Az RBC Ukraine-nak adott interjút Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke. A beszélgetés során számos kérdés szóba került.
Dragone szerint a NATO új kihívásokat él át azzal, hogy Donald Trump lett az amerikai elnök. Szerinte Washington felől kettős jelzések érkeznek: egyrészt pozitív, hogy a Fehér Ház a védelmi kiadások növekedését kéri a szövetségeseitől, másrészről azt az admirális nem tartja jónak, hogy Európa önmaga lesz felelős a saját biztonságáért. A belső nézeteltéréseken túl viszont a NATO legnagyobb kihívása jelenleg az orosz-ukrán háború. Kiemelte, hogy Moszkvának bizonyítania kell, hogy valóban komolyan szeretné a tartós békét.

Soha nem egyeztek meg abban, hogy a béketárgyalások kezdetekor, majd befejezésekor ez mindenképpen a NATO-tagságot foglalja magában. A jelenlegi állás szerint Ukrajna NATO-tagsága nem úgy tűnik, hogy a folyamatban lévő béketárgyalások része lesz – szólt arról a kérdésről, hogy Kijev is csatlakozhat-e majd a biztonsági szervezethez. Trumppal kapcsolatban Dragone kifejtette, hogy jogos az amerikai elnök elvárása, hogy ebben a helyzetben növelniük kell az európaiaknak a védelmi kiadásukat. Kifejtette továbbá, hogy a terrorszervezetek és Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést a NATO-ra. Hozzátette, hogy egy katonai összecsapás „Moszkva számára katasztrofális lenne”.

A NATO elrettentő és védekező magatartása miatt kicsi az Oroszországgal való >>összecsapás<< lehetősége, bár nem lehetetlen – mondta. Azt is kifejtette, hogy Moszkva ciklikusan fenyegeti a közép-európai országokat támadással, de egyelőre elegendően erős az elrettentő erő ellenük a biztonsági szervezetben. Az admirális szerint nem mutatkozik reális szándék, hogy az amerikai csapatokat kivonják ezekből a térségekből, majd hozzátette, hogy Washington éppen a napokban kötelezte el magát a szövetség mellett, és ez számít csak igazán. Szerinte a tűzszünet akkor működik, ha azt mindenki egyformán tiszteletben tartja. Szerinte a béke elsődleges zálogát az ukrán haderő adhatja, de ehhez a jövőben is szükség lesz arra, hogy fegyvereket szállítsanak a nyugatiak Ukrajnába.

Oroszországnak nem szabad tűzszünetet alkalmaznia az újracsoportosításra, és soha többé nem kísérelheti meg elvenni egy négyzetcentiméternyi ukrán földet. A NATO-szövetségesek pontosan ezért nyújtottak olyan sok támogatást Ukrajnának – mondta, majd kifejtette, hogy szerinte jelenleg mindenki számára a legfontosabb prioritást a béke elérése jelenti. A megbeszélések tárgya viszont nem lehet az ukránok csatlakozása a biztonsági szervezethez. Arra a felvetésre, hogy a NATO 5. cikkelyének kiterjesszék Ukrajnára, azt válaszolta a parancsnok, hogy ezeket az értesüléseket nem kommentálná. Az ukrán haderő képességeiről pozitív hangnemben nyilatkozott, szerinte jól alkalmazzák a fegyvereket és a stratégiákat.

A helyszíni helyzet továbbra is nagyon ingatag. Az oroszok továbbra is csekély nyereségre tesznek szert a csatatéren, de óriási áron az emberi veszteségek tekintetében, és nem veszik figyelembe arzenáljuk gyors erózióját – mondta a harctéri helyzetről. Szerinte az ukránoknak tartós békére van szüksége, de ezt rendkívül nehezen tudják majd csak elérni, de közben egy a háborúnál is rosszabb eshetőségre hívta fel a figyelmet:

A rossz béke rosszabb lehet, mint a béke hiánya. Egy befagyott konfliktus a legrosszabb forgatókönyv lenne – zárta gondolatait.