A konzervatív internacionalé mindent megtesz annak érdekében, hogy Viktor Orbán megőrizze miniszterelnöki székét az áprilisi választások után Magyarországon. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump „igazi barátnak, harcosnak és győztesnek” nevezte őt, és arra szólította fel a magyarokat, hogy egy „erős és befolyásos vezetőre szavazzanak, aki bizonyítottan kiemelkedő eredményeket ért el”. Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni egy kampányvideóban fejezte ki támogatását, hangsúlyozva a nemzeti szuverenitásért folytatott közös küzdelmet. Lengyelország elnöke, Karol Nawrocki személyesen utazott Budapestre, hogy jelenlétével támogassa Orbánt. Segítő kezet nyújt Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke is, aki nemcsak szavakban fejezte ki támogatását: orosz politikai tanácsadók érkeztek Budapestre, és a Kreml olyan tervet dolgozott ki, amely Orbán győzelmét hivatott biztosítani. Mindez azonban még így sem biztos, hogy elegendő. A Washingtonból Moszkváig terjedő támogatás ellenére Orbán számára reális esély a hatalom elvesztése.
A magyarok a 2010-ben hatalomra került Fidesz óta a legmélyebb életszínvonal-csökkenést élik meg. Az infláció, a szociális problémák és a korrupciós botrányok a kormánypárt népszerűségének csökkenéséhez vezettek. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a Fidesz 23%-kal marad el a Tisza párttól azok körében, akik biztosan elmennek szavazni: 58% az ellenzéket támogatja, míg csak 35% a kormánypártot. Ezek az adatok bármely politikust elgondolkodtatnának saját jövőjéről – és úgy tűnik, Orbán is komolyan mérlegeli személyes kilátásait április 12. után. Annál is inkább, mert a Tisza kampányának középpontjában Orbán és köre korrupcióval kapcsolatos vádjai állnak: az ellenzék korrupcióellenes vizsgálatokat ígér, és nem is titkolja, hogy a hatalom csúcsán kezdené. És van is mit vizsgálni.
Például Orbán veje, István Tiborcz az apósának hatalomban töltött évei alatt Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált. Az üzleti köreihez köthető cégek feltűnő rendszerességgel nyertek el állami megrendeléseket. 2011 és 2015 között például az Elios Zrt. több mint 30, túlárazott közvilágítási szerződést kapott, részben uniós finanszírozással. Az ügyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálta, amely súlyos szabálytalanságokat tárt fel, de ennek Tiborcz számára nem lett következménye. Más korrupciós ügyek sem vezettek büntetőeljáráshoz Orbán környezetében. Ennek oka egyszerű: Magyarországon az ügyészség annak a rendszernek a része, amelyet maga Orbán épített ki. Ha azonban a hatalom az ellenzékhez és vezetőjéhez, Péter Magyarhoz kerül, a helyzet gyökeresen megváltozhat. Azok számára, akik tizenhat éven át irányították az országot, ez nem elvont veszély, hanem nagyon is konkrét forgatókönyv. Ezért Budapesten egyre komolyabban vetődik fel az a kérdés, ami még egy éve is fantasztikusan hangzott volna: hová lehet menekülni?
Az első válasz kézenfekvő: az Egyesült Államok. A Trumppal ápolt kapcsolat miatt ez a legtermészetesebb menedék – az amerikai elnök nem adja ki a sajátjait. Nem véletlen, hogy 2025 augusztusának végén Orbán lánya, Ráhel Orbán férjével, a milliárdos Tiborcz Istvánnal és három gyermekükkel Milánóból az Egyesült Államokba utazott, állítólag tanulási céllal, amiről már tizenöt éve álmodott. Az időzítés – az apa romló politikai helyzetével egybeesve – túlságosan beszédes ahhoz, hogy véletlennek tekintsük. Ha Orbán megbukna Magyarországon, az Egyesült Államok olyan hely lehetne, ahol „kivárhat”, megőrizheti vagyonát, és ahonnan később akár ellenzéki vezetőként térhet vissza. Trump azonban nem marad örökké a Fehér Házban, ezért Orbán egy másik, jóval egzotikusabb lehetőséget is előkészít.
2022 óta Magyarország több titkos megállapodást kötött Csáddal védelmi együttműködésről és a katonai kontingens státuszáról. 2023 novemberében a magyar parlament 200 katonát küldött a Száhel-övezetbe, majd 2024 szeptemberében hivatalosan is „stratégiai partnerséget” kötött Mahamat Idriss Déby rezsimjével. Hivatalosan mindezt a migráció és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolják. Ám kétszáz katona nem békefenntartó misszió – inkább eszköz az érdekek védelmére arra az esetre, ha Magyarország túl veszélyessé válna Orbán számára. Csád ugyanis egy korrupt ország, ahol könnyen elrejthetők pénzek humanitárius és biztonsági programok leple alatt. Ideális hátország lehet egy kedvezőtlen politikai forgatókönyv esetén. A projektben kulcsszerepet játszik a miniszterelnök fia, Gáspár Orbán, aki korábban katonai pályára készült, ma pedig a magyar jelenlét informális koordinátora a térségben.
A Robert Lansing Institute elemzőközpont szerint a miniszterelnök fia kommunikációs összekötőként is működik Moszkva és Budapest között az afrikai együttműködések keretében. Emellett az érdeklődési köre a fegyverkereskedelemre is kiterjed: részt vett Lynx gyalogsági harcjárművek és NGM-81 típusú gépkarabélyok értékesítésében Csád számára, több százmillió euró értékben. Oknyomozó újságírók szerint a hivatalos adatoknál jóval több haditechnika kerülhetett átadásra, ami jelentős profitot hozhatott.
Mindez egy jól átgondolt „menekülési rendszernek” tűnik: az Egyesült Államok politikai menedékként, Csád pénzügyi és katonai hátországként szolgálhat. A család már részben külföldön van, a fiatalabb fiú pedig fontos szereplővé vált az afrikai kapcsolatokban. A háttérben azonban egy olyan vezető félelme rajzolódik ki, aki tizenhat éven át saját képére formálta az államot, és most attól tart, hogy az egyszer ellene fordulhat. Orbán ezért igyekszik minden eshetőségre felkészülni – beleértve a menekülés útvonalait is.