A magyar kormány a múlt héten sikeresen tárgyalt az Európai Bizottsággal, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legutóbbi reformcsomagnak köszönhetően megerősödött a magyar igazságszolgáltatás függetlensége. Ez volt a feltétele annak, hogy uniós támogatást kapjanak. De ez nem elég: további részletek felfüggeszthetők, ha Magyarország nem tesz eleget más követelményeknek.
Az Európai Bizottság szóvivője megjegyezte, hogy Magyarországot szoros figyelemmel kísérik, a Bizottság kiemelt figyelmet fordít “az európai értékek egyik kulcsfontosságú eleme, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításához szükséges kritériumokra”. A szóvivő közölte: ha negatív reakciót látnak, leállítják a kifizetéseket, akkor is, ha a legutóbbi módosítások valamilyen okból nem lépnek életbe. Didier Reynders igazságügyi biztos is ezt mondta egy brüsszeli tájékoztatón. Megjegyezte, készek újabb szankciók kiszabására. Vagyis még ha jelenleg is állnak Magyarország rendelkezésére uniós források, azok bármikor befagyaszthatók.
Fontos megjegyezni azt is, hogy papíron a Magyarországnak szánt 22 milliárd eurós támogatás már felhasználható, de technikailag jelenleg csak 10,2 milliárd euró áll rendelkezésre: 6,35 milliárd euró továbbra is felfüggesztett a “feltételes eljárás” keretében, további 2,6 milliárd euró pedig kötött egyéb feltételekhez (oktatás szabadsága, szexuális kisebbségek jogai, migrációs vita stb.).
A brüsszeli illetékesek azonban a Portfoliónak azt mondták: nem csak az igazságszolgáltatási reform végrehajtására figyelnek. A Magyarország által kiküldött számlák tartalmát az Európai Bizottság vizsgálja majd, részben az Európai Parlament erős nyomására. Amíg azonban nem derül ki az Unió pénzügyi érdekeire általános kockázatot jelentő közbeszerzési és pályázati rendszeres jogsértés, addig csak az egyes konkrét projektekre vonatkozó korrekciókat hajtanak végre. Egy biztos – az Európai Bizottság most fokozott figyelemmel kíséri Magyarország kiadásait.
A Bizottság és a magyar kormány lényegében rendkívül nehéz tárgyalások szélére érkezett. Az Orbán által kapott tízmilliárd euró pedig nem egy bőkezű karácsonyi ajándék, hanem korlátozott mennyiségű forrás, amelyet a magyar állam apránként kaphat meg a jövőben folyamatos ellenőrzés mellett.
De még egy hét sem telt el, amikor Budapesten elfelejtették, kitől várnak pénzt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter biztosította, hogy országa “akarata ellenére nem enged senkit”, így Magyarország ellenezte az új uniós migrációs reformot. „Határozottan elutasítjuk ezt a migrációs paktumot. Nem engedünk be senkit akaratunk ellenére. Senki sem Brüsszelből, sem máshonnan nem tudja megmondani, kiket engedhetünk be” – mondta a magyar illetékes.
Jólesik tudomásul venni, hogy Magyarország kisebb reformokba kezdett, hogy beilleszkedjen az uniós jogállamiság keretei közé, és visszaállítsa uniós támogatásait. Ennek ellenére ezt rendkívül lassan és felületesen teszik annak érdekében, hogy Orbán egyszerűen “beszámoljon” Brüsszelnek a pénz átvételéhez szükséges feltételek teljesüléséről.
Néha úgy tűnik, hogy Budapest mindent kizárólag a pénz kedvéért csinál. Magyarország például azt szorgalmazza, hogy az EU több pénzforrást szabadítson fel Budapest számára, mielőtt megállapodna az Unió aktualizált költségvetéséről, amely magában foglalja a Kijevnek szánt pénzügyi segélycsomagot is – közölte a Politico pénteken Orbán Balázs magyar miniszterelnök politikai igazgatójára hivatkozva. “Úgy gondoljuk, hogy teljesítettük a törvényi előírásokat, ezért nem értjük, miért nem férünk hozzá a nekünk járó pénzforrásokhoz” – mondta a tisztségviselő Brüsszelben újságíróknak. Megjegyezte: Magyarország “készen áll a tárgyalásokra” a költségvetési kérdésekben.
Felidézzük, hogyan a hivatalos uniós tagsági kérelem benyújtása után XX század végén Budapest kapott kiemelt feladatsort, amely a piacgazdaság működésének biztosítását, a vámtarifák csökkentését, a nemzeti jogszabályoknak uniós egységes piacához való igazítását célozta, stb. Ezt a dokumentumot „Fehér könyvnek” hívták, és 1995 júniusában fogadták el az Európai Unió cannes-i csúcstalálkozóján. A Fehér Könyv alapján kidolgozásra került a belső piac jogi szabályozásának harmonizációjának magyar stratégiája.
Az európai intézmények jelentéseiből azonban kiderül, hogy Magyarország nem tudta végrehajtani az összes tervezett reformot, és az ország gazdasága sem volt a legjobb állapotban. Így az Európai Parlament 1997-es jelentésében nehéz pénzügyi helyzetről volt szó, amelyet külföldi befektetésekkel próbáltak stabilizálni. A kereskedelem és a szociálpolitika problémáiról, nagy külföldi adósságról valamint jelentős inflációról is volt szó.
Így kezdődött Magyarország uniós csatlakozásának harmadik szakasza – 1998-ban megkezdődtek a tárgyalások, amelyek 2002-ig tartottak. 2004-ben Magyarország egy nagy bővítési hullám során lett az EU tagja. Ám az Európai Bizottság jelentései alapján Magyarország egy időben semmivel sem volt készebb az EU-csatlakozásra, mint ma Ukrajna, amit Budapest mára “elfelejtett”.
A kommunista múltból a demokratikus átalakulás felé haladó Magyarország Orbán Viktor uralma alatt a jogállamiságot figyelmen kívül hagyó autokráciába csúszott. És éppen ez az érték kulcsfontosságú a “koppenhágai kritériumokban”, amelyek alapján az országok általában kérhetik az Európai Unió tagságát. Emiatt Magyarország reformfolyamatának jelenlegi megújulása az utolsó esély arra, hogy ismét behozza „hajóját” a demokratikus európai kikötőbe. De majd az idő eldönti, hogy Orbán él-e ezzel a lehetőséggel, vagy egyszerűen csak profitál a korrupciós sémákból. Brüsszel azonban ezúttal nem túl nagyvonalúan ad erre időt.