Aki bújt, aki nem – jönnek Donald Trump vámjai. Augusztus elsején lejárt az Egyesült Államok által adott határidő a vámkorrekciós megegyezésekre. Mutatjuk, mely országoknak sikerült elbújniuk – vagyis megegyezniük, és melyek keresik még mindig a rejtekhelyet, vagyis a megegyezést az elnökkel a kölcsönös vámokról. A vámok azt jelentik, hogy a külföldi árukat az Egyesült Államokba hozó vállalatoknak adót kell fizetniük a kormánynak.

• Közép-európai idő szerint reggel 6 órakor  lejárt az Egyesült Államok által adott határidő a vámkorrekciós megbeszélésekre.
• Órákkal a kereskedelmi megállapodások megkötésének határideje előtt a Fehér Ház közzétette tucatnyi országra vonatkozó új illetékeket, amelyek augusztus 7-én lépnek hatályba.
• Az Egyesült Királyság és az EU is azok között van, amelyeknek sikerült megállapodást kötni az Egyesült Államokkal.
• Trump először áprilisban jelentette be vámtarifa-tervét, ami káoszt keltett a világgazdaságban. De szüneteltette azt, hogy az országok új kereskedelmi megállapodásokról tárgyalhassanak.
• Donald Trump 25 százalékról 35 százalékra emelte Kanada vámtarifáját, amely már hatályba is lépett.
• Korábban további 90 napra felfüggesztette a Mexikó elleni magasabb vámok kivetését.

Magyar idő szerint péntek reggel hatkor az amerikai Vám- és Határvédelem (CBP) megkezdte az új vámok érvényesítését, amelyek mértéke 15 százaléktól 50 százalékig terjed, de egyes esetekben még ennél is magasabb lehet, a kereskedelmi partnertől, a forgalmazott áruk jellegétől és attól függően, hogy a partner és az Egyesült Államok között van-e külön megállapodás.

A vámrendszer összetett lesz. Amelyik országnak nincs különmegállapodása az Egyesült Államokkal, arra érvényesek lesznek egyéb díjak is, a rézre, alumíniumra és acélra akár 50 százalékos vámot is kivethet Washington.

Íme a konkrét számok

Az új szabályozás rendelete a Fehér Ház honlapján jelent meg. Az elnök indoklása szerint egyes kereskedelmi partnerek „nem kínáltak olyan feltételeket, amelyek megfelelően kezelnék a kereskedelmi kapcsolatokban fennálló egyensúlytalanságokat”. A rendelet külön kiemeli, hogy a fel nem sorolt országokból érkező árukra érvényes a 10 százalékos alapvám.

A konkrét számok így néznek ki: 

10% – Brazília, Falkland-szigetek, Egyesült Királyság és minden más ország, amely nem szerepel a végrehajtási rendeletben

15% – Afganisztán, Angola, Bolívia, Botswana, Kamerun, Csád, Costa Rica, Elefántcsontpart, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ecuador, Egyenlítői-Guinea, Fidzsi-szigetek, Ghána, Guyana, Izland, Izrael, Japán, Jordánia, Liessch, Lesotho, Madagaszkár, Lesotho Mozambik, Namíbia, Nauru, Új-Zéland, Nigéria, Észak-Macedónia, Norvégia, Pápua Új-Guinea, Dél-Korea, Trinidad és Tobago, Törökország, Uganda, Vanuatu, Venezuela, Zambia, Zimbabwe

18% – Nicaragua

19% – Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Pakisztán, Fülöp-szigetek

20% – Banglades, Srí Lanka, Thaiföld, Tajvan, Vietnam

25% – Brunei, India, Kazahsztán, Moldova, Tunézia

30% – Algéria, Bosznia-Hercegovina, Líbia, Dél-Afrika

35% – Irak, Szerbia, Kanada

39% – Svájc

40% – Laosz, Mianmar (Burma)

41% – Szíria

Amely országokra külön szabály vonatkozik: Mexikó 25 százalékos fentanilvámmal, 25 százalékos autóvámmal, valamint 50 százalékos acél-, alumínium- és rézvámmal néz szembe – mindezek 90 nap múlva lépnek életbe.

Az Európai Unióból származó árukra 0 százalék és körülbelül 15 százalék közötti vámok vonatkoznak. Ezek a vámok augusztus 7-én lépnek életbe.

Kanada büntetésben, de…

Kanada új, magasabb vámtarifája a „tiltott kábítószer-válságban” való tétlenségének, valamint a fenyegetés kezelésére irányuló intézkedései miatt születtek – állítja a Fehér Ház. Az ország „nem működött együtt a fentanil és más illegális drogok folyamatos áradatának megfékezésében”, és Trump megemelte az ország vámját, hogy „hatékonyan kezelje a fennálló vészhelyzetet”

Mark Carney kanadai miniszterelnök júliusban azt nyilatkozta, hogy „létfontosságú előrelépést tettek a fentanil észak-amerikai csapásának megállításában”.

Közben a BBC arról számolt be, hogy bár Kanadára 35 százalékos vámtarifa lett érvényes, de a Kanadából származó áruk többsége valójában elkerüli az Egyesült Államok által kivetett magas vámtarifát az Egyesült Államok–Mexikó–Kanada Megállapodás (USMCA) nevű meglévő kereskedelmi szerződésnek köszönhetően.

Az Egyesült Államokba importált kanadai áruk mintegy 90 százaléka mentesül a szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alól, beleértve a friss termékeket, az energiaexportot és számos ipari terméket. Ugyanakkor egyes importcikkek, mint például a tejtermékek, a fa és a bőr, továbbra is vámokkal szembesülhetnek, attól függően, hogy hogyan alakulnak a tárgyalások.

Az USMCA-ról az első Trump-adminisztráció tárgyalt, és jövőre esedékes a felülvizsgálata.

Érdekes, hogy Mexikó 90 napos haladékot kapott a magasabb vámok alól, hogy időt biztosítsanak egy átfogóbb kereskedelmi megállapodás megtárgyalására. Egy amerikai tisztviselő szerint Kanada „nem mutatott olyan szintű konstruktivitást, mint amit a mexikói fél részéről tapasztaltunk”.

Új-Zéland meglepődött

Új-Zélandot csütörtökön meglepetésként érte a 15 százalékos vámtarifa, szemben az eredetileg kivetett 10 százalékkalkal, amellyel Trump áprilisban fenyegette meg az országot.

Todd McClay kereskedelmi miniszter szerint Új-Zélandot igazságtalanul büntették meg az Egyesült Államokkal fennálló kis kereskedelmi hiánya miatt. 

Úgy tűnik, ezt olyan országok alapján tették, amelyek kereskedelmi deficittel rendelkeznek az Egyesült Államokkal szemben, és többet adnak el nekik, mint amennyit vásárolnak. Új-Zéland esetében ez körülbelül félmilliárd amerikai dollárt jelent, és egy az amerikai gazdaság méretével megegyező rendszerben ez valójában nem jelentős vagy értelmes.

McClay telefonon kérte Jamieson Greer amerikai nagykövetet és kereskedelmi tárgyalót az intézkedés felülbírálatára, és várhatóan a hétvégén beszél vele, az illeték csökkentése miatt.

Dél-Korea fellélegzett

A külföldön eladott dél-koreai autók több mint fele az Egyesült Államokba kerül, és az iparágat súlyosan érintette, amikor Trump elnök áprilisban először 25 százalékos vámot jelentett be az iparágra. A Hyundai profitja, a hír hallatára,  16 százalékkal  csökkent a múlt negyedévben az előző évhez képest.

A bejelentés után az amerikai fogyasztóknak valószínűleg továbbra is többet kell fizetniük autóikért, mint tavaly, tekintve, hogy Dél-Korea és az Egyesült Államok korábban szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Az első koreai hírmagyarázatok szerint  mégis hatalmas megkönnyebbülés van az ázsiai országban, hiszen a konkrét rendelet számai sokkal rosszabb is lehettek volna.

Döntő fontosságúnak tartják, hogy a 15 százalékos vám Dél-Koreát egyenrangú helyzetbe hozza Japánnal és az Európai Unióval, amelyek szintén 15 százalékos vám alá kerültek. Ez azt jelenti, hogy a Hyundai és a Kia legalább versenyezni tud a Toyotával és a BMW-vel, annak ellenére, hogy korábban  komoly előnyben voltak.

Nagy Márton már elmondta a véleményt

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán egy szűkörű háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az amerikai-uniós vámmegállapodás pozitívuma, hogy véget vetett a bizonytalanságnak: mostanra legalább világos szabályok mentén tudnak kereskedni az érintett gazdasági szereplők. Hangsúlyozta, az acél és az alumínium kérdéséről továbbra sincsenek érdemi információk.

A megállapodás egészét az EU szempontjából kedvezőtlennek tartja, mivel az egyezség az uniós ipar több kulcsszektorát is hátrányosan érinti, miközben az unió jelentős költségeket is magára vállalt. Vannak olyan szakértői vélemények, amelyek szerint a 15 százalékos vám inkább ott jelenik meg áremelkedésként, ahol nincs külön védővám, így nem feltétlenül az amerikai piac lesz az, ahol a gyártók ezt érvényesítik.

Nagy Márton szerint az energia- és hadiipari függőség tekintetében is kedvezőtlen a kialakult helyzet. Az Európai Unió az egyik típusú kiszolgáltatottságot gyakorlatilag egy másikra cserélte, ezúttal az Egyesült Államokkal szemben. Részletezte azt is, hogy a magyar gazdaság jelenleg 6,4 milliárd dollárnyi közvetlen kereskedelmi kapcsolatot tart fenn az Egyesült Államokkal, míg további 4-5 milliárd dollárnyi kitettség közvetetten, a német exporton keresztül jelentkezik.

A teljes amerikai kitettség körülbelül 60 százaléka az autóiparhoz és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik. A legnagyobb amerikai irányú exportőrök között említette a Samsung SDI-t és az SK ON-t, utánuk következik az Audi és a Mercedes, majd a Denso, a GE és a Robert Bosch.

Kína túl nagy falat

Miközben a világ kormányai küzdenek Trump új vámrendszerével, van egy elefánt a szobában: Kína – írja a BBC gyorselemzésében.  Peking már az új amerikai adminisztráció vámbejelentéseinek kezdetén akcióba lépett a mielőbbi megállapodás érdekében. Három különböző tárgyalássorozatra küldött tisztviselőket – először májusban Genfbe, júniusban Londonba, és a hét elején Stockholmba.

Az igyekezet nem volt hiábavaló: a két fél most megállapodott abban, hogy 90 nappal meghosszabbítják a fegyverszünetet, amely augusztus 12-én jár le.

Peking a félvezetőkhöz hasonló technológiák amerikai exportkorlátozásának további felfüggesztését fogja követelni, cserébe a ritkaföldfémek folyamatos ellátásáért.

Az Egyesült Államok valószínűleg nyomást fog gyakorolni a fentanilgyártás leállítására. Trump emellett nagyobb hozzáférést fog szorgalmazni a kínai piacokhoz, azt, hogy Kína amerikai árukat és mezőgazdasági termékeket vásároljon, valamint hogy több kínai befektetést hajtson végre az Egyesült Államokban.

„Együttműködünk Kínával. Jól kijövünk Kínával” – mondta Trump szerdán az újságíróknak a Fehér Házban. „Azt hiszem, nagyon korrekt megállapodást fogunk kötni Kínával.”

Diplomáciai források szerint Peking és Washington egy csúcstalálkozó létrahozásán dolgoznak a két ország vezetői között még idén. Trump azt mondta, hogy még az év vége előtt találkozna Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Pakisztán győztesnek érzi magát

Pakisztán 19 százalékos vámtarifája a legalacsonyabb az összes dél-ázsiai ország közül – és jelentősen alacsonyabb, mint szomszédos, ősi riválisáé, Indiáé, amely 25 százalékos vámtarifával néz szembe. Sebáz Sarif pakisztáni miniszterelnök korábban „mély háláját fejezte ki Trump elnöknek”.

Csütörtök este a pakisztáni pénzügyminisztérium egy közleményben azt mondta, hogy „ez a megállapodás a gazdasági együttműködés új korszakának kezdetét jelzi, különösen az energia, a bányák és ásványkincsek, az informatika, a kriptovaluták és más ágazatok területén”.

A viszonylag alacsony vámtarifa várhatóan különösen fellendíti Pakisztán textiliparát, amely az ország teljes exportjának közel 60 százalékát teszi ki, főként az Egyesült Államokba. Fő versenytársai ebben az ágazatban – India, Banglades és Vietnam – mind magasabb vámokkal szembesültek. 

Pakisztán és az Egyesült Államok kapcsolata a Trump-adminisztráció alatt felmelegedett. Júniusban Pakisztán jelölte Trumpot a Nobel-békedíjra.

Oroszország „külön tészta”

A nagyhatalmak közül Oroszország egyedi helyzetben van. Trump nem beszélt megállapodásról, hanem megfenyegette az országot: hogyha 50 napon belül nem mennek bele egy tűzszünetbe Ukrajnával, akkor újabb büntetővámokat vet ki Moszkvával szemben. Orosz kormányzati források szerint Vlagyimir Putyin elnököt nem foglalkoztatják az amerikai elnök fenyegetései.

A félrelökött Svájc 

Karin Keller-Sutter svájci elnök egy közösségi médiában megjelent bejegyzésben azt írta, hogy csütörtökön végre sikerült az utolsó pillanatban telefonálnia Donald Trumppal, de nem sikerült megállapodásra jutnia. Így Svájc a 39 százalékos vámtarifa alá kerül.

Minbt kiderült Trump elnök számára a legnagyobb problémát az Egyesült Államok Svájccal szembeni kereskedelmi hiánya jelentette. A svájciak reménykedtek abban, hogy tárgyalni tudnak – májusban Keller-Sutter azt nyilatkozta Scott Bessent amerikai kereskedelmi miniszternek, hogy Svájc amerikai befektetései több tízezer munkahelyet teremtenek, és továbbiakra is utalt. Mint hangsúlyozta: Svájc olyan dolgokat is gyárt, amelyekre az Egyesült Államoknak szüksége van, de saját maga nem gyártja, például speciális szerszámgépeket és jelentős gyógyszeripari termékeket. A svájci politika most úgy érzi: a sok ország közötti versenyfutásban, hogy megállapodásra jussanak az Egyesült Államokkal, a svájciakat félrelökték.

Svájc ma különösen szomorú, mert a vámmegállapodások augusztus 1-jei határideje egyben Svájc nemzeti ünnepe is. 

A svájci kormány egyelőre röviden reagált a vámemelés hírére. Ma reggel azt közölte, hogy értékeli a helyzetet, és  kapcsolatban állt és áll az Egyesült Államok illetékes hatóságaival. A Szövetségi Tanács az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „továbbra is törekszik a tárgyalásos megoldásra”.

Áprilisban indult a vámháború

Donald Trump áprilisban sokkolta az egész világot. Szinte az összes országra kiterjedő, komoly exportvámok kivetését jelentette be, amelyeket aztán ideiglenesen felfüggesztett. Az exportvám azt jelenti, hogy az Egyesült Államokba szállító kereskedőknek fizetnie kell azért, hogy az árujukat bevigyék az ország területére.

Az elnök megígérte, hogy minden országnak lehetősége lesz tárgyalni az Egyesült Államokkal az exportvámok esetleges mérsékléséről, ennek határidejét pedig az adminisztráció folyamatosan kitolta, legutóbb augusztus 1-ig, ami az államfő szerint már tényleg az utolsó esély volt a megegyezésre.

Trump ragaszkodott ahhoz, hogy a megegyezési határidőt ne tolják tovább. Truth Social közösségi média oldalán csupa nagybetűvel írta szerdán, hogy „az augusztus elsejei határidő, az augusztus elsejei határidő. Szilárdan áll, nem hosszabbítjuk meg. Nagy nap lesz ez Amerikának”.

Akiknek már zsákban van a „deal”

Magyarország szempontjából a legfontosabb, hogy az Európai Unió Bizottságának elnöke, Ursula von der Leyen és Donald Trump már megegyeztek, jóllehet, ezt a tagállamoknak még el kell fogadniuk. Brüsszel és Washington keretmegállapodása 15 százalékos általános vámról szól az Egyesült Államokba irányuló legtöbb európai exporttermékére, többek között az autókra és a gyógyszerekre.

A 30 százalékos fenyegetés mérsékléséért cserébe néhány amerikai exporttermék vámmentességet élvez, valamint az Unió ígéretet tett az amerikai gáz vásárlásának felpörgetésére és az Egyesült Államokba történő beruházásai bővítésére. Azonban nagyon kevés részletet tudunk még.

Orbán Balázs: Ukrajnának kedvezett az EU

A legfrissebb USA–EU-vámmegállapodással kapcsolatban Orbán Balázs csütörtökön, az MCC Fesz nyitópaneljében elmondta, hogy volt az egyezménynek egy titkos része, ami Ukrajnáról szólt.

Elfogadtak egy Európának rosszabb egyezményt, hogy Ukrajnának kedvezzenek – fedte fel. „Feláldozták az EU tagállamainak érdekeit. Ezért mondjuk azt mi, magyarok, hogy nem is kérdés, hogy azonnal le kellene mondaniuk. Kiderült ugyanis, hogy nem azt képviselik, amit kellene.”

Az Unióból 2020-ban távozó Egyesült Királyság az elsők között állapodott meg Trumppal. A korai megegyezésért jutalmul, és a két ország történelmi barátságra való tekintettel, Keir Starmer és Donald Trump az unióénál 5 százalékkal kedvezőbb, 10 százalékos vámtételben egyeztek meg. Emellett Londont – a sok más országgal szemben érvényes – 50 helyett csak 25 százalékos ágazati vámok terhelik az acél és alumínium bevitelére.

Japánt – és ahogy fentebb írtuk – Dél-Koreát az elnök 25 százalékos vámmal fenyegette, amely a két fejlett ázsiai gazdasági hatalom autóipari és elektronikai cégeit rendkívül komolyan érintette volna. Az elnök azonban Tokióval és Szöullal is egyezségre jutott. Mindkét ország beszállítóit 15 százalékos vám terheli majd az amerikai piacon, és komoly beruházásokra is vállalást tettek. Dél-Korea 350 milliárd dollárt, Japán 550 milliárdot invesztál az Egyesült Államok gazdaságába.

A délkelet-ázsiai országok is gyorsan megegyezésre jutottak az Egyesült Államokkal. A Washingtonnal intenzív kereskedelmi kapcsolatot fenntartó országok közül a Fülöp-Szigetek és Indonézia 19 százalékos vámról egyezett meg Washingtonnal, utóbbi amerikai Boeing repülőgépeket is vásárol.

Történelmi megállapodás köttetett Vietnám és az Egyesült Államok között is, a két ország először írt alá kereskedelmi egyezményt a kommunista hatalomátvétel és a vietnámi háború óta. Hanoi beszállítói a termékük árának 20 százalékát lesznek kötelesek fizetni a határon, azonban ha vietnámi áruk egy másik országon keresztül érik az Egyesül Államokat, akkor már 40-et. A megállapodás keretében Washington vámmentesen szállíthat autókat az országba. Az amerikai kormány megegyezett Pakisztánnal is, hogy az amerikai cégek részt vehetnek az ország gazdag olajkészletének kitermelésében, azonban nem tudni, hogy ezért milyen kedvezmények járnak a muszlim köztársaságnak.