Az Ukrajna elleni orosz agresszió továbbra is halált és pusztítást hoz, különösen, ha a csapások civilobjektumok és civil lakosság ellen irányulnak. A 2024. szeptember 1-jei és 2-i események ismét megerősítették, hogy Oroszország könyörtelenül megsérti a nemzetközi törvényeket és a humanitárius normákat, amikor rakétarendszereit civil infrastruktúra megtámadására használja. Ezek az események különös jelentőséget kapnak az új tanév kezdetén, amely idén szeptember 2-án kezdődött Ukrajnában, szimbolizálva az ország azon vágyát, hogy a háború alatt is normális életet folytathasson.
Szeptember 1-jén este az orosz csapatok rakétatámadást indítottak Szumi városa ellen, eltalálva egy oktatási intézményt, ahol a gyermekek szociális és pszichológiai rehabilitációs központja és egy árvaház volt. Ez az intézmény kiemelten fontos volt a közösség számára, mivel a nehéz életkörülményekbe került gyerekeknek nyújtott segítséget, köztük a háború miatti traumatikus eseményeket átélt gyerekeknek. A támadás következtében 18-an megsérültek, közülük négyen kórházba kerültek.
A Szumi regionális katonai közigazgatás hangsúlyozta, hogy a rakétatámadást a város sűrűn lakott lakónegyedének közepén lévő épület ellen hajtották végre. Ez nemcsak az orosz hadsereg cinizmusát hangsúlyozza, hanem a civilek élete iránti teljes közömbösségét is. A csapás nemcsak az oktatási intézmény épületében, hanem a környező lakóépületekben is jelentős pusztítást okozott – mintegy 400 ablak megsérült, a becsapódás helyén tűz ütött ki, ami a civilek körében még nagyobb veszteséget okozhat.
A Szumi elleni támadás nem csupán egyetlen város elleni bűncselekmény, hanem egy szélesebb terrorstratégia része, amelyet Oroszország alkalmaz az ukrán városok és falvak ellen. Nem véletlenül választották ezt a napot a támadás végrehajtására: az orosz agresszorok igyekeztek lerombolni a tanév eleji ünnepi hangulatot, amikor a gyerekek ahelyett, hogy örömmel iskolába mennének, bombamenhelyekre, vagy még ki is evakuálják otthonukból. Ez azt mutatja, hogy Oroszország félelmet és bizonytalanságot akar elhinteni az ukrán lakosságban, különösen a gyerekekben, akik Ukrajna jövőjét jelentik.
A Szumi elleni támadás azonban csak előhírnöke volt egy még brutálisabb támadásnak Ukrajna fővárosa ellen, amelyre szeptember 2-án éjjel került sor. Hajnali három óra körül az orosz erők kombinált rakétatámadást indítottak Kijev ellen, cirkáló és ballisztikus rakétákkal, valamint támadó drónnal. Különösen az X-101 cirkálórakétákat indították el az oroszországi Szaratov régióban állomásozó Tu-95MS stratégiai bombázókról. A rakéták bonyolult manővereken mentek keresztül, hogy elkerüljék a légvédelmet, és dél felől közelítették meg Kijevet. Ezzel egy időben Iskander-M ballisztikus rakétákat és egy támadó UAV-t indítottak a város és elővárosai felett, ami növelte a lakosságot fenyegető veszélyt.
Az ukrán légvédelem ismét megmutatta hatékonyságát, több mint egy tucat cirkáló rakétát és mintegy tucat ballisztikus rakétát, valamint egy támadó drónt lőtt le. Azonban még az ilyen sikerek sem tudták teljesen megvédeni a várost a támadás következményeitől. A lehulló törmelékek következtében Kijev különböző kerületeiben (Goloszejevszkij, Szvjatosinszkij, Dnyiprovszkij és Sevcsenkovszkij) tüzek törtek ki, autók és nem lakáscélú helyiségek károsodtak, ami további anyagi károkat okozott a városnak és lakóinak. Különösen érdemes kiemelni a Krími Autonóm Köztársaság Muszlimok Lelki Adminisztrációjához tartozó Nivkiben található Iszlám Kulturális Központ épületében keletkezett károkat.
A mecsetben keletkezett kár nem csupán anyagi veszteség, hanem szimbolikus csapás az ukrán multikulturális és multinacionális közösség részét képező vallási közösségre. A Nivki-i mecset nem csak az ima helye volt, hanem kulturális központ is, ahol a kijevi muszlimok és a város vendégei lelki támaszt és kommunikációt találhattak. Egy ilyen objektum elleni támadás azt mutatja, hogy Oroszország kész megtámadni az ukrán államiság és kultúra bármely jelképét, csak azért, hogy káoszt és félelmet szítson a lakosság körében.
Ezek a támadások az ukránok moráljának aláásását és a társadalom demoralizálását célzó orosz agresszió terrorista jellegét hangsúlyozzák. Azt is mutatják, hogy Oroszország semmi esetre sem áll meg agresszív céljainak elérése érdekében, még akkor sem, ha ez tömeges áldozatokkal jár a civil lakosság körében. Ezt szem előtt tartva a nemzetközi közösségnek következtetéseket kell levonnia Ukrajna további támogatásáról.
Mindenekelőtt növelni kell a segítséget a légvédelem területén, olyan modern légvédelmi rendszerekkel látva el Ukrajnát, amelyek hatékonyan képesek fellépni az orosz cirkáló és ballisztikus rakéták ellen. Csak így lehet minimalizálni az áldozatok számát és az orosz támadások által okozott pusztítás mértékét. Ezenkívül a Nyugatnak mérlegelnie kell annak lehetőségét, hogy engedélyt adjon Ukrajnának, hogy csapásokat hajtson végre az Orosz Föderáció területén, különös tekintettel az Ukrajna elleni támadásokra használt repülőterekre, rakétákkal és bombákkal teli raktárakra. Ezek a csapások jelentősen csökkenthetik Oroszország képességét az ilyen terrorcselekmények végrehajtására, és hozzájárulhatnak Ukrajna civil lakosságának védelméhez.
Az Orosz Föderáció teljes felelősséget visel ezekért az emberiség elleni bűncselekményekért, és a nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie agressziójának megállítása érdekében. Ukrajnának, amely évek óta ellenáll ennek az agressziónak, nemcsak erkölcsi támogatásra van szüksége, hanem konkrét segítségre is, amely segít megvédeni polgárait és helyreállítani a békét területén. Csak az egész világ egyesült erőfeszítései képesek biztosítani az igazságosságot és megállítani az orosz terrort.