Ukrajna uniós csatlakozása, a béketárgyalások, a nemzeti kisebbségek védelme és a szankciók kapcsán kétségüket kifejező tagállami vezetők is szóba kerültek az EU és Ukrajna csúcstalálkozóján.
EU-Ukrajna csúcsot rendeztek Kijevben. A jelentések szerint a találkozó közben megszólaltak a légvédelmi szirénák, a sajtótájékoztatót pedig csak utólag közvetítették, a szervezés különleges biztonsági intézkedéseket igényelt. A csúcstalálkozón ukrán oldalról az elnök és a miniszterelnök vett részt, az EU-t pedig Charles Michel, az Európai Tanács, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte. Von der Leyent elkísérte útjára a 26 uniós biztos közül 15, közöttük Várhelyi Olivér magyar bővítési biztos is, aki az egyik felelőse az EU-ukrán kapcsolatoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a találkozó azt mondta,
az, hogy itt van ez a csúcs, bizonyíték arra, hogy Oroszország nem tudott minket megtörni.
Zelenszkij köszönetet mondott az európai támogatásokért és megerősítette, hogy Ukrajna a háború ellenére folytatja a csatlakozási folyamatot. Tavaly a tagállamok úgy döntöttek, hogy Ukrajnát tagjelölt államnak nyilvánítják. A csatlakozás egy hosszadalmas folyamat, Ukrajna esetében pedig különösen annak ígérkezik. Ennek ellenére az ukrán ambíció az, hogy az ország két év múlva már az EU tagja legyen. Ezzel függ össze, hogy Zelenszkij elnök azt mondta, a háború ellenére zajlanak az előkészületek és a cél az, hogy még ebben az évben megkezdjék a tényleges csatlakozási tárgyalásokat. Az ehhez szükséges vállalásokat már 72 százalékban teljesítették, tette hozzá az ukrán elnök. A tárgyalások idei megkezdésének elvi lehetőségét az EU sem zárta ki, Von der Leyen például úgy fogalmazott, hogy nincs időrend, csak célok vannak. Charles Michel pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság ősszel tárja a tagállamok elé az ukrán felkészültségről szóló jelentését, amelyről a tagállamok még idén egyhangú döntést hozhatnak, s ezzel zöld út nyílhat a tárgyalási fejezetek megnyitásához.
Ukrajna az EU és az EU Ukrajna!
- jelentette ki Charles Michel és ezt a mondatát a nemzetközi sajtó előszeretettel idézte. A sajtótájékoztatón az ukrán állami televíziótól elhangzott egy olyan kérdés is, amely Magyarország különutas politikájára vonatkozott, Michel azonban azzal hárította el a tagállamok közötti esetleges feszültség elemzését, hogy amikor a szankciós intézkedésekről kellett dönteni, akkor az EU egységes volt.
A büntetőintézkedések következő köréről említést tette Ursula von der Leyen is, úgy fogalmazott, hogy az előkészület alatt álló tizedik csomag nagy hangsúlyt fektet majd arra, hogy az eddigi szankciós kijátszására kevesebb lehetőség legyen. Volodimir Zelenszkij azonban üzent azoknak a tagállami vezetőknek, akik hezitálnak Ukrajna, vagy a szankciók támogatását illetően.
Mi lenne, ha a gyerekeiket egyszerűen csak elvinnék, buszokra raknák és erőszakkal Orosz Föderációba vinnék? Erre a kényszerű kitoloncolásra szankciós mechanizmus kell. Az EU vezetőinek támogatását hallottam, láttuk, de még mindig szükségünk van az EU összes vezetőjének támogatására.
Az EU-Ukrajna csúcson elfogadtak egy nyilatkozatot is, amely több szempontból is jelentőséggel bír Magyarország számára. A magyar kormány ugyanis folyamatosan bírálja az ukrán kisebbségi politikát, mondván, hogy az hátrányos helyzetbe hozza a magyar kisebbséget. Sőt, emiatt azt is kilátásba helyezi a magyar kormány, hogy Ukrajna integrációját lassítani fogja.
Ehhez képest a közös nyilatkozatban ez olvasható: “Az EU és Ukrajna megismételte elkötelezettségét a kisebbségekhez tartozó személyek ENSZ- és Európa Tanács-egyezményeiben és kapcsolódó jegyzőkönyveiben rögzített jogainak teljes körű tiszteletben tartása mellett. E tekintetben Ukrajna továbbra is konzultál és együttműködik a Velencei Bizottsággal, és folytatja a folyamatban lévő érdemi párbeszédet a kisebbségekhez tartozó személyek képviselőivel.”
A felek azt is rögzítik, hogy az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jognak megfelelően Ukrajna eredendő önvédelmi jogát gyakorolja az orosz agresszióval szemben. Ezért
joga van felszabadítani és visszaszerezni az összes megszállt területet a nemzetközileg elismert határain belül.
Ugyancsak szóba került a magyar kormány valamennyi képviselője által folyamatosan emlegetett béketárgyalások szükségessége. Erre vonatkozóan ugyanis létezik egy ukrán terv, amellyel kapcsolatban az EU kijelentette: kész támogatni Ukrajna azon kezdeményezését, amely Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló igazságos békére irányul. A tíz pontos béketervre eddig Oroszország semmilyen módon nem reagált, az EU-ukrán csúcson azonban a résztvevők kifejezték elkötelezettségüket amellett, hogy egy Béke Formula Csúcstalálkozót tartsanak.