Donald Trump amerikai elnök jelentősen megemelte a vámokat számos kereskedelmi partnerre, köztük Kanadára, Brazíliára és Indiára.
Ma járt le az a határidő, amíg az Egyesült Államok felfüggesztette korábban bejelentett vámjait. A határidő előtt már számos országgal (például Kínával és az Európai Unióval) sikerült külön egyezségre jutnia, tegnap este viszont azok az országok is megtudhatták, milyen vámszintek lépnek életbe, amelyek ilyen tárgyalásokat nem folytattak, vagy nem jutottak azok végére.
Ennek megfelelően Donald Trump amerikai elnök végrehajtási rendeletet adott ki, amelyben 10-50% közötti vámokat vetett ki 69 kereskedelmi partnerre.
A pénteki határidő előtt bejelentett intézkedés értelmében Kanadára 35%, Brazíliára 50%, Indiára 25%, Tajvanra 20%, Svájcra pedig 39% vámot szabott ki – számol be a Reuters. (Brazília esetében a vám nem vonatkozik a narancslére, bizonyos repülőgépekre, a cellulózra és energiaipari termékekre.)
Az elnök indoklása szerint egyes kereskedelmi partnerek „nem kínáltak olyan feltételeket, amelyek megfelelően kezelnék a kereskedelmi kapcsolatokban fennálló egyensúlytalanságokat”. A rendelet külön kiemeli, hogy a fel nem sorolt országokból érkező árukra érvényes a 10%-os alapvám.
Kanadával kapcsolatban Trump külön rendeletet adott ki, amelyben az USA-Mexikó-Kanada kereskedelmi megállapodás hatályán kívül eső termékekre kivetett vámokat 25%-ról 35%-ra emelte a kanadai árukra, azzal vádolva az országot, hogy „nem működött együtt” a fentanil áramlásának megfékezésében.
Mark Carney kanadai miniszterelnök csalódottságát fejezte ki Trump döntése miatt. Carney az X-en adott nyilatkozatában azt mondta, hogy bár kormánya továbbra is tárgyalni fog az Egyesült Államokkal, fókuszban van Kanada megerősítése. A kanadai vámok megemelése újabb eszkalációt jelentettek a két ország viszonyában, ami egyébként egyéb geopolitikai ügyek miatt is feszült. Trump a héten azt mondta, hogy „nagyon nehéz” lesz alkut kötni Kanadával, miután az támogatta a palesztin államiságot. A vámeszköz kiszélesített használata nem csak Kanada esetében érvényes: Brazília „vámbüntetésében” szerepet játszik, hogy a megbukott elnök, Jair Bolsonaro ellen bírósági eljárás van folyamatban.
A svájci kormány egyelrőe cak röviden reagált a vámemelés hírére. Ma reggel közölte, hogy értékeli a helyzetet, illetve „Svájc kapcsolatban állt és áll az Egyesült Államok illetékes hatóságaival”. A Szövetségi Tanács az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy „továbbra is törekszik a tárgyalásos megoldásra”.
Ezzel szemben Mexikó 90 napos haladékot kapott a magasabb vámok alól, hogy időt biztosítsanak egy átfogóbb kereskedelmi megállapodás megtárgyalására. Egy amerikai tisztviselő szerint Kanada „nem mutatott olyan szintű konstruktivitást, mint amit a mexikói fél részéről tapasztaltunk”.
Dél-Korea még szerdán, gyakorlatilag az utolsó pillanatban beleegyezett, hogy 25% helyett 15%-os vámot fogad el exportjára, beleértve az autókat is, és vállalta, hogy 350 milliárd dollárt fektet be amerikai projektekbe.
Az elemzők egy része úgy látja, hogy a vámoknak már látszódik az amerikai árakra gyakorolt hatása. A kereskedelmi minisztérium csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban a lakberendezési és tartós háztartási cikkek árai 1,3%-kal emelkedtek, ami 2022 márciusa óta a legnagyobb növekedés.
Akik kereskedelmi megállapodást értek el…
Azok az országok, amelyeknek sikerült megállapodniuk a mai határidő előtt, jellemzően alacsonyabb vámokkal szembesülnek:
| Kereskedelmi megállapodások utáni általános vámteher az USA-ba irányuló exportra | |
| Ország | Vámteher |
| Egyesült Királyság | 10% |
| Európai Unió | 15% |
| Dél-Korea | 15% |
| Japán | 15% |
| Indonézia | 19% |
| Fülöp-szigetek | 19% |
| Vietnám | 20% |
| Forrás: Reuters, Portfolio | |
…és akik nem
A Reuters összesítése szerint azon országok, akik július 7. után kaptak levelet a kereskedelmi feltételekről, és még nem értek el megállapodást, az alábbi vámterhekkel szembesülnek:
| Kereskedelmi megállapodások utáni általános vámteher az USA-ba irányuló exportra | |
| Ország | Vámteher |
| Moldova | 25% |
| Tunézia | 25% |
| Kazahsztán | 25% |
| Brunei | 25% |
| Malajzia | 25% |
| India | 25% |
| Sri Lanka | 30% |
| Irak | 30% |
| Bosznia-Hercegovina | 30% |
| Líbia | 30% |
| Algéria | 30% |
| Dél-Afrika | 30% |
| Mexikó (felfüggesztve) | 30% |
| Kína | 30% |
| Bangladesh | 35% |
| Szerbia | 35% |
| Kanada | 35% |
| Kambodzsa | 36% |
| Thaiföld | 36% |
| Laosz | 40% |
| Minamar | 40% |
| Brazília | 50% |
| Forrás: Reuters, Portfolio | |