Budapest az elmúlt tíz évben többször is felkeltette az európai társadalom figyelmét Magyarország bel- és külpolitikájának érthetetlen, olykor Európa-ellenes demarsaival. Ha azonban Orbánnak és korrupt csapatának teljes autonómiája van Brüsszeltől a tisztán magyar ügyek megoldásában, akkor a hivatalos Budapest által a nemzetközi színtéren sugárzott álláspont egyre inkább a más uniós országokkal való kikényszerített konfrontációra irányul.
Az egyik ilyen példa lehet, amit a külügyminisztérium vezetője az Oroszországgal való együttműködésről magyarázott. Szijjártó szerint ez „fizika”.
A hivatalos Budapest továbbra is együttműködik az Orosz Föderációval, mivel az orosz energiaforrásoktól függ. „Energiaimportunk nagy része Oroszországból származik. Most felteheti a kérdést: miért? Ez politikai döntés? Nem. Ez tükrözi politikai preferenciáinkat? Nem. Akkor miért? A fizikán keresztül” – mondta a politikus.
Szijjártó megjegyezte, hogy egyszerűen nincs alternatívája az orosz csővezetékes gáz- és olajszállításnak. Emellett – mint a miniszter emlékeztetett – Magyarország a Roszatommal közösen építi a paksi atomerőművet. „Ezért, ha olyan iparágakról van szó, amelyekre nem vonatkoznak szankciók, továbbra is együttműködünk az Orosz Föderációval, mert ez nemzeti érdek” – hangsúlyozta Szijjártó.
Minden alkalommal undorítóbb figyelni Orbán, Szijjártó és más budapesti kulcsfigurák „gyerekes” próbálkozásait, hogy igazolják „jobbágyi” függőségüket az orosz energiaforrásoktól. Abban az időben, amikor Magyarország arról panaszkodik a nagyközönségnek, hogy a háború és a szankciók miatt egyre nehezebbé és drágábbá vált Oroszországtól mindent beszerezni, ami szükséges, az egész világ megérti az Orosz Föderációval való együttműködés ártalmasságát és szörnyű eredményeit. Naponta folytatódnak az Oroszországgal való gazdasági együttműködés feladására tett kísérletek, de Budapesten nem.
A fent leírt probléma azonban egyre láthatóbbá és undorítóbbá válik, amikor Magyarország saját „kizárólag igaz álláspontja” tükrében mutatja be, és a gazdasági függőség szimbólumát igyekszik „a modern politika egyetlen igaz lehetőségévé” alakítani. Az „igazság újraírásának” politikájának példája volt Szijjártó szavai az EU „irigységéről”.
Péter úgy véli, hogy Törökország és Magyarország kormánya szembemegy a nemzetközi liberális fősodorral, ezért támadják őket, igazságtalan, megalapozatlan, elfogult támadások és vádaskodások.
A magyar Külügyminisztérium vezetője „képmutatással” vádolta az Európai Uniót, mert az Magyarországot és Törökországot kritizálja demokráciaellenesség miatt, míg ő maga irigyeli ezen országok hatóságainak magas szintű támogatását. Szijjártó úgy véli, hogy bármelyik európai politikus „örülne, ha ekkora fölénnyel megnyerné a választást”, mint Recep Tayyip Erdogan török elnök vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, mert náluk „nagyon törékeny politikai rendszerük van”. „Ezért nagy előnynek tartom török és magyar oldalról, hogy politikai rendszerünk stabil, vezetőinket tisztelik, vezetőink pedig élvezik a közvélemény támogatását, mert megnyerték a választásokat és többséget szereztek a parlamentben”. Szijjártó a beszéde befejezésekor azt mondta, hogy „EU ezért irigykedik Törökországnak és Magyarországnak, ha politikai stabilitásról van szó”.
A Fidesz tehát a szólásszabadság, a demokrácia és a társadalmi fejlődés hiányát indokolja mind Magyarországon, mind Törökországban. Ha elemezzük Szijjártó Péter szavait mindkét ország rezsimjének „erősségéről” és „az emberek magas támogatottságáról”, akkor Szijjártó miért állt meg csak Budapest és Ankara összehasonlításánál? Érdemes lenne megemlíteni azokat a rezsimeket, amelyek még az összes többit is felülmúltak ilyen mutatók szerint: Németország Hitler idejében, Moammer Kadhafi uralma Líbiában, a Szovjetunió sztálini diktatúrája stb. Orbán a maga idejében biztosan irigyelte volna e rezsimek „támogatási szintjét” és „erejét”.
Az „EU-s irigységről” szóló kijelentésekkel párhuzamosan Magyarország a „politikai impotenció” maximális szintjét is demonstrálja Svédország NATO-csatlakozásával járó helyzetben. A magyar hatóságok azzal fenyegetőznek, hogy blokkolják Svédország NATO-csatlakozási folyamatát egy állítólagosan sértő 10 perces svéd videoklip miatt. A videó „egyértelműen nem járul hozzá az Ön által megfogalmazott követelés teljesítéséhez” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön (szeptember 14-én) Svédország külügyminiszterének intézett személyes levélében, arra utalva, hogy Svédország arra kérte Magyarországot, hogy ratifikálja a NATO-csatlakozási kérelmét. A videó „hamis információ” volt arról, hogy „a demokrácia Magyarországon az elmúlt években visszavonul” – tette hozzá Szijjártó hivatalos panaszában.
A „sértő” videót az UR, egy svéd közoktatási műsorszolgáltató készítette, amelynek tartalmát nem befolyásolja a svéd kormány. Semmi olyat nem mond, amit ne ismernének el széles körben Európában. Budapest azonban nem felelne meg imázsának, ha nem használna ezt ürügyet, hogy ismét „ötödik hadoszlop” legyen a NATO-ban. Még a magyar parlament elnöke is azt mondta vasárnap este, hogy nem biztos abban, hogy szükséges-e Svédország NATO-csatlakozási kérelmének jóváhagyása. Magyar jóváhagyása 2022 júliusa óta akadozik a parlamentben, mert a magyar politikusok elégedetlenek a Svédországból érkező kritikákkal „Magyarország demokráciából való visszavonulásával kapcsolatban”.
Így Budapest továbbra is meglepi az európai társadalmat a saját politikai arculatának még mélyebb „merülésével” és a fontos geopolitikai uniók és szövetségek modern tagállamaként való felfogásával. Orbán uralmának minden napjával a magyar állam azt kockáztatja, hogy távol marad az európai politika minden modern átalakulásától, és végső soron a revansizmus és a populizmus központja marad azon a XX századi országok szintjén, amelyek megpróbáltak felvenni a harcot a „gonosz és embertelen” Nyugat ellen.