Tunézia-Olaszország-Norvégia-Olaszország-Svédország-Olaszország-Belgium. Abdessalem Lassoued, aki hétfőn este Brüsszelben két svéd állampolgárt agyonlőtt, majd másnap reggel vele is végeztek a rendőrök, az imént említett útvonalat járta be az elmúlt 12 évben. Esete tökéletesen példázza, hogy miért nem megfelelőek a jelenlegi migrációs szabályok, és hogy miért van szükség egy olyan új jogszabályra, amely megelőzi az ehhez hasonló helyzetek kialakulását. Úgy tűnik, a brüsszeli kettős gyilkosság újabb lökést ad ennek a folyamatnak, amelynek jószerével csak a magyar kormány akar gátat szabni.
A néhány napja még a hatóságok előtt is ismeretlennek számító 45 éves tunéziai férfi múltja a különböző állami szervek adatainak összevetése nyomán mára életrajzzá bővült. Anélkül, hogy ennek minden részletére kitérnénk: a férfi a két svéd állampolgár megölését azzal indokolta, hogy Svédországban Koránt égettek. Holott az ok lehet ennél prózaibb is: Lassaud-ot 2012-ben két év tíz hónap börtönre és pénzbüntetésre ítélte a svéd bíróság kokainbirtoklás miatt, a büntetése letöltése után pedig 10 évre kiutasították az országból.
Könnyen lehet, hogy ez a kiutasítás és a bebörtönzés növelte benne a haragot Svédországgal szemben, bár kétségtelen tény, hogy később adatok merültek fel arra is, hogy radikalizálódott és az Iszlám Állam kötelékeiben akart harcolni. Utóbbi azonban nem történt meg, inkább a nyugat-európai nagyvárosokat járta – illegális bevándorlóként, aki több országban is menedékért folyamodott, de mindenhol – legutóbb Belgiumban – elutasították. Tunézia ugyanis nem háború sújtotta ország, üldöztetéstől pedig csak amiatt tarthatott Lassaud, mert a hazája elhagyása előtt egy börtönben volt, ahonnan megszökött.
Szerdán Brüsszelbe érkezett Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, aki Alexander de Croo belga kormányfővel együtt felkereste a kettős gyilkosság színhelyét és lerótták kegyeletüket. Ezt követően Kristersson és De Croo sajtótájékoztatót tartott, amelyen már részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Alexander de Croo azt mondta, hogy a történtek megrázták a belga társadalmat is és az esemény egyértelművé tette, hogy több közös és koordinált európai fellépésre van szükség. Utóbbiak között említette a külső határok jobb védelmét és ugyanilyen fontosnak nevezte a hatékony visszaküldési politikát. Mivel januártól Belgium látja el az unió soros elnökségének a feladatait, terveik között kiemelt helyet foglal el a migrációs paktum véglegesítése Ulf Kristersson arról beszélt, hogy hétfőn Brüsszelben csak azért támadtak meg embereket, mert svédek.
Nyilvánvalóan meg akarnak minket félemlíteni, elutasítják az életformánkat, az általunk osztott értékeket. Meg tudom érteni, hogy nagyon sok svéd most fél, haragos, frusztrált és kérdéseik vannak
– jelentette ki a miniszterelnök. Azt is hozzátette, hogy meg kell védeni az európai társadalmakat és a határokat, mert
ha erre nem vagyunk képesek, akkor nem tudjuk fenntartani a szabad utazást Európán belül.
Ursula von der Leyen kitért arra, hogy ezt a bűncselekményt a gyűlölet motiválta, „amely úgy terjed a közösségi médiában, mint az erdőtűz”. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a Bizottság által javasolt új törvényben benne van, hogy ha egy tagállam nemzetbiztonsági kockázatként azonosít valakit, akkor ezt a személyt kötelező érvénnyel ki kell utasítani az EU területéről. Von der Leyen szerint már most vannak olyan működő szabályok, amelyek hasonló helyzetre megoldást kínálhatnak.
Múlt hónap óta létezik a visszatérítésre vonatkozó döntések kölcsönös elismerését előíró szabályozás. Tehát ha valaki menedékkérelmet ad be és azt elutasítják, akkor ez a döntés minden tagállamban érvényes
– magyarázta a Bizottság elnöke. Nem sokkal a sajtótájékoztató után az Európai Bizottság alelnöke, Margaritisz Szhínász arról beszélt, hogy a visszatérítésekkel kapcsolatos uniós irányelv – amely a migrációs csomag része – az egyetlen olyan jogszabály, amelyben még hiányzik az Európai Parlament álláspontja, ugyanakkor a tagállamok egységesek ezzel kapcsolatban. Ylva Johansson belügyi biztos pedig azzal egészítette ki mindezt, hogy a tagállamok évente 400 ezer kiutasítási határozatot hoznak, idén azonban eddig csak 65 ezer visszaküldés történt.
A migrációs csomag alapvetően megváltoztatná az EU ezzel kapcsolatos szabályrendszerét és lehetetlenné tenné a Lassouedhoz hasonlók számára, hogy az unió területére lépjenek, vagy hogy több tagállamban is menedéket kérhessnek, így húzva az időt. A javaslat szerint ugyanis már az EU külső határainál megállítanák ezeket a személyeket és nem is engednék tovább őket, ha kiderül, hogy nincs esélyük később sem a menekültstátuszra. A biztonságos országból érkező Abdessalem Lassoued számára így Lampedusa lett volna a végállomás 12 évvel ezelőtt – ha a most tervezett szabályok lettek volna érvényben. Ennek a csomagnak az elfogadása várhatóan felgyorsul, nem függetlenül a brüsszeli terrortámadástól. Jelenleg csak Magyarország és Lengyelország ellenzi, bár az új lengyel kormány valószínűleg más állásponton lesz. Viszont a törvény elfogadása nem igényel egyhangúságot, ezért a magyar kormány nem tudja megvétózni.
A Fidesz azonban még mindig azon van – és éppen a brüsszeli támadásra hivatkozva –, hogy ezt a javaslatot vonják vissza. (Ebben az esetben a korábbi maradna érvényben.) Az Európai Parlamentben Gál Kinga fideszes EP-képviselő így fogalmazott:
Világosan látszik, hogy a jelenleg készülő migrációs paktum működésképtelen, rossz, további tárgyalásának azonnali felfüggesztését javaslom. Meg kell akadályozni, hogy további terrorcselekmények történhessenek Európában.
Felszólalásában ugyanakkor azt is megemlítette, ami tulajdonképpen az új törvény lényege:
A külső határvédelem megerősítésére és az illegális migráció megállítására van szükség
– mondta Gál.