Új háborús szabályok: hogyan áll háborúban az Oroszország Ukrajna polgári lakosságával

         Az egész világot megdöbbenti, hogy Oroszország szisztematikusan pusztítja el a békés ukrán városokat, cinikusan megölve az egyszerű ukránokat. A statisztikák pedig olyanok, hogy az elhunyt civilek száma már több ezerre tehető, és meghaladta az ukrán fegyveres erők veszteségeit a csatákban. Ukrajna nagyvárosait és infrastruktúráját ágyúzva, civilek százait megsebesítve és megölve, a Kreml továbbra is azt hazudja, hogy célpontjai katonai létesítmények. Oroszország már sokszor megerősítette terrorista ország státuszát válogatás nélküli bombázásaival, polgári célpontok elleni szándékos csapásokkal. Az oroszok számára ez a szörnyű hagyomány már régóta fennáll, kezdve a csecsenföldi háborúkkal, a szíriai polgárháborúval, és most az Ukrajnával vívott háború polgári célpontjai elleni csapásokkal. Erőművek, lakóépületek, múzeumok, színházak, iskolák, kórházak és egyéb létesítmények, amelyeket a Kreml makacsul katonai célpontnak mond, esnek az ütések alá. Emlékezzünk például a 2022. március 16-i orosz légicsapásra a mariupoli Donyeck Regionális Akadémiai Drámai Színházra, ahol civilek menekültek az orosz offenzíva idején. Ennek eredményeként mintegy 600 ember halt meg a ledobott orosz bomba miatt.

         Ukrajna teljes körű inváziójának kezdete óta az orosz terroristák szándékosan pusztítják el a polgári objektumokat, az infrastruktúrát és a lakosságot. Ukrajnában mintegy 32 000 polgári objektum és több mint 700 kritikus infrastrukturális létesítmény sérült meg orosz bombazások következtében. Így az ukrán belügyminisztérium szerint mintegy 32 000 polgári objektumot károsítottak meg az orosz terroristák ágyúzásai – ezek főként civilek magán- és lakóépületei, a rögzített ágyúzások mintegy 3%-a katonai létesítményekben történt. Több mint 700 kritikus infrastruktúra-létesítményre is rögzítettek orosz csapásokat. Ezek közlekedési, energetikai és egyéb létesítmények – repülőterek, hidak, üzemanyagbázisok, elektromos alállomások. Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak a Dnyeper elleni támadások, annak ellenére, hogy nem a frontvonalon van. Oroszországnak az ukrán városok lakónegyedei elleni szisztematikus támadásai nem más, mint rakétaterror, amelynek fő célpontjai polgári objektumok. Az orosz terror megállításához Ukrajnának támogatásra van szüksége, mindenekelőtt modern légvédelmi rendszerekre, amelyek lehetővé teszik, hogy befolyásolják a háború lefolyását és hatékonyan védjék a civileket Ukrajnában.

         Oroszországnak pedig felelnie kell atrocitásaiért a polgári lakosság nemzetközi fegyveres konfliktusokban való védelméről szóló Genfi egyezmény értelmében. Valójában abban az esetben, ha egy állam megsérti a nemzetközi humanitárius jogot, más országok felelősségi intézkedéseket alkalmazhatnak vele szemben, egészen az állam teljes nemzetközi elszigeteléséig. Az egyéni felelősség kérdésében a Nürnbergi per kiindulópontnak tekinthető. Nemcsak a náci bűnözőket ítélte el, hanem számos országban pert kezdeményezett politikusok és katonaság ellen. És ami a legfontosabb, éppen a vitát váltotta ki a magas rangú tisztviselőknek a háború alatt elkövetett bűncselekményekért való felelősségéről. Ezért az Oroszország nem kerülheti el bűnei büntetését, ez elkerülhetetlen, és Ukrajna békés létesítményei elleni minden cinikus csapással közeledik.

Részvény: