A keddi rendkívüli kormányinfón sem kaptunk egyértelmű választ arra, hogy megkapják-e a tanárok az érdemi béremelésüket januárban. Gulyás Gergely szerint a megállapodások aláírásától függ, hogy bekövetkezik-e a 21 százalékos béremelés.
November 30-án a magyar helyreállítási terv elfogadásakor Navracsics Tibor bízott benne, hogy ez megnyitja a tárgyalások lehetőségét a kohéziós pénzekkel kapcsolatban is. Az uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter reményei szerint 2023-ban százszázalékosan hozzáférhetünk majd az EU-s forrásokhoz. Navracsics úgy véli, hogy az Európai Bizottság sem akar indoklás nélküli forrásvesztést
„Az Európai Parlament magyar ellenzéki képviselői is arra szavaztak, hogy ne kapja meg Magyarország a helyreállítási pénzeket. Ezzel pedig a pedagógusok béremelését lehetetlenítették el” – mondta a november végi Kormányinfón Gulyás Gergely, és ezt az állítását a kedd reggeli rendkívüli sajtótájékoztatón is megismételte. A miniszter szerint csakis az Európai Bizottságon múlik a pedagógusok béremelése.
Magyar oktatáspolitika és pedagógusi életpályamodell
Gloviczki Zoltán, az Orbán-kormány egykori köznevelési helyettes államtitkárának a Válasz Online-nak adott interjújából kiderült, hogy a pedagógus-életpályamodell keretében a minimálbérhez kötött és törvényben is rögzített pedagógusbérezést az MNB elnöke, Matolcsy György torpedózta meg a gazdaság nehéz helyzetére hivatkozva. Az Oktatási Hivatal volt elnöke az interjúban az alábbi fajsúlyos megállapítást tette: „Tíz év után elmondható, hogy nem nagyon van oktatáspolitika Magyarországon.”
Magyarországon a pedagógusi életpályamodell 2013-as bevezetése jelentősen emelte a tanári fizetéseket, azonban azóta a hazai pedagógusbérek nem követték a gazdaságban tapasztalt dinamikus bérnövekedést.
- olvasható a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi versenyképességi jelentésében.
A tanári bérek rendezésének fontosságát és időszerűségét Gulyás Gergely mellett már Novák Katalin államfő és az Országgyűlés elnöke, Kövér László is elismerte. A pedagógusok alacsony fizetése mellett legalább ekkora probléma az utánpótlás hiánya. Kicsit sem felkapottak az egyetemi szakok, emiatt a felvételi ponthatárok is egyre könnyebben teljesíthetők, ami a szakma felhígulásához vezethet rövid időn belül. Borús perspektívát nyújtaz is, hogy 5 százalék alá zuhant a 30 évesnél fiatalabb pedagógusok aránya Magyarországon.
A felhalmozódó problémák miatt oktatási nemzeti kerekasztal létrejöttét kérte a kormánytól a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)hétfőn. A PSZ úgy látja, hogy az oktatás hosszú évek alatt kialakult súlyos válságát csak nemzeti egyetértéssel lehet megoldani. Ezért arra kérik most a kabinetet, hogy kezdeményezze egy nemzeti kerekasztal létrehozását, az oktatás összes szereplőjének bevonásával.
A szakszervezet szerint alapvető fontosságú lenne, hogy a kormány ne az Európai Bizottság döntésére várjon, hanem haladéktalanul emelje a pedagógusok bérét. A központosítás megszüntetése, az oktatási intézmények és a tanárok szakmai autonómiájának visszaállítása ugyancsak része a követeléseiknek.