Március 26-án, kedden több ezren tiltakoztak a magyar fővárosban, Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök és a főügyész lemondását követelve, miután nyilvánosságra került a magyar kormány korrupciójáról készült hangfelvétel.

A tüntetők a főügyészségtől a parlament épületéhez vonultak, és azt skandálták, hogy “Mondjon le, mondjon le”.

A tiltakozókhoz fordult Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügy-miniszter volt férje is, aki hangfelvételt tett közzé volt feleségéről, amelyben beismeri az ország kormányában zajló korrupció leplezésére irányuló összeesküvést. Megerősítette azon szándékát, hogy saját pártot alapít, hogy “kihívja Orbánt” a júniusi helyhatósági és európai parlamenti választásokon.

“A magyarok köszönik, hogy ma ezrével jöttetek… elmondani a hatóságoknak, hogy elegünk van” – mondta Magyar.

Andrius Kubilius európai parlamenti képviselő, litván volt miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az Európai Unió már belefáradt Magyarország magatartásába, Orbán Viktor miniszterelnökének zsarolásába. Ezért az EU-nak befolyási eszközöket kell találnia, meg kell beszélni ezt a helyzetet a jogászokkal, és át kell gondolni, hogyan lehet az ilyen gyakorlatot büntetni és megállítani.

Ezeknek a tiltakozásoknak ma már csak bizonyos fenntartással lehet nagyszabású következményeire számítani. Nincsenek ilyen nagy terjedelműek, és reményeink ellenére sem jelentenek strukturális veszélyt Orbánra.

Ám a következő európai parlamenti választások a magyarországi tiltakozó indulatok indikátorává válhatnak. Hogyan érinti a korrupciós botrányok láncolata Orbán pártjának támogatottságát? Az előző választásokon főleg a “többségi körzetekben” szerzett többséget, bár százalékos arányban 53% volt az ellenzék 36%-ával szemben. Megváltozik e ez a tendencia ezen a választáson?

A többségi szavazás kulcsfontosságú eszköze Orbán hatalmának megőrzésének, de a mandátumelosztási rendszer valójában elfogult, mert több mandátum jár a “majoritáriusoknak”. Így még ha jelentős választási sikereket is elér az ellenzék, ez nem feltétlenül tükröződik a parlamenti mandátumok arányos elosztásában.

Ám az európai parlamenti választások reményt adnak az ellenzéknek, hogy Orbán támogatottsága csökkenhet. Ha a szavazatok kevesebb mint felét kapja meg, akkor érv lesz az ellenzék számára, hogy megkérdőjelezzék “Orbán legitimitását”, tekintettel az ellenzék blokká egyesítésére.

Orbán hatalma erősen központosított, így az ellenzék csak az európai intézményeken keresztül tud súlyt szerezni. A magyar ellenzék sikeres európai parlamenti választási eredménye Orbán pozícióját gyengítő tényezővé válhat. Ez befolyásolhatja külpolitikáját, és kompromittatívabbá teheti kapcsolatait az EU-val.