Az ukrán elnök mandátumának lejárta, ahogy az várható is volt, újjáélesztette az orosz politikusokat és az orosz propagandát is. Lehetőséget adott arra, hogy összehasonlítsák az elnökválasztáson átesett „legitim” Putyint és az „illegitim” Zelenszkijt, aki „kitartja a hatalmat” azután is, hogy államfői ideje lejárt. A két elnök és „legitimitásuk” összehasonlítása pedig talán az egyik legjobb példa az emberiség létezésére az igazság utáni világban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök üzbegisztáni látogatását követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Ukrajna elnökének legitimitása komoly elemzést igényel. Putyin megjegyezte, hogy az ukrán alkotmány előírja a Verhovnaja Rada jogkörének kiterjesztését, de nem szól az államfő jogköréről. Az ukrán törvényhozásnak van egy szabálya, amely szerint a hadiállapot idején a legfőbb hatalom a Rada elnökére száll át – mondta az orosz elnök. Most ezt a posztot Ruszlan Sztefanchuk foglalja el.
Maga Ruszlan Sztefancsuk hívta fel a figyelmet Ukrajna alaptörvényének 108. cikkére, Putyinnak Zelenszkij legitimitásával kapcsolatos kijelentését kommentálva. „A demokratikus társadalmakban ezt a hatalom folytonosságának nevezik. De ez a „folytonosság” nem az orosz értelemben (mint az „egész életre szóló”), hanem a normális, demokratikus megértésében és a biztonság megértésében” – idézi az Ukrán Pravda a Rada szóvivőjét. Maga Zelenszkij korábban azt mondta újságíróknak, hogy „az Orosz Föderáció illegitim elnökének az ukrán elnök illegitimitására vonatkozó kijelentései” unalmasak, érdektelenek és nem zavarják.
Milyen érveket hoz fel az orosz fél? Putyin „megjegyzése” után az orosz nyelvű Wikipédia a Rada elnökét, Sztefancsukot nevezte ki Ukrajna élére „illegitim Zelenszkij” helyett. A moszkvai propaganda szerint a legkomolyabb akció az egész világ számára, hogy Vlagyimir Zelenszkijt Ukrajna illegitim elnökének ismerjék el.
De komolyra fordítva a szót, az orosz propagandisták és a Kreml tisztségviselőinek Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök állítólagos „illegitimitásával” kapcsolatos nyilatkozatai azt jelzik, hogy az Orosz Föderációt nem érdeklik az Ukrajnával folytatott érdemi tárgyalások. Elősegítik az orosz információs műveleteket, amelyek célja, hogy a Nyugatot engedmények megtételére ösztönözzék Ukrajna szuverén területe és népe iránt. Konkrétan Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma vezetője május 26-án azt mondta, hogy Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök a jelek szerint megsértette az alkotmányt a választások „lemondásával”, és nem legitim államvezető.
Volodin azzal érvelt, hogy Zelenszkijnek nincs joga hivatalos döntéseket hozni, beleértve a mozgósítás bejelentését is. Azt is kijelentette, hogy Ukrajna 2014-ben „megszűnt létezni mint jogállami állam”, és „az illegitim elnökkel kötött megállapodások érvénytelenek, és a jövőben fellebbezni lehet”.
Az elemzők megjegyezték, hogy Volodin kijelentései összhangban vannak számos, régóta fennálló Kreml narratívával az ukrán választási törvényekről és az állam legitimitásáról az elmúlt 10 évben. Az ISW emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök május 24-én kijelentette, hogy a Verhovnaja Radának és az Alkotmánybíróságnak tanulmányoznia kell az állam alkotmányát, hogy megállapítsa a meghatározott időszak lejárta után tisztségviselők jogszerűségét.
Az elemzők arra is emlékeztetnek, hogy az ukrán hadiállapotról szóló törvény, amelyben az állam az Orosz Föderáció 2022-es teljes körű inváziója óta szerepel, egyértelműen kimondja, hogy „Ukrajnában tilos az elnökválasztást hadiállapotban tartani”.
A Kreml emellett folyamatosan népszerűsítette azokat a narratívákat, amelyek szerint Ukrajna és hatóságai elvesztették legitimitásukat, szuverenitásukat és függetlenségüket a 2014-es Euromajdan következtében. „Volodin május 26-i nyilatkozata azt jelzi, hogy Oroszország nem tekinti érvényesnek egyetlen olyan megállapodást sem, amelyet 2014 óta kötött Ukrajnával, és Oroszország valószínűleg nem fogja tiszteletben tartani a jelenlegi ukrán kormánnyal kötött jövőbeni megállapodásokat, beleértve az esetleges jövőbeni tárgyalásos rendezést sem. A Kreml többször is elősegítette azokat az információs műveleteket, amelyek célja, hogy rávegyék a Nyugatot, hogy tegyen engedményeket Ukrajna területi integritásának és szuverenitásának érdekében” – jegyzik meg az elemzők. Véleményük szerint minden olyan tárgyalásos rendezés, amely nem érinti közvetlenül a legitim ukrán kormányt, Ukrajna független államként való szuverenitásának figyelmen kívül hagyását jelentené.
A hatalom legitimitása ugyanakkor az, ha maga az elnök és az őt tisztességes választásokon ténylegesen megválasztó emberek felelősek a jövőért. Ez Ukrajnára egész történelme során jellemző volt, ellentétben az Orosz Föderációval, ahol 1991 óta minden elnök legitimációja megkérdőjelezhető. Ehhez csak azt kell megnézni, hogyan zajlanak az elnökválasztások az Orosz Föderációban, pontosabban, hogy a Kreml hogyan tesz úgy, mintha átlátható és őszinte lenne politikai vezetőjének 5 évente történő megválasztásában. Ami ráadásul a választásokon sohasem kerül versenybe, mert az ellenzék vagy „önpusztul”, vagy kiutasítják az országból.