Ukrajna kiszuperált orosz atomreaktorokkal bővítené energiaszektorát

Az ukrán kormány Bulgáriától vásárolna használaton kívüli orosz atomreaktorokat, hogy a hmelnyickiji erőműben új blokkokat tudjanak létrehozni. Az ügyben nincs egyetértés, ugyanis sok képviselő szerint a „leselejtezett” reaktorok nem is biztos, hogy működnek, ha működnek, sem biztos, hogy jól, és erre elkölteni 600 millió dollárnyi hrivnyát nagy felelőtlenség lenne Zelenszkijék részéről.

Az ukrán kormány továbbra is küzd a növekvő ellenállással a több millió dolláros terve ellen, amelynek célja használaton kívüli atomreaktorok megvásárlása. Azzal a váddal szembesülnek, hogy a tisztviselők ajtót nyitnak a korrupció előtt, miközben az ország energiaágazatának megtisztítását szorgalmazzák – írta meg a Politico.

A kormány két új blokkot akar üzembe helyezni a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij atomerőműben, azzal érvelve, hogy ezek segítenek majd az ország energiahálózatának megerősítésében, amelyet az orosz bombatámadások megtizedeltek. Véleményük szerint a leggyorsabb módja ennek az, hogy megvásárolják a jelenleg

Bulgáriában tárolt, orosz gyártmányú reaktorokat, amelyek becsült költsége 600 millió dollár.

Az üzlethez azonban a törvényhozók aláírására van szükség, és több parlamenti képviselő – köztük legalább egy Volodimir Zelenszkij elnök saját pártjából – azt állítja, hogy az üzlet hatalmas lyukat üt az ország megtépázott költségvetésén az elavult technológiáért, amely nem feltétlenül segít az ukránoknak a fenyegető áramkimaradások elhárításában.

Az ügy kedd reggel csúcsosodott ki, amikor a kormány tisztviselői találkoztak a parlamenti képviselőkkel, hogy megvitassák a kérdést. Két jelen lévő törvényhozó szerint a kormány elismerte, hogy jelenleg nincs meg a szükséges támogatás a kavargó kétségek közepette.

Rendkívül ritka, hogy ilyen magas szintű dolgok ne kapjanak támogatást ” – mondta Andrij Zsupanyin, Zelenszkij kormánypárti képviselője, a parlament energetikai bizottságának tagja.

Számos kérdést sorolt fel, amelyek szerinte megválaszolatlanul maradtak:

  • „Megengedhetjük-e magunknak, hogy orosz atomreaktorokat vásároljunk a teljes körű invázió alatt?”
  • „Milyen állapotban vannak ezek a reaktorok?”
  • „Bulgária vásárolta őket 10-12 évvel ezelőtt, vajon működni fognak-e, amikor Ukrajnába érkeznek?”

A tervet szorgalmazó ukrán energiaügyi miniszter, German Galusenko azonban elhárította az aggályokat, és azzal érvelt, hogy az atomenergia bővítése az egyetlen módja annak, hogy a meggyengült energiahálózat működőképes maradjon, és hogy a két VVER–1000-es reaktor a leggyorsabb és legolcsóbb elérhető lehetőség számukra.

Az orosz támadásokkal szemben az atomenergia az energiamixünk 60 százalékát teszi ki, és az energiarendszerünk gerincét képezi – mondta a lapnak adott nyilatkozatában. – A hmelnyickiji atomerőmű fejlesztése és további blokkokkal való bővítése prioritás Ukrajna kormánya számára.

Szükség van a nukleáris energiára

Nem segít, hogy újabb vitapont teremtődött, miközben Ukrajna megpróbálja visszaszorítani a korrupciót az energiaszektorban. A hét elején Galusenko miniszterhelyettesét, Olekszandr Heilt menesztették és letartóztatták, mivel azt állítják, hogy félmillió dolláros kenőpénzt kért cserébe azért, hogy egy állami vállalat szénbányászati berendezéseit eladja.

Zsupanyin és kollégái azt állítják, hogy az orosz atomreaktor-vásárlás az ilyen kétes ügyletek újabb színhelye lesz.

Az elmúlt 10 évben számos büntetőeljárás indult olyan emberek ellen, akik pályázatokat használtak fel arra, hogy készpénzt szedjenek ki az ukrán állami atomenergetikai vállalatból. Ha megengedik nekik, hogy több milliárd hrivnyát költsenek erre, akkor a következő 10 évben büntetőügyek egész sorára számíthatunk” – mondta egy interjúban.

Galuscsenko visszautasította azokat a vádakat, hogy a kormány visszatartja az információkat. „Már maga a tény, hogy a törvény a parlamentben van, és hogy a rendelkezéseket megvitatjuk a képviselőkkel és a társadalommal, a nyitottságunk egyértelmű jele” – tette hozzá. „Az »átláthatósággal« kapcsolatos minden spekuláció csak manipuláció az olyan erők és körök részéről, amelyek nem érdekeltek az ukrán nukleáris állami szektor fejlődésében” – hangsúlyozta.

A parlamenti képviselők azonban továbbra is azt állítják, hogy a kormány nem válaszolt a legfontosabb kérdésekre azzal kapcsolatban, hogy a program hogyan nyújt értéket a pénzért, vagy hogyan kezeli a meggyengült energiahálózat kihívásait. Jaroszlav Zseleznyak, az ukrán liberális Holosz párt közgazdásza és parlamenti képviselője pedig azt mondta, nem bízik abban, hogy a kormány le tudja csillapítani ezeket az aggályokat.

Nagyon sok képviselő van alapvetően minden frakcióból, akik nem támogatják a tervet. Aggódunk a korrupció miatt ebben a közbeszerzési eljárásban, és nem kaptunk magyarázatot” – mondta a Politicónak a keddi ülést követően.

„Elavult orosz berendezések”

Bulgária energiaágazatát is korrupciós botrányok sújtják, ugyanis kedden nyomozók razziát tartottak az állami tulajdonú gázhálózat-üzemeltető irodáiban, hogy az uniós pénzekkel való állítólagos visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatot folytassanak. Egy szélsőjobboldali, oroszbarát politikai párt támogatói májusban megakadályozták, hogy egy kijevi küldöttség, amely a saját atomenergetikai ágazatához vásárolni kívánt berendezéseket akarta megvizsgálni, bejusson az ország egyik atomerőművébe.

Az ukrán energetikai és környezetvédelmi civil szervezet, az Ekodija szintén aggodalmának adott hangot a Hmelnyickijre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban, azzal érvelve, hogy a projekt „elavult, orosz gyártmányú berendezésekre” támaszkodna, és hogy „az elavult technológia használata komoly biztonsági és hatékonysági problémákhoz vezethet”.

A csoport szerint ehelyett jobb lenne több kisebb, nagyobb területen elosztott, megújuló energiaforrásokat is magában foglaló áramtermelő létesítményekbe beruházni. Volodimir Kudritszkij, az Ukrenerho állami energetikai vállalat vezérigazgatója az év elején a portálnak azt mondta, hogy.

Egy széles körű zöldenergia-hálózat kiépítése kevésbé tenné a hálózatot fogékonnyá az orosz támadásokkal szemben.

Moszkva az elmúlt hónapokban fokozta a kulcsfontosságú infrastruktúrára mért rakéta- és dróncsapásokat, ami megbénította az elektromos rendszert, és Ukrajnát az EU-ból származó importtól tette függővé. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem tesznek összehangolt erőfeszítéseket a további kapacitások üzembe helyezésére és a kritikus létesítmények légvédelmi rakétákkal való védelmére, az országnak ezen a télen áramellátási válsággal kell szembenéznie.

A hétvégén az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben keletkezett tűz miatt katasztrófától tartottak a frontvonalhoz közeli létesítményben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség többször figyelmeztetett arra már korábban is, hogy a Moszkva által elfoglalt erőművet nem biztonságos körülmények között üzemeltetik.

Részvény: