A szervezet szerint a terjedő rezisztencia komoly globális egészségügyi veszélyt jelent, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Laboratóriumi körülmények között azonosított baktériumok mintegy hatoda bizonyult antibiotikum-rezisztensnek 2023-ban – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb Globális Antibiotikum-rezisztencia Felügyeleti Jelentéséből. Az adatok szerint 2018 és 2023 között több mint 40 százalékkal nőtt a megfigyelt kórokozó-gyógyszer kombinációkban az ellenállás aránya, ami évi átlagban 5–15 százalékos növekedést jelent – számolt be róla a Wired.

A WHO Antimikrobiális Rezisztencia és Használat Globális Felügyeleti Rendszeréhez (GLASS) több mint száz ország szolgáltatott adatokat, amelyek alapján 2023-ban minden hatodik vizsgált baktérium rezisztensnek bizonyult az antibiotikum-kezeléssel szemben.

A jelentés szerint a legnagyobb veszélyt az úgynevezett gram-negatív baktériumok, köztük az Escherichia coli és a Klebsiella pneumoniae jelentik, amelyek súlyos, véráramfertőzéssel járó betegségeket okozhatnak. A WHO adatai alapján az E. coli törzsek több mint 40, a K. pneumoniae törzsek pedig több mint 55 százaléka már nem reagál a harmadik generációs cefalosporinokra, amelyek az elsődleges kezelési módszernek számítanak.

A rezisztens kórokozók sorát a Salmonella és az Acinetobacter is gyarapítja, amelyek egyre kevésbé reagálnak olyan alapvető gyógyszerekre, mint a karbapenemek vagy a fluorokinolonok. Emiatt egyre gyakrabban kell az úgynevezett „utolsó mentsvárként” használt, drága és nehezen hozzáférhető antibiotikumokhoz nyúlni – különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban.

Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója figyelmeztetett, hogy „az antimikrobiális rezisztencia gyorsabban terjed, mint ahogy az orvostudomány képes lépést tartani vele”. Hangsúlyozta az antibiotikumok felelős használatának, a megfelelő gyógyszerekhez, diagnosztikai eszközökhöz és vakcinákhoz való hozzáférés biztosításának fontosságát.

A WHO szerint sürgős feladat az ellenőrzési rendszerek fejlesztése és a megbízható adatok biztosítása.

Bár 2016 és 2023 között a GLASS-ban részt vevő országok száma 25-ről 104-re nőtt, tavaly az országok 48 százaléka nem szolgáltatott adatokat, és a beszámoló országok közel fele nem rendelkezett megfelelő infrastruktúrával.

A legkritikusabb helyzet Délkelet-Ázsiában, a keleti mediterrán térségben és Afrikában alakult ki, ahol minden harmadik, illetve ötödik fertőzés antibiotikum-rezisztens. A WHO szerint a probléma kezelése globális prioritást igényel, az egészségügyi ellátás minden szintjén összehangolt intézkedésekre van szükség, és a kezelési irányelveket a helyi rezisztenciamintákhoz kell igazítani.

A Nemzetközi Koordinációs Csoport az Antimikrobiális Rezisztencia Ellen az emberiség tíz legnagyobb fenyegetése közé sorolja a jelenséget. Ha nem történik hatékony beavatkozás, 2050-re évente több mint tízmillió ember halhat meg ilyen, gyógyszerrezisztens fertőzések következtében.