Immár komoly inflációs kockázatként kezeli a jegybank a „devizapiaci folyamatokat” (vagyis a forintárfolyam beszakadását), amik ellen határozottan fellép. A jegybanki politikát támogatná, ha a központi költségvetés egyensúlyban lenne. A választási osztogatással megborított büdzsét a kormány épp most igyekszik megszorításokkal helyrebillenteni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a leghatározottabban és minden szükséges eszközzel, tabuk nélkül fel fog lépni az inflációs cél elérését veszélyeztető devizapiaci folyamatok ellen – hangsúlyozta többször Virág Barnabás alelnök az alapkamat 200 bázispontos emelését követő sajtótájékoztatón. Virág szerint a jegybanki politika legfontosabb feladata a másodkörös inflációs hatások elkerülése, ezen belül az inflációs várakozások horgonyzása (ehhez hozzájárulnak a kamatemelések), illetve a devizapiacon kialakult helyzet (magyarán a forint rohamos gyengülése) kezelése.

Minthogy a gyenge forint az importon keresztül fűti az inflációt.

Jelentős fejleménynek tekinthető, hogy az MNB határozottan zászlajára tűzte a forint védelmét, évekig ugyanis az volt a sokat hangoztatott álláspont, hogy a jegybanknak nincs árfolyamcélja, csak inflációs célja. Persze a jegybankot most is az inflációra gyakorolt hatás miatt érdekli a forintárfolyam, ám az összefüggés korábban is létezett, csak átsiklottak fölötte.

Mindenesetre a jegybank üzenete egyértelmű, továbbra is be fognak avatkozni a forintárfolyam megtámogatása érdekében. A jegybank fenntartja annak lehetőségét, hogy bármikor emeljen az egyhetes betét kamatán. Ez sokáig magasabb volt az alapkamatnál, így valójában ez volt az irányadó ráta. A jegybank július végén zárta össze az alapkamatot az egyhetes betét kamatával, de a forintárfolyam beszakadása miatt már a rákövetkező héten jelentősen, 200 bázisponttal emelte az egyhetes betét kamatát. Ehhez zárta most hozzá a Monetáris Tanács az alapkamatot, így újra ugyanannyi mindkét kamat: jelenleg 9,75 százalék.

Virág Barnabás szerint az sem változott, hogy ha az igazgatótanács esetleg soron kívül emeli az egyhetes betét kamatát, a Monetáris Tanács a lehető leghamarabb leköveti ezt az alapkamattal. Vagyis a jövőben is arra lehet számítani, hogy ha az igazgatótanács csütörtökön emel az egyhetes betét kamatán, akkor a következő hét keddjén a Monetáris Tanács utánaemeli az alapkamatot, attól függetlenül, hogy a menetrend szerint éppen kamatdöntő ülést tart-e.

Virág azt is többször említette, hogy az infláció elleni küzdelemben a jegybank monetáris politikájának hatékonyságát erősíti, ha a központi költségvetés egyensúlyban van, és javul a fizetési mérleg pozíciója. Ezzel a jegybank a kormánynak üzent. Ezt Matolcsy György jegybankelnök többé-kevésbé informálisan már számtalanszor megtette, a 2022-es költségvetés 2021 tavaszi beterjesztése óta korholja a kormányt, amiért az továbbra is laza fiskális politikát folytat, amivel fűti az inflációt – miközben a jegybank már elkezdte nyomni a féket.

A választások előtti nagy költekezés után a kormány immár kiigazítást hajt végre a költségvetésben, 416 milliárd forintnyi kiadást zárolnak a minisztériumoknál és egyéb költségvetési intézményeknél, másik 150 milliárdos összeget pedig lefaragnak. Igaz, ezek esetében jórészt fölöslegesen túltervezett kiadások korrekciójáról van csak szó: mint a jelentős csúszásban lévő paksi bővítésből elvett 100 milliárd forint.

A jegybank friss Inflációs jelentése csak nemrég jelent meg, így az abban szereplő makrogazdasági előrejelzések nem szorulnak módosításra. Még mindig arra lehet számítani, hogy az infláció ősszel tetőzik a 13-16 százalékos sávban, éves átlagban pedig így 11-12,6 százalékos infláció adódik. Mindenesetre a felfelé mutató kockázatok erősödtek – jegyezte meg Virág.

https://hvg.hu/gazdasag/20220712_A_jegybank_zaszlajara_tuzte_a_forint_vedelmet_es_uzent_a_kormanynak