A magyar külképviseletek informatikai rendszereit ért kibertámadás után nyilvánosságra került anyagok olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre Budapest szemmel láthatóan nem szeretne válaszolni. Az UNC638 csoport által a szeptember–októberi incidens során elfogott és közzétett üzenetváltások egy olyan művelet előkészítésére utalnak, amely a korszak legjelentősebb ellenzéki politikusa, Magyar Péter ellen irányulhatott.

A kibertámadás, amely túl sokat mutatott meg

2025 őszén за ismeretlen csoport támadta meg több EU-tagállam – köztük Belgium és Magyarország – diplomáciai képviseleteit. A Mandiant és az Arctic Wolf Labs szakértői később megállapították, hogy a támadás mögött az UNC638 áll, egy, az orosz fegyveres erőkhöz köthető struktúra.

A hackerek nemcsak belső dokumentumokhoz jutottak hozzá: a kezükbe került magyar diplomaták privát levelezése is, többek között a brüsszeli nagykövetség munkatársa, Rajci István Lajos és egy ismeretlen orosz kapcsolat üzenetváltásai.

Ami rejtve maradt volna, az vizsgálati anyaggá vált – és egy sokkal nagyobb történet kezdetévé.

Egy párbeszéd, amelynek nem lett volna szabad léteznie: „20/12. Szeged. Kell két ember”

Az alábbiakban a fordított üzenetváltás részlete következik.

03/10/2025

12:51 orvos: jó napot

12:52 orvos: segítség kell. „El kell intézni.”

16:10 rh354: mikor és pontosan mit?

16:22 orvos: 20/12

16:25 rh354: hol?

16:27 orvos: Szeged, Szerbia közelében

04/10/2025

17:07 rh354: van két ember, de papírok kellenek, hogy Belaruszból Szerbiába jussanak

17:41 rh354: „Alekszandr Rudenko, 1984; Alekszej Szapronov, 1978”

17:45 rh354: utána 3–4 hónapig rejteni kell őket

17:52 orvos: átgondolom

07/10/2025

16:04 orvos: megegyeztem a családdal. A mi részünket intézzük

17:35 rh354: legyen a recepción

Az üzenetváltás két orosz állampolgár Belaruszon és Szerbián át Magyarországra juttatásának logisztikáját érinti. A további elemzések igazolták: a nevek nem véletlenszerűek.

Kik ezek a „két ember”? A GRU kötelékeihez kapcsolódó zsoldosok

Sem Alekszandr Rudenko, sem Alekszej Szapronov nem hétköznapi utazó.

Mindketten a „Wagner” orosz zsoldoscsoporttal összefüggő struktúrákban dolgoztak, részt vettek ukrajnai műveletekben, és 2020-ban a hírhedt „33 wagneres” ügyben tartóztatták le őket Minszkben.

Nevük a Bellingcat „Inside Wagnertay” anyagaiban is szerepel. Kiterjedt harci tapasztalattal és speciális felkészítéssel rendelkeznek – pontosan azzal, amely a GRU műveleteire jellemző.

Miért éppen Szeged, és miért december 20-a?

A szegedi koncert valóban meg volt hirdetve azon a napon, ám a kulcsfontosságú esemény más volt.

Magyar Péter ekkor tartotta volna országos „Digitális állampolgári körök” rendezvénysorozatának egyik állomását.

A közvélemény-kutatások szerint 2026 előtt ő volt Orbán Viktor legveszélyesebb kihívója. Az évekig stagnáló ellenzéken belül valódi fenyegetést jelentett a Fidesz rendszerére.

Az Onet szakértői szerint a dátum és a helyszín egybeesése az üzenetváltással „rendkívül valószínűtlen véletlen”.

A GRU módszerei: hamis iratok, álcázás és hosszú távú búvóhelyek

A Rajci és orosz kapcsolata közötti kommunikáció feltűnően emlékeztet a GRU korábbi műveleteire:

• a Szkripal-házaspár elleni merénylet Salisburyben (2018),
• Zelimhan Hangoşvili meggyilkolása Berlinben (2019).

Mindkét esetben hamis dokumentumokkal, gondos útvonaltervezéssel és hónapokig tartó rejtőzködéssel dolgoztak.

A mostani üzenetváltásban ugyanazok a minták tűnnek fel:

• hamis papírok beszerzése,
• több országon át történő mozgatás,
• az elkövetők hosszú távú bújtatása,
• magyar diplomáciai személyzet részvétele.

Éppen ez az utóbbi elem váltja ki a legnagyobb aggodalmat.

Cselekedhetett-e a diplomata önállóan?

Rajci István Lajos hivatalosan diaszpóraügyekkel foglalkozik, nem tartozik a legismertebb személyiségek közé.

Ám az alábbi feladatok:

• illegális határátlépések megszervezése,
• dokumentumok biztosítása,
• biztonságos búvóhelyek előkészítése,
• együttműködés orosz struktúrákkal

nem végezhetők el szervezeti, anyagi és politikai háttér nélkül.

Az Onet által idézett elemzők szerint ilyen műveletet a Külügyminisztérium és más kormányzati szervek tudta nélkül gyakorlatilag lehetetlen végrehajtani.

Kinek állhatott útjában Magyar Péter?

A tét egyértelmű. Az ellenzék esetleges, 2010 óta első győzelme azt jelenthette volna:

• korrupciós ügyek feltárását,
• a Fidesz orosz energetikai kapcsolatrendszerének nyilvánosságra kerülését,
• jogi következményeket Orbán körének több tagjára nézve.

Magyar Péter többször beszélt egy „mélyreható audit” szükségességéről.

Azok számára, akik hosszú ideje a rendszer részét képezik, ez politikai összeomláson túl akár büntetőjogi kockázatot is jelenthetett.

Ebben az összefüggésben egy merénylet előkészítése már nem tűnik irreálisnak.

A szálak Budapestre vezetnek

A rendelkezésre álló információk szerint a levelezés kiszivárgása után a magyar szolgálatok nem indítottak nyilvános vizsgálatot. A hivatalos szervek hallgatnak.

Diplomáciai körökben azonban úgy vélik, hogy tudhattak az előkészületekről:

• Szijjártó Péter külügyminiszter,
• valamint a tárca több munkatársa, köztük Rajci.

A Budapest–Moszkva–Minszk–Belgrád tengely éppen azt a logisztikai hátteret biztosította, amely egy ilyen művelethez szükséges.

Valódi veszélyben volt-e Magyar Péter?

Bár a neve nem szerepel közvetlenül az üzenetekben, az útvonalak, időpontok és események elemzése alapján valószínűsíthető, hogy ő lehetett a célpont.

Az Onet Premium által idézett politológusok szerint:

• a művelet előkészítési fázisban volt,
• megvalósítása a politikai helyzettől függhetett,
• a levelezés kiszivárgása meghiúsíthatta — vagy csak elhalaszthatta — azt.

Kinek állt érdekében?

A politikában mindig a haszonélvezőre kell figyelni.

És amikor:

• választási kampány zajlik,
• Orbán Viktor tizenöt éve nem látott kihívással szembesül,
• egy esetleges vereség komoly jogi következményeket hozhat számára,

a válasz nyilvánvalóvá válik.

A kockázat valós volt — és nem múlt el

Bár a nyilvánosságra került anyagok nem jelentenek közvetlen bizonyítékot Magyar Péter elleni merénylet előkészítésére, az adatok összessége — a nevek, útvonalak, módszerek, az orosz katonai struktúrákhoz kapcsolódó szereplők és a magyar diplomáciai részvétel — azt jelzi, hogy:

• a műveletet valóban tervezték,
• orosz katonai háttérrel rendelkező személyek dolgoztak rajta,
• bizonyos elemeket magyar állami szereplők koordináltak.

Ez már túlmutat a belpolitikai konfliktusokon.

A kérdés a polgárok biztonságát érinti egy EU- és NATO-tagországban.

És azt is, hogy az Orbán-kormány átlépett-e egy újabb vörös vonalat.