Újabb szakértő sorakozott fel azok mellé, akik szerint a magyar gazdaság néhány éven belül megszabadulhatna az orosz olajfüggőségtől, a Mol kényelmesen ki tudná csengetni ennek költségét a jelenlegi extraprofitjából és az Adriai-tenger felől behozható a szükséges nyersanyag-mennyiség.
Ha ez év végére nem is, de az Európai Bizottság által javasolt 2023-2024 végi határidőre jórészt alkalmassá tehető a Mol százhalombattai és a pozsonyi finomítója nem orosz nyersolaj tömeges feldolgozására – mondta a Népszavának Deák András György Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Költségbecslésbe nem bocsátkozott, de, tekintve, hogy a két finomító nyersolaj-igénye a horvát Omisalj kikötője felől, az Adria-vezetéken szerinte teljes mértékben kielégíthető, újabb, drága vezetéképítést már nem tart szükségesnek, elsősorban további tárolókra és keverőkre van szükség. A Mol az átálláshoz szükséges időt 2-4 évben, költségét pedig 500-700 millió dollárban jelölte meg. Bár ez első látásra nem kis összeg (180-250 milliárd forint), érdemes figyelembe venni, hogy a Mol csak 2022 első negyedében 833 millió dolláros úgynevezett EBITDA-nyereséget ért el, bár ebben március óta egyre nagyobb szerepet játszik, hogy a háború miatt nő a világpiaci és az orosz olajár közötti különbség.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a folyamat növelné a Mol költségeit. Ráadásul a váltás új szemléletet követelne a csoporttól – véli a szakértő. A Mol eddigi, az olcsó orosz olaj feldolgozására épülő „kényelmes” üzemvitele helyett folyamatosan keresni kellene az igényeknek leginkább megfelelő és legolcsóbb olajfajtákat.
A Napi.hu-nak szakértő sora fogalmazott meg hasonló véleményt.