Megérkeztek Ukrajnába a Nagy-Britannia által ígért nagy hatótávolságú cirkáló robotrepülők. A földfelszín közelében repülő, nehezen észlelhető Storm Shadow 250 kilométerre lévő célpontok megsemmisítésére is alkalmas. Közben Ukrajna folyamatosan lövi az orosz olajipari létesítményeket, Bahmutnál pedig elkezdte visszaszorítani az orosz haderőt.

„Ez a legjobb eszköz arra, hogy az ukránok megvédjék magukat az oroszok folytatódó brutalitása ellen” – kommentálta a fegyverek Ukrajnába küldését Ben Wallace brit védelmi miniszter. A franciák és a britek által kifejlesztett Storm Shadow valóban hatékony fegyver: a levegőből indítható eszköz radarképe nagyon kicsi, s alacsony, 30-40 méteres magasságban közelíti meg a célt, így észlelése komoly nehézségekbe ütközik.

Az elsősorban megerősített védelmi állások, illetve infrastrukturális létesítmények ellen kifejlesztett robotrepülő minden időjárási körülmény közepette bevethető, s amint közelít a célhoz, összeveti a kamerája által készített valós képet a memóriájában tároltakkal, így nagy valószínűséggel oda csapódik be az eszköz, ahová azt szánták. A robbanó, illetve fedezéket áttörő fejben 450 kilogramm robbanószer található, míg az 5.1 méter hosszú Storm Shadow teljes súlya 1300 kilogramm.

A leírások szerint a robotrepülőt Eurofighter, Tornado, Rafale, illetve Mirage 2000 típusú harci gépekről lehet kilőni, ám a szakemberek szerint az ukrán hadsereg Szu-24-es és Szu-27-es gépeinek felfüggesztéseit is át lehet alakítani a brit eszközök hordozására. Hasonló már történt: az amerikai radarelhárító rakétákat, a HARM-okat az ukrán MiG-29-esek is képesek kilőni. Problémát okozhat viszont a darabonként 2,5 millió dollárba kerülő Storm Shadow programozása: a nyugati gépek számítógépes rendszerei kapcsolatban vannak a robotrepülőgépekkel, így a pilóta is megadhatja a célpontot. A Szuhojok azonban nem alkalmasak erre, így a robotrepülőket még a földön kell beprogramozni.

„Game changer” fegyver

A Storm Shadow átadása valóban gyökeres változást hoz, hiszen az amerikaiak eddig csak olyan rakétákat adtak Ukrajnának a HIMARS mobil tüzérségi rendszerekhez, amelyek legfeljebb nyolcvan kilométerig voltak hatékonyan. A HIMARS-oknak köszönhetően az oroszok kénytelenek voltak 30-40 kilométerről nyolcvan kilométernél messzebb telepíteni nagyobb raktáraikat, s most újra költözniük kell. Minél messzebb vannak a raktárak a fronttól, annál komolyabb logisztikai problémát okoz a harcoló csapatok ellátása.

Ez minden bizonnyal érezhető lesz a donyec-medencei Bahmut környékén is, ahol az orosz támadók már tavaly augusztus óta ostromolják a várost. Az utóbbi napokban az ukrán erők ellentámadásba mentek át és több körzetben visszaszorították az orosz hadsereget és a vele együtt támadó Wagner-csoportot, a Jevgenyij Prigozsin vezette zsoldoshadsereget. A területi nyereségnek köszönhetően – legalábbis átmenetileg – elhárult annak a veszélye, hogy az ukrán védőket az oroszok gyűrűbe zárják.

A bahmuti kudarcok miatt ismét kiéleződött Prigozsin és a hivatalos hadsereg vezetése közötti ellentét: a zsoldosvezér azzal vádolja az orosz hadsereget, hogy megfutamodott a Bahmut környéki szárnyakról és ezzel valós veszéllyé vált a front összeomlása. Prigozsin szerint az orosz hadvezetés hazudik, amikor azt állítja, a katonaság megállította az ukrán előretörést, ő azt ismételgeti jelenleg minden az oroszok számára legrosszabb forgatókönyv szerint zajlik.

Szombaton az orosz hadsereg is elismerte a visszavonulás tényét, ám a honvédelmi tárca szóvivője, Igor Konasenkov azt állította, az orosz katonák „kedvezőbb pozíciókat” foglaltak el berhivkai víztározó térségében. „Az ukrán erők több mint ezer katonával és 40 harckocsival indítottak támadást” – mondta, s azt is hozzátette, hogy az orosz erők 26 támadást visszavertek Bahmut térségében.

Moszkva aggódik

Moszkvában többen is kommentálták a Storm Shadow robotrepülők Ukrajnának való átadását. A külügyminisztérium szerint ezzel Nagy-Britannia minden korábbinál ellenségesebb lépést tett és tovább növeli a válság eszkalációjának veszélyét. A parlamenti alsóház, a duma védelmi bizottságának elnökhelyettese, Alekszej Zsuravljov pedig azt mondta, ha a Storm Shadow hatótávolsága 500 kilométer – a britek által használt változaté valóban ennyi, míg az exportra küldötteké 250 kilométer – akkor ez azt jelenti, hogy az orosz hadseregnek még távolabb kell visszaszorítania az ukrán hadsereget, hogy az ne érje el Oroszországot. „Ha ez így megy tovább akkor végül az történik majd, hogy csak akkor nem leszünk fenyegetve, ha Ukrajna, mint állam megszűnik létezni” – magyarázta a politikus.

Korábban Moszkvában hasonló nyilatkozatokat tettek, amikor kiderült, hogy az USA Patriot légvédelmi ütegeket adott át Kijevnek. A Patriotokat már be is vetették, a napokban a korszerű üteg ukrán állítások szerint megsemmisített egy Kinzsal típusú orosz hiperszonikus rakétát. Az oroszok azt állítják ez nem igaz, szerintük Ukrajna összekeveri az álmokat a valósággal.

Rövid távra

A Storm Shadow robotrepülők előtt nem sokkal érkeztek Ukrajnába a német Rheinmetall által kifejlesztett légvédelmi géppuskák, a Skynexek. A rövidhatótávolságú, elsősorban drónok és rakéták ellen bevethető rendszerben ütegenként négy darab 35 milliméteres géppuska, egy irányítóközpont és egy radarállomás kapott helyet. Valamennyi elem mozgékony, a modulokat ugyanis a MAN által gyártott teherautókra szerelték fel.

A Skynex 4000 méteres távolságig hatékony és percenként ezer lövedéket lő ki a célpontra. „Nagy szükségünk van az orosz drónok elleni hatékony védelemre. Ezzel emberéletek tucatjait menthetjük meg és emberek millióit ellátó infrastrukturális létesítményeket védhetünk meg” – mondta Denisz Smigal ukrán miniszterelnök. A már hadrendbe is állított Skynexek az előrejelzettnél korábban érkeztek, az eredeti tervek szerint Ukrajna csak 2024 elején kapta volna meg a légvédelmi eszközöket.

A rendszer képességeit ezen a hatásos promóciós videón mutatta be a Rheinmetall:

Célkeresztben az olajipar

Az oroszoknak az is problémát jelent, hogy Ukrajna egyre gyakrabban támadja a megszállt ukrajnai városokban, illetve az Oroszország területén lévő olajipari létesítményeket, vezetékeket, valamint üzemanyagtárolókat. Legutóbb Luhanszk városában ért több találat egy olaj- és kenőanyag raktárak, s ezzel napról napra súlyosbodnak az orosz hadsereg logisztikai nehézségei. Április vége óta az ukránok legalább öt sikeres dróntámadást hajtottak végre az orosz olajipari objektumok ellen, s ezzel komoly pszichológiai nyomást is kifejtenek az orosz polgárokra, akik eddig úgy érezhették, biztonságban vannak, s háború nem befolyásolja különösebben az életüket.

Katonai szakértők szerint a bahmuti ellentámadás és az orosz hátország elleni szaporodó akciók azt bizonyítják, hogy Ukrajna készül a nagy ellenoffenzívára. „Minden ukrán akció fontos és ezek a támadások pontosan beleillenek a nagy offenzíva logikájába” – vélekedett Dionis Cenusa, a litvániai Kelet-Európa Tanulmányok Központjának elemzője. Ez már csak azért is így van, mert a célba vett létesítmények többsége délen van, ott, ahol a legtöbb katonai szakértő várja az ukrán ellenoffenzívát. A dróntámadások részletei nem világosak, nem tudni, hogy a robbanóanyagot hordozó gépeket az ukránok nagy távolságból indítják-e, vagy azokat beszivárgó diverzánsok irányítják-e a célpontokra.

Az általános ukrán ellenoffenzíva mindenesetre késik, a hét közepén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, azért nem indult még meg a támadás, mert Kijev további nyugati fegyverekre – harckocsikra és rakétákra – vár. „Már azzal is elindulhatunk, amit eddig kaptunk, és azt hiszem sikeresek lennénk. De nagyon sok embert veszítenénk és ez elfogadhatatlan lenne, ezért még egy kicsit várni kell” – mondta a politikus a BBC-nek adott nyilatkozatában.

Forrás:https://hvg.hu/vilag/20230513_Ukrajna_ellentamadas_fegyverek