2022. január 2-án tömeges tüntetések kezdődtek Kazahsztánban, miután megduplázódott a cseppfolyósított gáz ára, amelyet a kazahok széles körben használnak autók üzemanyagaként. A tiltakozók követeléseinek eleget téve az ország kormánya már január 4-én a korábbi szintre csökkentette a gáz árát, és az üzemanyag drágulását is befagyasztották.

​A tüntetők a gázár csökkentése mellett számos további követelményt is megfogalmaztak:

• Kazahsztán visszatérése az 1993-as alkotmányhoz, amely az állam demokratikus berendezkedésének alapvető cikkelyeit tartalmazza, kihirdette az emberek egymás közötti egyenlőségét, megszilárdította Kazahsztán demokratikus, egységes állam státuszát, kikiáltotta a demokratikus állam területét oszthatatlannak és sérthetetlennek, és Kazahsztán népe az állami hatalom egyetlen forrása stb.;

• a jelenlegi kormány lemondása;

• Az elnöki jogkörök korlátozása, a parlamenti jogok kiterjesztése;

• Nurszultan Nazarbajev leváltása, aki a kazahsztáni Biztonsági Tanácsot vezette.

​Január 5-én Kazahsztán jelenlegi elnöke, Tokajev úgy döntött, hogy önállóan vezeti Kazahsztán Biztonsági Tanácsát, és elbocsátotta Nazarbajevet. Ráadásul Tokajev megígérte, hogy keményen fog fellépni.

​„Államfőként és mától a Biztonsági Tanács vezetőjeként a lehető legkeményebb szándékomban állok fellépni” – mondta Tokajev a nemzethez intézett beszédében, amelyet a Khabar 24 kazah állami tévécsatorna sugárzott.

​Mivel a tüntetések nem szűntek meg, az elnök rendkívüli állapotot hirdetett az országban. A fokozódó feszültségek után Tokajev a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) tagállamaihoz fordult segítségért. A CSTO-hoz tartozik Kirgizisztán, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Fehéroroszország, amelyek viszont megszavazták a „terrorizmusellenes művelet” végrehajtását Kazahsztánban. Tokajev elutasította a konfliktus békés megoldására irányuló javaslatot, és elrendelte, hogy nyisson tüzet azokra, akik nem tették le a fegyvert, terroristáknak és banditáknak nyilvánítva őket. Ezt azzal magyarázták, hogy csak ilyen radikális intézkedések biztosíthatják a rendet az államban. Számos ország hivatalos szinten elítéli az elnök ilyen kategorikus kijelentését.

​Kasim-Jomart Tokayev azt állítja, hogy a tüntetéseket a megrendelők tervezték és anyagilag támogatták, ezzel a felkeléssel tették próbára az állam erejét, stabilitását az egység szempontjából. A megrendelők az emberek természetes elégedetlenségét az autógáz drágulásával kapcsolatban használták ki a zavargások kiinduló tényezőjeként. Az elnök azt is hozzátette, hogy a tüntetők minden követelését a lehető legrövidebb időn belül teljesítik.

Egy kis történelmi párhuzamok

​Nagyon érdekes Putyin orosz elnök megjegyzése a Seliger-2014 ifjúsági fórumon Kazahsztán sorsáról. A RUDN Egyetem hallgatójának kérdése így hangzott: „Ma folytatódik beszéd az ukrajnai nacionalizmus növekedéséről. Véleményünk szerint a jelenlegi elnök, Nazarbajev úr visszafogja ezt a jelenséget. Az orosz politikai retorika megfelelő felfogása is nehézségekbe ütközik a kazahok részéről… A kérdés az: számíthatunk-e az ukrán forgatókönyv alakulására, ha Nazarbajev úr elhagyja az elnöki posztot? Van-e stratégia az ilyen irányú munkára? És milyen kilátások vannak az eurázsiai integrációra?”.

​Mire Putyin azt válaszolta: korábban nem volt olyan állam, mint Kazahsztán, soha nem volt államisága, Nurszultan Nazarbajev hozta létre saját erőből, és neki kell köszönetet mondani. Hozzátette azt is, hogy a Fehéroroszország és Oroszország által létrehozott Eurázsiai Unió nagyon előnyös a kazahok számára, hogy az „orosz világ” területén lehessenek. Putyin megjegyezte, hogy Nazarbajev lemondásával Ukrajnához hasonló nacionalizmusproblémák merülhetnek fel, Putyin bölcs vezetőnek tartja Nazarbajevet.

​A szavaival Putyin nemcsak Nazarbajevet támogatta, hanem áthúzta Kazahsztán létrejöttének történetét, a kazah kánságokat és kánokat, akiknek meg kell köszönni az állam létrejöttét. Sok politikai elemző szerint ennek a kijelentésnek megvolt az a háttere, hogy Oroszország támogatná Kazahsztánt, ha politikájában minden megegyezik Nazarbajevével.

​A fentiek után a kazahsztáni eseményeket lehetetlen balesetként felfogni. Most tényleg úgy néz ki, mint egy előre megtervezett forgatókönyv, hogy levonják Kazahsztánból az északi régiót. Érdekes az is, hogy maga Nazarbajev is megjegyezte, hogy Kazahsztán bármikor kiléphet az Eurázsiai Unióból, ha fenyegetés merül fel az államnak .

Fürge Hír