Új nyertesei vannak a lakáspiacnak a népszámlálási adatok alapján: a KSH legfrissebb népszámlálási és az ingatlan.com lakáspiaci adatai alapján az agglomerációs és üdülőövezetek települései jelentősen erősödtek népességszámban és lakásárakban egyaránt.

Átrajzolták a korábbi évtizedek költözési térképét a legfrissebb népszámlálási adatok. Az ingatlan.com 2970 település több mint 720 ezer eladó lakás- és házhirdetése alapján összevetette népességszám és a lakásárak változásait.

A lakónépesség a települések többségében csökkent, ezen belül a nagyvárosokban is kevesebben élnek, miközben a vonzáskörzetek népszerűbbek lettek – áll az ingatlanos portál hivatalos népszámlálási adatokat feldolgozó elemzésében.

A 2010-es évek második felében látott tartós lakáspiaci élénkülés egyértelműen az agglomerációs településeknek kedvezett. A nagyvárosokból a magas lakásárak miatt sokan kiköltöztek az alacsonyabb árat képviselő agglomerációs településekre. A folyamatot felerősítette a koronavírus-járványhoz köthető karanténhatás, amelynek keretében a városi lakások helyett a kerttel rendelkező ingatlanok felé fordult a vevők egy része
– mondta el Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzátette: a nyaralóövezetek, elsősorban a Balaton és a Velencei-tó környéke szintén az elmúlt évtized nyertesei közé sorolható.

Jelentős drágulás számos agglomerációs településen
Az országon belül elsősorban a fővárosi környékén látható az agglomerációs települések népszerűsége.

Nagytarcsán például a 67 százalékkal bővült a lakosság tíz év alatt, 2018-hoz képest pedig az átlagos négyzetméterárak 122 százalékkal 880 ezer forintra emelkedett.
Nagykovácsiban 32 százalékkal laknak többen, ez is hozzájárult ahhoz, hogy az átlagos négyzetméterárak a településen 128 százalékkal emelkedjenek, így mára meghaladják az 1 millió forintos szintet.
Érden a 12 százalékos népességgyarapodás következett be tíz év alatt, a lakóingatlanok átlagos négyzetméterárak pedig 2018-hoz képest 131 százalékkal közel 800 ezer forintra nőttek.
Győrújfalu, Kozármisleny és Ballószög az új sztár
Szintén népszerűnek mondhatóan a győri vonzáskörzet települései: Győrújfaluban és Győrzámolyban például egyaránt közel 60 százalékkal nőtt a népesség 2011 óta, a lakóingatlanok átlagára pedig 153 és 99 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben.

Ugyanez a forgatókönyv érvényesült a Pécs melletti Kozármislenyben, ahol több mint 300 százalékos ingatlandrágulás kísérte a település növekedését.

A kecskeméti vonzáskörzethez tartozó Ballószögön pedig 29 százalékkal nőtt a népesség, az ingatlanok átlagára 165 százalékkal nőtt.

Bővülés és drágulás a nyaralóövezetekben
A Balaton mellett több település is népességgyarapodást ért el. Többek között Balatonrendes, ahol másfélszeresére nőtt a bejelentett lakosok száma tíz év alatt. 2018-hoz képest az eladásra kínált lakóingatlanok négyzetméterára 255 százalékkal emelkedett.

Alsóörsön és Balatonalmádiban is több mint 10 százalékkal nőtt a népesség, a lakóingatlanok pedig öt év alatt 222 és 280 százalékkal drágultak.

Gárdony és Velence egyrészt a Velencei-tó közelsége miatt vált népszerűbbé, de a lakosságszám-bővülésben szerepet játszhat, hogy ezek a települések a tágabban vett fővárosi agglomeráció részét képezik, egyúttal a székesfehérvári vonzáskörzetnek a tagjai.

Mindkét településen több mint 30 százalékos bővülést ért el a lakosságszám tekintetében. 2018-hoz képest az eladásra kínált lakóingatlanok ára pedig Velencén 105 százalékkal 805 ezer forintra, Gárdonyban pedig 136 százalékkal 771 ezer forintra nőttek.

Ilyen adatot még nem gyűjtöttek soha
A tavalyi évi népszámlás adatai szerint Magyarország lakossága 9 millió 604 ezer fő, ami 344 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás idején – hangzott el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) újabb eredményközlő sajtótájékoztatóján. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta: ez volt az első teljesen digitális népszámlálás, 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze, a feldolgozás a digitális jellege miatt lényegesen gyorsabb, mint korábban. A KSH adatai szerint míg a nagyvárosok népessége általában csökkent a vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben is és a Balaton környékén is. És az is kiderült, hogy a magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.

Forrás:https://www.napi.hu/ingatlan/ingatlan-ksh-videk-budapest-arak.772286.html