Kelet-Európában és a világban csökkent a nettó pénzügyi vagyon, de nálunk így is több lett a gazdag.
100 embernek van Magyarországon 100 millió dollárt meghaladó pénzügyi vagyona, őket nevezhetjük ultragazdagoknak – olvasható a Boston Counsulting Group 2023-as Global Wealth jelentésében.
A jelentésből kiderül, hogy míg 2022-ben világszinten 4%-kal, Kelet-Európában 1%-kal csökkent a nettó pénzügyi vagyon, addig itthon 2%-kal nőtt. A BCG sajtóközleményében az áll, a nettó pénzügyi vagyon vizsgálatán felül felmérték a más befektetési eszközökben tartott vagyont, ingatlant, tartós fogyasztási cikket, művészeti alkotást, nemesfémet is. Ezeket tekintve az elmúlt öt évet meghaladva Magyarország 14%-os emelkedést tudhat magáénak.
A globális pénzügyi vagyon 2022-ben az elmúlt 15 évet tekintve csökkent négy százalékkal, a 2023-as felmérés szerint 255 ezer milliárd dollár jelenleg. A pénzügyi csoport azt írja, a csökkenéssel ellentétben idén növekedés várható, a következő öt évben pedig az Ukrajna ellen indított orosz támadás előtti állapot fog visszatérni.
Világszerte a nem pénzügyi vagyon emelkedése 5,5%-os, így a pénzügyi és nem pénzügyi vagyon globális abszolút értéke jelenleg 516 ezer milliárd dollár.
Horváth Krisztián, a BCG munkatársa azt mondta, a magyar vagyon megoszlása egészségesebb abból a szempontból, hogy a teljes pénzügyi vagyon 47%-a olyan személyek kezében van, akik 250 ezer dollárnál kevesebbet birtokolnak. Ez az arány szerinte elmarad a globális arányoktól, de ugyanakkor az a maroknyi magyar, akik 100 millió dollárnál többet tudhat magáénak, a teljes pénzügyi vagyon nagyobb hányadával rendelkezik, mint a világátlag.
Horváth azt is kiemelte, a megtakarítások alapján a magyaroknak nagy a pénzügyi tudatossága. Erről árulkodik, hogy a készpénz és a betétek aránya a teljes pénzügyi vagyonon belül 20%, ami némileg alacsonyabb, mint a 30%-os világátlag, és jóval alacsonyabb, mint a 46%-os kelet-európai átlag. Míg a magyar államkötvények lakosság által birtokolt aránya 14%, addig ez globálisan és Kelet-Európában 2%, ez pedig a szakértő szerint segíthet az infláció okozta reálvagyon-vesztés ellensúlyozásában, derül ki a felmérésből.
A BCG előrejelzése szerint 2025-re Svájcból Hongkongba fog költözni a világ privátbanki központja, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek területe pedig egyre vonzóbb lesz a befektetőknek.