Augusztus 28-án, hétfőn rendkívüli ülést tartott az Ukrajna-NATO Tanács Kijev kérésére. Ez a találkozó válasz volt Oroszország újabb, Ukrajna elleni barbár támadására, amelyre augusztus 26-án került sor. A békés ukrajnai városok elleni hatalmas rakéta- és dróntámadás ismét megmutatta a világnak Putyin rezsimjének valódi arcát – egy terrorista arcát, aki nem riad vissza az agresszió semmilyen eszközétől.

A 2023. júliusi NATO-csúcstalálkozón létrejött Ukrajna-NATO Tanács a NATO és Ukrajna közötti közös konzultációk, döntéshozatal és cselekvések koordinációjának kulcsfontosságú platformja. Ezúttal a Tanács ülése különös jelentőséggel bírt, mivel Oroszország példátlan támadása miatt zajlott.

A NATO-szövetségesek egyhangúlag és határozottan elítélték Oroszország válogatás nélküli csapásait Ukrajna civil infrastruktúrájára. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár beszédében hangsúlyozta: “Oroszország folytatja terrorista taktikáját, amelynek célja a civil lakosság megfélemlítése és az ukrán nép szellemének aláásása. De ezek a próbálkozások kudarcra vannak ítélve. Ukrajna hihetetlen kitartásról tesz tanúbizonyságot, a NATO és partnerei pedig továbbra is töretlenül támogatják.”

A találkozó résztvevői nem korlátozódtak az elítélő szavakra. Megerősítették, hogy készek tovább erősíteni Ukrajna védelmét. Különösen a légvédelmi rendszerekkel és rakétákkal való ellátásukat célzó konkrét terveket vitatták meg. Különös figyelmet fordítottak az úgynevezett “biztonsági öv” – egy megerősített légvédelmi rendszer – létrehozásának kérdésére Ukrajna nyugati határvidékei felett.

Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter, aki videolinken vett részt a találkozón, hangsúlyozta, hogy sürgősen meg kell erősíteni Ukrajna légvédelmét. “Minden lelőtt orosz drón, minden elfogott rakéta megmentett ukrán élet. De ahhoz, hogy hatékonyan leküzdjük az orosz terrort a levegőből, több légvédelmi rendszerre, több rakétára van szükségünk, és több támogatásra van szükségünk partnereinktől” – mondta Umerov.

A megbeszélés egyik fontos szempontja volt a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajna önvédelmi célú felhasználására vonatkozó korlátozások feloldása. Egyre több szövetséges szólal fel egy ilyen lépés mellett, megértve, hogy Ukrajnának joga van megvédeni egész területét a nemzetközi jog keretein belül. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy növelni kell az Ukrajnának szánt felszerelés- és lőszerellátást. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna védekezési képessége a szövetségesek állandó és fokozott támogatásától függ.

A nyugati partnerek retorikája jelentős változásokon ment keresztül. Az óvatos “támogassuk Ukrajnát, amíg kell” kifejezés helyett egyre gyakrabban hallatszanak határozott kijelentések “Ukrajna győzelméig” támogatásról. Ez a változás a konfliktus természetének mélyebb megértését és annak teljes megoldásának szükségességét tükrözi Európa hosszú távú stabilitásának biztosítása érdekében.

A “biztonsági öv” létrehozása Ukrajna nyugati régiói felett nem csupán taktikai döntés, hanem stratégiai lépés az ukrán légvédelmi rendszer integrálása felé az európai biztonság általános architektúrájába. Ez a döntés bizonyítja, hogy a NATO kész az Ukrajna biztonságát az egész euro-atlanti térség biztonságának szerves részének tekinteni.

A nagy hatótávolságú fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról szóló vita azt jelzi, hogy egyre jobban tudatosul, hogy Ukrajnának minden lehetséges eszközt biztosítani kell az orosz agresszió hatékony ellensúlyozására. Ez a döntés fordulópontot jelenthet a konfliktusban, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy hatékonyabban védje meg területét és állampolgárait.

Az orosz terrorizmus határozott elítélése és Ukrajna készenléte biztosítani a hatékony védekezéshez szükséges eszközöket egy új biztonsági paradigma kialakulásáról tanúskodik Európában. A NATO elismeri, hogy a kontinens biztonsága elválaszthatatlanul összefügg Ukrajna biztonságával, és kész ennek a felfogásnak megfelelően cselekedni.

Az Ukrajna támogatásának időtartamával és terjedelmével kapcsolatos retorika változása pedig Ukrajna európai biztonságban betöltött szerepének stratégiai újragondolásának bizonyítéka. A szövetség elismeri, hogy csak Ukrajna teljes győzelme garantálhatja a hosszú távú stabilitást és békét a kontinensen. Az ukrán légvédelmi rendszer integrálása a páneurópai biztonsági architektúrába az első lépés Ukrajna mélyebb integrációja felé az euro-atlanti struktúrákba. Ez megteremti Ukrajna jövőbeni NATO- és EU-tagságának előfeltételeit, ami logikus lezárása lesz a még 2014-ben kezdődött folyamatnak.

Így az Ukrajna–NATO Tanács ezen ülése nemcsak Ukrajna támogatását erősítette meg, hanem egy új együttműködési stratégiát is felvázolt, amelynek célja Ukrajna teljes körű integrálása a nyugati biztonsági struktúrákba. Ez ad okot reményre, hogy Ukrajna és partnerei közös erőfeszítésével az orosz agressziót nemcsak megállítják, hanem végleg kizárják, mint lehetséges forgatókönyvet a jövőben. Ukrajna győzelme egész Európa és a szabad világ győzelme lesz, megteremtve a nemzetközi biztonság új rendjét, amely alapul minden állam szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán.