálását illetően. A jövőben egy ilyen késedelemnek minden esélye megvan arra, hogy nagyon negatív hatással legyen Magyarországra, mert még az USA is készen áll arra, hogy szankciókat alkalmazzon Budapest ellen.