Putyin és Sojgu elszántan harcolnak az utolsó oroszig. Egyáltalán nem sajnálják népüket – mit is mondhatnánk az ukránokról, akiket az oroszok nap mint nap megkínoznak, és el akarják pusztítani az ukrán nemzetet, mint olyat.

         A közelmúltban vált ismertté, hogy megemelték az oroszok tervezeti korhatárát, és tízszeresére emelték a katonai biztosnál való meg nem jelenésért kiszabott bírságot. Kezdetben azt tervezték, hogy fokozatosan 27-ről 30 évre emelik a tervezet életkorát.

Az Állami Duma azonban július 25-i ülésén megszavazta azokat a módosításokat, amelyek 2024. január 1-jétől 30 évre emelik a tervezeti korhatárt. Így az oroszországi tervezet folyamata jövő év tavaszán megváltozik. Az alsó léc változatlan marad – az oroszokat 18 éves koruktól besorozzák a hadseregbe.

         A terrorista ország törvényhozói ráadásul megemelték a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértése miatt kiszabott bírságokat. Ha korábban a maximális bírság 3000 rubel volt, akkor a módosítások elfogadása után az orosz tisztviselők akár 30 000 rubelre is bírságolhatják állampolgáraikat.

         A Duma emellett törvényt fogadott el, amely megtiltja a hadköteleseknek az Orosz Föderáció területének elhagyását a behívó elküldésének napjától kezdve, beleértve a munkahelyükre vagy a tanulmányi helyükre is.

         Ez a törvényjavaslat azt mutatja, hogy az orosz hatóságoknak kompenzálniuk kell a hadsereg és más egységek által az ukrajnai háború miatt elszenvedett veszteségeket. Eleinte a tervezeti korhatár 30 évre, a sorkatonai életkor 18-ról 21 évre emelését javasolták. Aztán 30 évre emelték, az alsó határ pedig maradt. Ez a behívhatók 5,5 százaléka. Más szóval, tartalékokat hoznak létre.

         Bár katonai szolgálatról beszélünk, azt már nem szabad elválasztani a mozgósítástól, hiszen az Orosz Föderációban a sorkatonák már az első naptól szerződést köthetnek, ami formálisan megnyitja előttük az utat a front felé. Ráadásul az Orosz Föderációban már akkor is volt egy rés, amikor sorkatonákat küldhettek az úgynevezett „különleges katonai művelet” zónába, mert azt a Kreml az Orosz Föderáció területének tekinti.

         Moszkvának nincs értelme további bírságokat kiszabni, ha nem terveznek új „részleges mozgósítást”. Ráadásul a Kreml jól tudja, hogy egy újabb mozgósítás elégedetlenséget kelthet az oroszok körében, és aktívan készül rá. Ennek érdekében az önkormányzatok úgynevezett „szakosodott egységes cégeket” hozhatnak létre. E név mögött katonai cégek állnak, amelyek állítólag „segítik a biztonsági erőket a közrend fenntartásában, a biztonság biztosításában, az államhatár védelmében és az ellenséges szabotázscsoportok elleni küzdelemben”. Ehhez ezek az egységek kézi lőfegyverekkel, drónellenes védelemmel és egyéb felszerelésekkel vannak felszerelve.

         És ha a szabotázscsoportok elleni harc valahol Szibéria mélyén vagy Moszkvában  meglehetősen furcsának tűnik, akkor sokkal valósabbnak tűnik az a funkció, hogy a szövetségi biztonsági erőket segítse a zavargások megfékezésében. Ilyen zavargások esetén valószínűleg hadiállapotot vezetnek be.

         Aztán kifejezetten erre készült egy orosz jogszabály-módosítás, amely szerint a hadiállapot idejében súlyos vagy különösen súlyos  bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személyt a jelenlegi 48 óra helyett azonnal 30 napig lehet őrizetbe venni. És nem kell bizonyítani semmit, nyomozni sem.

         Érdemes megjegyezni, hogy az Orosz Föderációban a „veszély teremtése a rendfenntartók életére” különösen súlyos bűncselekmény, amely rendkívül szigorú szankciót von maga után, halálbüntetés formájában. A büntetőmechanizmus előkészítésével párhuzamosan a Kreml igyekszik dolgozni a hibákon, és megoldani a tömeges mozgósítás fő problémáját – az anyagi támogatását. Ennek érdekében az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának közbeszerzési rendszerét egyszerűsítik. Mostantól egyetlen szállítótól vásárolhat árukat, munkákat és szolgáltatásokat korlátozások nélkül, készpénzért is. A Kreml tehát azt reméli, hogy szó szerint pénzzel megoldja a problémát.

         Ezek a törvénymódosítások a Kreml valódi ambícióit demonstrálják – harcolni az utolsó oroszig, vagy Putyin elnöki mandátumának végéig: hogy nyugodtan „vonulhasson nyugdíjba” olyan emberként, aki nem veszítette el a megkezdett háborút. A felelősségnek azonban természetesen kollektívnak kell lennie, mert nem csak egyetlen Putyin parancsokat adott az ukrán városok bombázására és az ukrán fegyveres erők állásainak foszfor-lőszerrel való megsemmisítésére.