Ukrajna uniós csatlakozása nem szerepel Magyarország tervei között: miért Orbán játszik együtt az Orosz Föderációval?

Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy véli, nem lesz egyetértés az országok között Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében az Európai Unió decemberi csúcstalálkozóján. Éppen ezért azt javasolja, hogy ezt a kérdést ne vegyék napirendre. Orbán szerint Magyarországnak ez az álláspontja fontos a nemzeti függetlenség szempontjából. Igen, meggyőződése, hogy Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások nem felelnek meg Magyarország érdekeinek, ezért nem kell napirendre tűzni. „Magyarországnak nincs vétójoga. Nincs vétójog, Magyarország blokkolja a döntést. Nem vagyunk ellene ezeknek a döntéseknek, csak nem értünk egyet a többi tagországgal. Ha egyetértünk, akkor az uniós álláspont megvan, ha nem, akkor nincs. Nem szabad megengednünk magunknak, hogy lelkiismeretfurdalást érezzünk azért, mert valamiben nem értünk egyet” – mondta Orbán.

Orbán úgy véli, hogy csak akkor van értelme egy kérdést napirendre tűzni, ha már megállapodás született róla. Jelenleg úgy véli, hogy ilyen megállapodás nincs előkészítve, így a csatlakozási tárgyalások megkezdésére sincs szükség. „Sok olyan kérdés van, amelyekre nem tudjuk a választ: Ukrajna háborús állapotban van, és jogrendszere másként működik, mint egy békés országban. Még azt sem lehet tudni, mekkora Ukrajna lakossága, amit el akarunk fogadni az EU-ban” – mondta Orbán Viktor.

„Ha nem tudjuk (mi lesz a következménye), akkor ne kezdjünk tárgyalásokat… Ezért azt az álláspontot fogom bemutatni, hogy az EU-nak először Ukrajnával kellene stratégiai partnerségi megállapodást aláírnia”, – mondta miniszterelnök. Szerinte az általa javasolt megállapodás „akár 5-10 évig is tarthat”. „Hagyjunk időt a közös munkára, és amikor azt látjuk, hogy tudunk együtt dolgozni, akkor felvetjük a tagság kérdését” – tette hozzá Orbán.

Európában mindenki számára világos, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának késleltetése csak a Kremlnek kedvez, mert megfosztja Kijevet a modern, nyugatbarát és európai államért folytatott küzdelem fő vezérmotívumától, amelynek a helye az EU-ban van. Orbán azonban nem így gondolja. Mint ismeretes, Orbán a közelmúltban levelet írt az Európai Tanács elnökének, amelyben azzal fenyegetőzött, hogy blokkolja az Ukrajnának nyújtott EU-segélyt és az EU-tagság felé történő előrehaladását, ha az EU vezetői nem egyeznek bele Kijev támogatására vonatkozó teljes stratégiájuk felülvizsgálatába.

Érdekes változások zajlanak azonban az EU-ban: az Európai Parlament minimális szavazattöbbséggel (291 igen, 274 nem) megszavazta az EU alapszerződésének megváltoztatását. Az Európai Bizottság, mint az EU legmagasabb végrehajtó szerve képviselőinek számát a tervek szerint 15-ig csökkentik (országonként egy-egy képviselő helyett). Esetleg az állítólagos oroszbarát kormányzattal rendelkező országok (Magyarország, Szlovákia) elveszíthetik az európai biztosi széket, és ennek következtében elveszíthetik az uniós határozatok vétózásának lehetőségét. A tervek között szerepel az Európai Bizottság külpolitikai, biztonsági, hadiipari, határvédelmi, valamint az agresszió által sújtott országok segítségnyújtási jogkörének kiterjesztése. De facto – több szabadság Ukrajna támogatásában.

Magán a szavazási eljáráson is alapvető változtatásokat terveznek: az „egyhangúság” elve helyett a „minősített többség” elvét vezetik be: a döntéshez az európai népesség több mint 50%-át képviselő országok egyszerű többsége szükséges. Az Uniónak szavaznia kell, ami lehetetlenné teszi, hogy Oroszország befolyásolja az EU-t a korrupt kormányokkal rendelkező kis országokon keresztül. A reform fő lobbistája Németország, amelynek tökéletlen bürokratikus döntéshozatali rendszere megakadályozza, hogy fenntartható politikát folytasson az Európai Unió fejlesztésére és érdekeinek védelmére.

De van egy „de”: a változtatások végső projektjét minden EU-tagország konszenzusával jóvá kell hagynia. Magyarország vagy Szlovákia ebben a szakaszban kapcsolhatja be a „biztosítékokat”. Bár még senki sem mondta le a pénzügyi támogatást a befolyásolási eszközként ezekre az államokra: többre értékelik az uniós pénzügyi támogatást, mint a Moszkvával való barátságot.

Orbán Viktor rendszeresen „a szélére taszítja az EU-t”, de a diplomaták már pánikba esnek amiatt, hogy Ukrajnával szembeni ellenségessége mindjárt a szakadékba taszítja az EU-t. A Politico cikke szerint úgy tűnik, hogy Orbán, aki Vlagyimir Putyin orosz diktátorral szoros kapcsolatot ápol szertefoszlathatja ezeket a reményeket.

Orbán követeli, hogy függesszék fel a teljes politikai és pénzügyi folyamatot mindaddig, amíg a vezetők beleegyeznek az EU Kijevnek nyújtott támogatásának átfogó felülvizsgálatába. „Ez óriási fejfájást okoz az EU vezetőinek. Bár Magyarország az EU lakosságának mindössze 2 százalékát teszi ki, Orbán túszul ejtheti az Uniót, mert egyhangúlag fontos stratégiai döntéseket kell meghoznia, és ezek aligha lehetnek komolyabbak, mint az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával” – áll a cikkben.

Diplomaták szerint Orbán korábban is az Oroszország elleni szankciók legkiválóbb ellenfele volt, ezúttal azonban más a helyzet. „Súlyos válság felé haladunk” – mondta egy uniós tisztviselő.

Ennek ellenére tovább kell folytatni a munkát Magyarország „nyugatiesítésén”, mert lehetetlen megengedni, hogy a közép-európai állam az Orosz Föderáció számára kedvező feltételekkel távozzon az Unióból. Európának Budapestért kellene küzdenie, de nem Orbán ellen, hanem az ország egész rothadt hatalmi rendszere ellen.

Részvény: