Újra támadják az orosz finomítókat: Ukrajna „ezer vágás” taktikáját hajt végre

Az ukrán drónok még idén januárban kezdték célba venni az orosz finomítókat. Márciusban két nap leforgása alatt négy oroszországi vállalatot értek találatok. Április támadással kezdődött a harmadik legerősebb orosz olajfinomító ellen, amely Tatársztanban található, 800 km-re az ukrán határtól. És ez az olajfinomító létesítmények elleni támadásokkal ért véget még két orosz városban – Szmolenszkben és Rjazanban.

Ukrajna tavaly október óta összesen legalább 20 támadást hajtott végre az orosz olajfinomítás ellen. A cél az orosz hadsereg üzemanyag-ellátásának megszakítása és a hadsereg finanszírozását segítő exportbevételek csökkentése.

Ukrajnának már március végén sikerült megsemmisítenie az orosz olajfinomító kapacitás mintegy 14 százalékát, az orosz kormány kénytelen volt bevezetni az üzemanyagexport tilalmát. Ennek az az eredménye, hogy a világ egyik legnagyobb olajtermelője immár üzemanyagimportra kényszerül – írja a Foreign Affaires, a külpolitikára szakosodott amerikai kiadvány.

Május 11-én, szombaton éjjel pedig az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának drónjai támadták meg az oroszországi volgográdi olajfinomítót. Az objektumok jelenlegi állapota tisztázás alatt áll. Ugyanakkor ismert, hogy a léghűtők vezérlőkábele megsérült, aminek következtében hét hűtőt kikapcsoltak. A P-1 kemence kéménye is megsérült. Emellett a Gazprom Neftehim Szalavat olajfinomító az oroszországi Baskír Köztársaságban leállította egy olajkatalitikus krakkoló egység működését, miután az egységet ukrán drónok találták el – közölte a Reuters május 11-én, szombaton forrásokra hivatkozva. „A katalitikus krakkoló egység szivattyúterével ellátott épület megsérült. Maga a krakkoló egység nem sérült, tehát semmi kritikus. Egy-másfél hét alatt megjavítják” – idézi saját forrását a Reuters.

Április 30-án a Politico arról számolt be, hogy Oroszországban az olajfinomítók elleni dróntámadások következtében kifogyott a benzinkészlet. Megjegyzendő, hogy az orosz fogyasztók számára a gázolaj ára közel 10%-kal emelkedett a héten. A benzin ára 20%-kal emelkedett az év eleje óta.

De mindezt Washington bírálta, mégpedig a legmagasabb szinten. Kamala Harris amerikai alelnök még februárban felszólította Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tartózkodjon az orosz finomítók elleni támadásoktól. Ezt követően Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere a szenátusban tartott beszédében kijelentette, hogy „a támadások negatív hatással lehetnek a globális energetikai helyzetre nézve”. Azt tanácsolta Ukrajnának, hogy válasszon más célokat – azokat, amelyek „közvetlenül befolyásolhatják a front helyzetét”.

Valójában a jelenlegi amerikai kormányzat félelmei hamisak – véli a kiadvány. Az Ukrajna támadásai befolyásolják, hogy Oroszország mennyi olajat tud üzemanyaggá alakítani. De abszolút nem hatnak az olajtermelésre vagy az exportvolumenekre.

Éppen ellenkezőleg: minél kevesebb lehetősége van Oroszországnak az országon belüli olajfeldolgozásra, annál több olajat lesz kénytelen exportálni, és ez inkább a világpiaci árak csökkenéséhez, mint növekedéséhez járul hozzá – jegyzik meg a Foreign Affaires szerzői.

Ezért bár a támadások kifejezetten az orosz finomítókra korlátozódnak, nem pedig a termelési vagy exportkapacitásokra – és ez nagyon fontos –, nem vezethetnek olajár-emelkedéshez a nyugati fogyasztók számára. „A támadások pontosan azokat a célokat érték el, amelyeket Ukrajna nyugati partnerei nem tudtak elérni szankcióikkal és az orosz olaj „árplafonjának” bevezetésével. Mégpedig: aláásni az oroszok pénzügyi és logisztikai képességét, hogy háborút folytassanak anélkül, hogy károsítanák a világgazdaságot” – írja az amerikai kiadvány.

A Foreign Affaires szerzői azt is kifejtik: az oroszországi megtermelt olaj tárolási kapacitása nagyon korlátozott. Ezért amikor az olajfinomítás jelentős része nem működik, az orosz termelőknek két lehetőségük van: növelik a kőolajexportot vagy csökkentik a termelést. És mindkettő meglehetősen kellemetlen Oroszország számára, de az export növelése nem olyan fájdalmas, mint a kutak leállítása.

Az orosz olajat vásárló és feldolgozó országok – Törökország, Kína, India – további engedményekre kényszerítik Oroszországot, és a piaci árak alatti áron kapják meg a nyersanyagokat. De amikor az olajat kőolajtermékekké alakítják át – benzin, gázolaj -, azokat meglehetősen piaci áron értékesítik a világpiacon. Amiért Oroszország most kénytelen megvenni őket hadseregének.

Ezért az ukrán stratégia működik: a nyugati piacok nem szenvedtek kárt, Oroszország viszont fájdalmat él át – jegyzi meg a kiadvány. Ez pontosan azt a nyomást nehezíti Moszkvára, amelyet Ukrajna nyugati partnerei kerestek, de korlátozott eredményeket értek el, mert az orosz költségvetési bevételek 2023-ban elérték a 320 milliárd dollár rekordot. Ráadásul az orosz finomítók elleni ukrán támadások nem szélesítik ki a konfliktust – nehéz elképzelni, hogy eszkalálódjon, miután az ukrán energiaszektor elleni legutóbbi hatalmas orosz támadások az ukrán hőtermelés több mint 80%-át megrongálta vagy megsemmisítette.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatok továbbra is korlátozottak legyenek, az Egyesült Államok és a Nyugat ne segítse Ukrajnát ezekben a támadásokban, de még csak nyilvánosan se támogassa azokat. De Kijevet sem érdemes korlátozni. Természetesen az olajfinomítók elleni támadások önmagukban nem kényszerítik Moszkvát kapitulációra, de megnehezítik és költségesebbé teszik a háborút Oroszország számára. Következésképpen ez az, ami arra kényszerítheti a Kreml-et, hogy engedményeket tegyen az ukrán feltételeken folytatott tárgyalások során.

Részvény: